Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-107

Az országgyűlés képviselőházának 107. ülése 19AO május 7-én, kedden. 533 most, amikor a beruházási hozzájárulás következtében nagyobb tér jut az építkezéseknek — ezeket a munkákat legtöbb esetben, sajnos, mégis a budapesti vállalkozók kapják meg. Ennek a magyarázatát abban látom, hogy ha egy budapesti vállalkozó 5% kereseti adót fizet, a vidéki vállalkozó pedig 7%-ot, a budapesti vállalkozó a kisebb kereseti adózás mellett sokkal könnyebben és sokkal olcsóbban tud pályázni, mint az a vidéki vállalkozó, akinek többnyire 1—2%-kai magasabb kereseti adót kell fizetnie. Nagyon helyes volna, ha a pénzügyminiszter úr visszamenőleg megállapítaná ennek az átutalásnak a lehetőségét, illetőleg kötelezettségét és így azok a vidéki városok, amelyek, a tavalyi évben nagy közműépítésben, mondjuk, kaszárnyaépítésben részesültek, talán még visszakaphatnának valamit abból az elmaradt vállalkozói haszonból, amelyet, ha vidéki vállalkozó kapta volna meg azt a munkát, bizonyára teljes egészében ott, abban a városban költöttek volna el. (Helyeslés.) Ha azokat a kieséseket vizsgálom, amelyeket a közületek háztartási bevételeiben ez a törvényjavaslat elő fog idézni, úgy hiszem, könnyen lehetne ezeket ellensúlyozni azzal, ha a pénzügyminiszter úr hozzájárulna a laktanyák adómentességéhez és ezt a kérést honorálva, a 8. §-ba felvenné a laktanyák adómentességét is. A magas beszáilásolási költségek miatt nagyon is indokolt ez és olyan régi kérése, olyan régi és méltányos kívánsága a városoknak, hogy ehhez méltányos és igazságos volna a pénzügyminiszter úr hozzájárulása. Ugyancsak kérném felvenni a 8. <j-ba a Honsz. most épülő országos székházának adómentesítését is... (Helyeslés jobbfelől és középen. — Mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Bertalan Kálmán: ...és amennyiben vidéken is vannak ilyen csoport-székházak, azokat is kérem mentesíteni az adózás alól. (Helyeslés jobbfelől és középen.) Szükségesnek tartanám — és ez nagyon szociális elgondolást jelentene — az adómentesség kiterjesztését azokra a kétszobás lakásokra, ahol az egyik szobában egy beteg vagy öreg, elaggott em'ber lakik és a kiadott másik szoba jövedelméből él. (Ügy van! Ügy van! a középen!) Szociális intézkedés volna ezenkívül a két katasztrális holddal bíró többgyermekes kisgazdák földadójárulékaira is kiterjeszteni az adómentességet, hiszen ezeknek a földadóját úgyis megtéríti az állam. Végezetül pedig — minthogy beszédidőm lejár — legyen szabad a legmélyebb tisztelettel még két dologra felhívnom a pénzügyminiszter úr figyelmét. Először kérem, hogy a vidéki városokban állítsa vissza a tatarozási kedvezmények megadását. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) A vidéki városok utcái a legszebb díszt, az állványokat nélkülözik, már pedig az állvány mindenütt a munkát, a munkaalkalmat jelenti. Az építőipar, amely egymagában 32 iparágat foglalkoztat, sehol nem pang anynyira, mint a vidéken. (Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Állítom és ha szükséges bizonyítani is tudom azt, hogy építőiparosaink már elköltöznek, otthagyják a szülővárosukat, mert ott munkaalkalomhoz nem juthatnak. (Egy hang a jobboldalon: Feljönnek Pestre!) Ha pedig az építőipar megindulna és ennek az iparnak 32 ágazata foglalkoztatáshoz jutna, ez sokkal többet jelentene a tatarozási cikkek vásárlásából eredő forgalmiadéban, mint amilyen kiesést jelent a pangás az elmaradt adóban. [ Másik kérésem pedig az a pénzügyininisz| ter úrhoz, méltóztassék figyelembe venni azt, hogy az egyes városok szabályrendeletei szerint a modernizálási adókedvezményre nem tarthat igényt az a ház, amely a szabályozási vonalba esik. Amikor az építőipar pang, az ilyen elavult szabályrendeleteket félre kell tenni és meg kell adni a szabályozási vonalba eső házaknak is az adómentességet. (Helyeslés.) ' Mélyen t. Ház! Ezzel kívántam befejezni a beszédemet. Mivel a legnagyobb bizalommal vagyok e'ltelve a pénzügyminiszter úr és munkatársainak munkája iránt, elfogadom a törvényjavaslatot és egyúttal legyen szabad, ha talán az előbb nem úgy fejeztem ki magam, ahogyan gondoltam volna, a t. Háznak és az elnök úrnak is a szíves elnézését kérni félreértett és helytelen kifejezésemért. (Elénk he-^ lyeslés, éljenzés, taps' a jobboldalon. —A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Pintér Béla! Pintér Béla: Mélyen t. Ház! A törvény-, javaslat tárgyalása folyamán megnyilvánult vélemények szerint is és a javaslatban foglalt rendelkezések alapján is meg lehet állapítani azt, hogy ezen az egész törvényjavaslaton végigvonul egy szociális reformnak a szelleme. Ez a törvényjavaslat nagyon szükséges és még: I az ellenzéknek is el kell ismernie, — bár súlyos kritikákat mondtak és hiányosságokat állapítottak meg — hogy a múlttal szemben óriási fejlődést, haladást jelent, mi pedig, felvidéki képviselők és az esrységes párt nagy tömege is a reformok mellett a haladás szellemében akarjuk továbbvinni az ország ügyét (Helyeslés a jobboldalon.) Különösen a 2. § óriási hiányt pótol. Nálunk a Felvidéken nincsenek telekkönyvi birtokívek, elvitték a csehek és most az adót a hatóságok csak úgy gondolomszerínt vetik ki. De szükségét érezzük az új birtokértékelésnek, osztályozásnak azért is, mert a korábbi osztályozás már olyan régen történt, hogy azóta egyes birtokok értéke megkétszereződött, viszont előfordulnak olyan esetek, hogy egészen értéktelenek lettek egyes birtoktestek. Ezzel a 2. §-szal tehát most igen nagy szükséget pótolunk. A 3. § pedig, amely kimondja azt. hogy elemi károk bejelentése esetén adóengedményt kapnak a gazdák, olyan fontos rendelkezés, amely tényleg közelről érint bennünket, a Felvidéket, mert náilunk nagy kár érte az elsőosztályú földeket. A csehek a folyóvizeket a felső szakaszon szabályozták, az alsó szajkaszon, a magyar vidéken nem szabályozták. (Egy hang a jobboldalon: Sőt ráeresztettek!) sőt ráeresztették a vizet a földekre. De még az alsó szakaszon is az északi oldalon, ahol szlovákok laknak, engedtek sáncot építeni, lejjebb már nem. Ezáltal a Felvidéknek egy nagy része most halastavakká változik át hal nélkül is és egy évben ötször-hatszor viszi el a víz a termést. Ezért én különösen nagy súlyt vetek erre a 3. §-ra és különös örömömre szolgál az. hogy tegnap a pénzügyminiszter úr már jelezte, hogy igazi nagy. átfogó tervvel fog iönni a vizek szabályozására. A helyzet ma az, hogy mi, az a vidék képtelenek vagyunk a szabályozást elvégezni, mert ez minden birtokosra olyan óriási tehertételt jelentene, amelyet az a birtok semmi körülmények között nem ér meg. (Ügy van! a jobboldalon.) De szükség van az egész ország összefogására, mert itt nemzeti értékről van szó. (Ügy van! jobbfelől.) Ennek a kérdésnek megoldása állami feladat