Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-105

Az országgyűlés képviselőházának moud, hogy az öröklési eljárást nem lehet hasonlítani ehhez az eljáráshoz, mert az öröklési eljárásban is a közjegyző végzi el tulajdonképpen a teendőiket s a bíróság' csak a közjegyző előadása alapján bocsátja ki az eskü szövegét. Itt is tehát a bíróságnak kell megadni azt a jogot, hogy az adóhatóság által előterjesztett adatok alapján határozza meg az eskü szövegét. Meg is kell mondanom, hogy miért ragaszkodom én a bírósághoz. A közigazgatási hatóság tiszteletreméltó munkája iránt a legnagyobb elismeréssel vagyok, de más a helyzete a közigazgatási hatóságnak és más a helyzete a bíróságnak. A közigazgatási hatóság függ a felettesétől, a közigazgatási hatóságnak Magyarországon nincs meg a szolgálati pragmatikája, a közigazgatási hatóság- közege ki van szolgáltatva felettese parancsainak. A bíróság ellenben független, a bíróság pártatlan, a bíróság utasításokat uem fogad el, tehát egy polgárnak sokkal nagyobb biztosítéka van a független bíróság eljárásában, mint a felettes hatóságától függő közigazgatási hatóság ténykedésében. Ezért- vagyok amellett, hogy igenis, ha már a felfedező eskü intézményét szükségesnek tártja a mélyen t. pénzügyi kormányzat, akkor ilyen módon járjon el. De nem olyan egyszerű kérdések azok, amelyek ezen esküminta előtt elbírálásra váruak. Itt van előttem egy közgazdasági lap, amely kifejezésre juttatja aggályait. Ezt mondja (olvassa): »így például a mezőgazdának nagyon nehéz esküt tennie arra, Kogy gazdaságának egyes vagy önteteiéit vagy gazdálkodása eredményének egyes jövedelmi tételeit helyesen értékelte-e. Ha a birtokos terményeit betakarította, de még nem adta el, nehéz megállapítani, hogy az mennyi értéket jelent. Hasonló a helyzet a kereskedelemben, az iparban, a bányavállalkozásoknál, az iparnál különösen akkor, ha hosszú ideig feldolgozás alatt álló anyagkészletek értékesítéséről van szó. A felfedező eskü ilyen körülmények között nehéz helyzetbe sodorhatja az adózót, tehát arra volna szükség, hogy az eskü kivételének lehetősége pontosabban állapíttaissék meg«, — vagy amint én óhajtom, hogy az eskü szövegezését magára a bíróságra bízzák, amely épúgy, mint az öröklési illetéknél, az öszszes körülmények gondos mérlegelése alapján állapítja meg az eskü szövegét. Ez vonatkozik tehát arra, amit a felfedező esküre vonatkozólag (mondani óhajtottam s most méltóztassék .megengedni, hogy röviden szóvátegyem még a kétszeres beruházási hozzájárulás kérdését. Itt van a törvényjavaslat 37. §-a, amely azt mondja (olvassa): »Azoknak az adózóknak a terhére, akikre az 1938 : XX. te. 3. §-a (1) bekezdésének 1. pontja alapján beruházási hozzájárulást nem vetettek ki, de az 1940. évi adókivetésnél alapul vett .adóköteles tiszta jövedelmük az évi 10.000 pengőt meghaladta, valamint azoknak az adózóknak a terhére is, akiikre az 1938 : XX. te. 3. $-a (1) bekezdésének 1. pontja alapján 'beruházási hozzájárulást kivetettek ugyan, azonban a terhükre jogerősen kivetett beruházási hozzájárulás összege... adóköteles tiszta jövedelmük 10%-át sem érte el, az 1940. évtől kezdve 5 éven keresztül a 36. § (1) és (2) bekezdése szerint kiszámított jövedelemadó után 50%-os beruházási pótlékot kell kivetni.« Hát ha valakinek 10.000 pengőnél nagyobb a jövedelme, helyes, ha ebben a hozzájárulásban részeltetik, de ami KÉPVISELŐHÁZI XAPLÓ V. 105..ülése 10W május 3-án, pénteken. 493 helytelen és amit nem fogadhatok él, az az, hogy ezt öt éven keresztül kell neki fizetnie. Kérek öt perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért öt perc meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Bródy ErnŐ: Én tehát azt gondolom, ha a pénzügyi kormányzat helyesnek és szükségesnek tartja, ihegy valaki 10.000 pengőt meghaladó jövedelem után ebbe a hozzájárulásba bevonassák, ez elfogadható. Csak az nem fogadható el, hogy ő ezt a hozzájárulást öt éven keresztül fizesse. Ez igazságtalan. Nagyon sokszor megtörténik, hogy valakinek 'bizonyos körülményeknél fogva van éppen egy ilyen jövedelme. Van sok végkielégített ember, aki megkapta a feLmondást, megkapta a végkielégítését, tehát abban az évben — másikor sohasem — van neki 10.000 pengőt meghaladó jövedelme. Helytelennek és igazságtalannak tartom, hegy ez után a jövedelem után öt éven keresztül 50%-os pótlékot fizessen. Méltóztassék elképzelni annak a helyzetét, aki ilyen körülmények közé jut. Ez nem igazságos dolog. Nem igazságos dolog öt éven keresztül húzni a külön r jövedelemadópótlékot attól, akinek csak egyízben volt meg ez a jövedelme. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: A beruházási hozzájárulásnál is így volt!) Azt tartom helytelennek és igazságtalannak, liogy csak egy alkalommal van meg ez a jövedelem és ez után kénytelen valaki pótlékot fizetni. Nem tudom, miért kell öt évig ilyen terihet viselniök azoknak, akiknek csak egyetlen egyszer, soha többé az életben, van ez a jövedelmük. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: A mindenkori jövedelem után!) Itt a törvényjavaslat' szövegét kell irányadónak vennem, (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: El kell olvasni a törvényt!) amely azt mondja, hogy az 1940. évtől kezdve öt éven keresztül a 36. <§> (1), (2) bekezdése szerint kiszámított jövedelamdó után 50%-os beruházási pótlékot kell fizetni. En mindenkor az igazságos, az arányos adóztatásnak voltam híve és ki (kell jelentenem, hogy sem ez a rendelkezés, sem a magántisztviselők különadójára vonatkozó rendelkezés nem igazságos., Cselényi igen t. képviselőtársam is megemlítette, hogy ezeknek az adózóknak legnagyobb része 150—200 pengős jövedelemből tengeti életét. Kérdem: igazságos dolog-e az, hogy 150—200 pengős fizetésű magántisztviselőket életük végéig egy ilyen adó terhel? Cselényi képviselő úr is felszólalt ennek erdőkében és én is felszólalok. Amikor itt rendezésről, átépítésről van szo, akkor nagyon kérem, hogy a társadalom legszegényebb, legnyomorultabb osztályát méltóztassék megfelelő kedvezményekben részesíteni. Mivel ezt ebben a javaslatban nem látom, nem fogadom el a javaslatot. Elnök: Szólásra következik? Kovách Gyula jegyző: Somogyi Ferenc! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Ki a következő szónok? Kovách Gyula jegyző: Gróf Esterházy Móric! , . •" Elnök: Gróf Esterházy Móric képviselő urat illeti a szó. Gr. Esterházy Móric: T. Képviselőház! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, nem akarom a vitát nyújtani. Méltóztassék^ megengedni, hogy egészen röviden és lehetőleg a tárgyhoz szólva, tegyek néhány megjegyzést, kerülve teoretikus vagy általános kérdéseket. Mindenekelőtt kijelentem, hogy teljesen 76