Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-106

5l4 Az országgyűlés képviselőházának szerrel változtatnak, ott az adórendszer rugal­mas, évről-évre állapítják meg- a költségeket, azokhoz szaibják az adókat. Ezek az adók ott igen magas létminimumnál kezdődnek és fő­képpen azokat sújtják, akik mások munkája után, mások jövedelméből, mások keresetéből élnek. _ Nálunk a jövedelemeloszlás tekintetében vajmi kevés történt. Az utóbbi időben ugyan megállapította a kormány a minimális bére­ket, ezek a minimális bérek azonban egyben maximális bérek is és mivel a munkásságnak megkötötte a kezét-lábát é.s úgyszólván majd­nem lehetetlenné tette, hogy a munkásság a saját erejéből munkája értékének és munka­ereje kizsákmányolásának megfelelő béreket érjen el, ennek folytán a kormány közegei ál­tal megállapított minimális, bérek maximális bérekké lettek, amelyek sokkal alacsonyabbak, mintsemhogy az életfenntartás költségeit fe­dezni tudnák. A jövedelemeloszlás arányosí­tása tekintetében tehát azok az intézkedések, amelyeket eddig a kormány tett, nagyon gyen­gék és vérszegények és egyáltalában nem al­kalmasak arra, hogy a dolgozó néposztály helyzetén valamiképpen segítsenek. Ami az adórendszerünket illeti, már rá­mutattam arra, hogy a szociális érzék hiánya jellemzi a mi adórendszerünket, mert hiszen a létminimumok olyan alacsonyan vannak meg­állapítva, hogy például az éjjel dolgozó nyom­dai munkások, akiknek nappal is meg éjjel is táplálkozniuk kell, tehát kétszeres kiadásuk van, igen gyakran abba a helyzetbe jutnak, hogy jövedelemadót is fizetnek. Nem tudom megérteni, hogyan lehet egy nyomdásznak, aki éjjel 8 órán át dolgozik, jövedelme, ámbár az újaibb finánc terminus-technikus úgy nevezi a munkabért, hogy az munkabérjövedelem, de ez csak erőltetett megállapítás, mert a mun­kásnak nem jövedelme van, hanem ő tudását és munkáját bocsátja áruba és ezért ellenértéket, fizetést kap. Nem elég tehát, hogy a munkás­sal kereseti adót fizettetnek, azonkívül egyes esetekben megfizettetik vele a jövedelemadót is. Én tehát nem találom meg azt a szociális szempontot, amelyet olyan nagyon hirdet a kormány. Mégegyszer ismétlem, túlalacsony a létminimum, sokkal magasabbra kellene a lét­minimumot emelni, akkor valamelyes kiegyen­lítő hatása lenne ennek a törvénytervezetnek. T. Képviselőház! A másik szempont a, csa­ládvédelem szempontja. A községi jegyzők hi­vatalos lapjában olvashatjuk egy községi jegy­zőnek a nagyszerű munkáját, amelyben be­bizonyítja, hogy abban a községben, ahol ő a jegyző, ez az új törvénytervezet irtózatos túl­munkát hárít a jegyzőre, mert olyan kimutatá­sok készítésére szorítja, amelyek eddig nem voltak és amelyekért semmiféle ellenértéket, de semmiféle segítséget sem kap a jegyző, ami­vel szemben azoknak, akiknek állítólagos ér­dekében ez a törvénytervezet készült, úgyszól­ván semmit sem nyújt ez a törvényjavaslat. Egy pengő, másfél pengő egy esztendőben az az eredmény, amelyet ettől a törvénytervezet­től várhatunk. (Reményi-SchneHer Lajos pénz­ügyminiszter: A jegyző úr rosszul tudta a lec­két!) Ezt semmiképpen sem nevezhetem család­védelmi elgondolásnak. (Reményi-Sehneller Lajos pénzügyminiszter: A jegyző a régi tör­vény alapján írta!) Azt méltóztatik mondani a törvényjavas­latban, hogy azok a háztulajdonosok, akik sokgyermekes családokat vesznek fel a laká­saikba, valami adókedvezményben részesül­nek. En par excellence proletárnegyedben 10Ô. ülése Í9Í0 május 6-án, hétfőn. lakom és napok óta veszem a fáradságot, hogy megnézzem, hány ilyen ház van. Mond­hatom, eltekintve a városi lakásoktól, ahol a székesfőváros dicséretes buzgalommal nem törődik avval, ha nem városi alkalmazott la­kót vesz is be a házba, hogy hány gyerek van, a magánháztulajdonosok nagyon is ir­tóznak attól, hogy gyerekes családokat ve­gyenek be. így aztán a sokgyermekes esalá­dok^ a legszörnyűbb viszonyok között élnek (Wirth Károly: Ha három gyerek van, már nem veszik be sehol!) és kimustrált cirkusz­kocsikban és összetákolt bódékban kénytele­nek lakni. A háztulajdon-osok három gyer­meknél többet nem vesznek be és ezen ez a törvényjavaslat sem fog segíteni. Még csak azt kell mondanom, hogy kissé nehéz helyzetben vagyok, mert az előttem fel­szólalt Alföldi képviselőtársam beszéde olyan volt . . . Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Malasits Géza: Befejezem. ...Hogy húsz évvel ezelőtt minket nemzetközi hazaáruló gazembereknek neveztek ilyen beszédekért, ma pedig a Képviselőházban megtapsolták. Ezt a beszédet és ezt a tapsot örömmel hall­gattam, mert bizonyítja a szocializmus erejét, azt, hogy ez az az eszme, amelyet képviselünk, minden akadály ellenére áttör. Ma már nem­csak mi hirdetjük azt, ma már a túloldal is hirdeti, de nemcsak hirdetni kell, hanem gya­korlatilag alkalmazni is. Minthogy ilyen te­kintetben e'bben a javaslatban semmiféle gya­korlati eredményt nem látok, azt a bizottsági tárgyalás alapjául sem fogadhatom el. Elnök: Mielőtt a vitát folytatnék, vitéz Somogy vary Gyula képviselő úr, mint a köz­oktatásügyi és külügyi bizottság előadója kí­ván jelentést tenni. vitéz Somogyváry Gyula előadó: T. Ház! Van szerencsém beterjeszteni a szellemi és kulturális együttműködés tárgyában Buda­pesten 1940 március 13-án kelt magyar-német pótegyezmény becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyában a Képviselőház köz­oktatásügyi és külügyi bizottságának együt­tes jelentését. Kérem a benyújtott jelentés kinyomatását, szétosztását elrendelni és an­nak napirendre tűzésére a sürgősséget ki­mondani. Elnök: A beadott jelentést a ház kinyo­matja, tagjai között szétosztatja. Az előadó úr a napirendre tűzést illetőleg a sürgősség' ki­mondását kérte. Kérdem, méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősséget ki­mondja. Gesztelyi Nagy László képviselő úr, mint a földmívelésügyi és társadalompolitikai bi­zottság előadója kíván jelentést tenni. Gesztelyi Nagy László előadó: T. Ház! Van szerencsém beterjeszteni a legkisebb mezőgaz­dasági munkabérek megállapításáról szóló tör­vényjavaslat felsőházi tárgyalása során elfo­gadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett módosítások tárgyában a képviselőház földmívelésügyi és társadalom­politikai bizottságának együttes jelentését. Tisztelettel kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását elrendelni és annak napirendre­tűzése iránt a sürgősséget kimondani. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja, tagjai között szétosztatja. Az előadó úr a napirendretűzést illetőleg a sürgősség ki­mondását kérte. Kérdem, méltóztatnak ehhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom