Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-106

Az országgyűlés képviselőházának az úthálózat clhanyagortabb, nagyobb összege­ket volna kénytelen a rendelkezésükre bocsá­tani az elhanyagolt úthálózat kiépítése és fenn­tartása érdekében és ilyen módon annak a vár­megyének a lakossága, amely a múltban saját elhatározásából ilyen címen már áldozatokat hozott és terheket viselt, kénytelen volna is­mét áldozatot hozni és terhet viselni azoknak a vidékeknek lakossága érdekében, amely vidé­kek ikiimélték magukat és ilyen áldozatot a múltban nem hoztak. Igen t. Képviselőház! A részleteket illető­leg még egy-két ponttal kapcsolatban legyen szabad megjegyzéseimet röviden előadnom. Megjegyzéseim a javaslat 18. és 31. §-ára és a 36. §-nak (3) bekezdésére vonatkoznak, amely utóbbi bekezdés a helytelenül agglegényadó­uak nevezett adóztatási intézkedésekkel fog­lalkozik. A 18. § a kereseti adó alapjának a megha­tározásánál bizonyos alapelveket állít fel. Felállítja azt az alapelvet, hogy a nyers be­vételből kell kiindulni, amidőn a tiszta kere­setet óhajtjuk megállapítani és felsorolja, hogy a nyers bevételhez mi mindent kell hozzászámítani. Ennek a 18. §-nak utolsó mon­data szerint a nyers bevételhez hozzá keil számítani az adózó által az adóztatás alapját Képező év folyamán termelt vagy előállított javakból az év végéig nem értékesített meny­nyiség pénzbeli értékét is. Az igen t. minisz­ter úrtól azt vagyok bátor megkérdezni, hogy mit ért itt érték alatt: a termelési, a beszer­zési értéket érti-e vagy pedig az értékesítési, az eladási értéket? Mert ha a termelési érte­ket érti, akkor az a helyzet, hogy ezt hozzá kell számítani, de viszont a kereseti adónál le lehet vonni a beszerzési értéket és akkor -— ahogyan a német mondja — »Null mit Null geht auf«, vagyis tulajdonképpen felesleges «nnek az értéknek a nyers bevételek közé való állítása, mert akkor ugyanannyit kell hozzá­adni, mint amennyit onnan le kell vonni. Ha pedig az értékesítési, az eladási árat kell szá­mítani, akkor legalább is azt a megnyugtató nyilatkozatot kérem az igen t. pénzügymi­niszter úrtól, hogy az így egyszer megadózta­tott készletet azután a tőkevagyonhoz, tehát a leltári értékhez lehessen számítani, mert el­lenkező esetben előállhat az a helyzet, hogy ha valaki a következő' évben értékesíti azt a készletet, akkor azt mint készpénzbevételt megint a nyers bevételhez számítják. (Szász Lajos államtitkár: Könyveléstechnikai kér­dés! — Űgy van! jobb felől.) Mélyen t. Képviselőház! A 36. §-sal kap­csolatban is legyen szabad egészen röviden előterjesztenem az észrevételeimet. A 36. § al­kalmazása egy szón fordul meg és pedig azon a szón, hogy az adóalany háztartásához tarto­zik-e családtag vagy nem tartozik. Én elkép­zelek olyan esetet, a gyakorlati életben elő is flordul ilyen nagyon sokszor, hogy egy csa­ládfő felnevelt már 8 vagy 10 gyermeket és Isten kegyelméből megélte, mondjuk, a 60 esztendőt, amikor a gyermekeit már szár­nyukra bocsátotta, kikerülnek az ő háztartá­sából és az ilyen családfő — aki pedig a leg­több esetben bizonyára még 60 éves korában is érzi annak a súlyát, hogy 8 vagy 10 gyer­meket nevelt fel — arra ébred 60 éves korá­ban, hogy pótlékot kell a jövedelemadója után fizetnie, mert nem tartozik már a háztartá­sához legalább két családtag. Én ennek a szakasznak olyértelmű korri­KIÍPVISELÖI-'AZÍ NAPLÓ V. 06. ülése 19W május 6-án, hétfőn. 525 gálásá.t volnék bátor javasolni, hogy itt egy korhatárt és egy értékhatárt állítsunk fel és mondjuk 60 éves koron túl, ha nem is tartozik a családfő háztartásához családtag, nientesít­tessék a pótléktól a családfő, ha három vagy háromnál több gyermeket nevelt fel. (Mozyáii a középen.) Ezt sem kívánom én «korlátlanul. hanem csak abban az esetben, ha mondjuk 600(1 vagy 10.000 pengőn alul van a családfő jöve­delme. Mélyen t. Képviselőiház! Még a felfedező esküre legyen szabad egy-két mondatot mon. dánom. Bródy igen t. képviselő úr támadta ezt a rendelkezést és azt, hogy ebben a javaslatban ez felesleges intézkedés, azzal igyekezett meg­indokolni, hogy az örökösödési eljárás is ismeri a felfedező esküt, de az örökösödési adóval kapcsolatban sem került soha sor ennek az eskünek alkalmazására. Ha ez így van, akkor az Örökösödési eljárásban preventív intézke­désnek bizonyult ez a rendelkezés és meg kell állapítanom, hogy tökéletesen elérték ezzel a rendelkezéssel azt a célt, amelynek elérése végett ezt a szabályt meghozták. Hiszem, hogy majd ennek a törvénynek alkalmazása során sem fog sok esetben sor kerülni a felfedező eskü letételére s itt is preventív intézkedésnek fog bizonyulni ez a rendelkezés. Mélyen t. Képviselőház! Időm lejárt, csak egy mondatot méltóztassék még megengedni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Mivel ez a javas­lat az állami költségvetés hiányait a leghelye­sebb módon kívánja fedezni, mivel az arányos és igazságos adóztatás elvének alapján áll és mivel szíve is van ennek a javaslatnak, azért nemcsak a miniszter úr iránti bizalmam miatt, hanem saját legjobb meggyőződésem szerint is elfogadom a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés, éljenzés és taps a jobb­oldalon. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbe­szakítom. A t. Ház tudomására hozom, hogy Kölcsey István képviselő úr írásbeli indítványt nyúj­tott be aziránt, hogy a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat vitájának tartamára az ülések ideje napi 8 órában állapíttassák meg. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Az indítványról a házsza­bályok érteiméiben a legközelebbi ülés elején fogunk vita nélkül dönteni. (Egy hány a szélső­baloldalon: Nem, kell a szerda! — Zaj és moz­gás".) A Ház a bejelentést tudomásul veszi­Most pedig javaslatot teszek arra vonat­kozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s ennek napirendjére (Zaj.) — csendet kérek, képviselő urak — tűzzük ki: a tárgyalás alatt álló javaslat vitájának folytatását, a gazdasásri bizottság jelentését a kép­viselői és a választott tisztviselői tiszteletdíjak felemeléséről, továbbá a mai napirendünk 4—11. pontja alatt fel­vett törvényjavaslatoik részleteiben való meg­szavazását, ezenkívül: a magyar-német kulturális pót­egyezmény 'becikkelyezéséről szóló törvény­javaslat egyes §-ai feletti döntést, a legkisebb gazdasági munkabérek meg­állapításáról szóló törvényjavaslatnak a felső­ház által módosított szakaszai feletti szava­zást, végül a mai napirendünk 12—46. pontja alatt fel­vett jelentések tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom