Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-105

'Az (h*szág gyűlés képviselőházának- 1 adófizetés alól kibújni, ellenkezőleg, azt kí­vánja, hogy termelni tudjon és megfelelően tudjon értékesíteni és így (vitéz Hertelendy Miklós: Minél több adót tudjon fizetni!) mi­nél több adót tudjon fizetni, mert ezáltal az ország teherbíróképességét meg fogja tudni javítani. A törvényjavaslat egyes intézkedéseivel szoros kapcsolatban vagyok bátor még arra a körülményre is felhívni a figyelmet, hogy az egyenesadók tételeinek pontos megállapítása különösen a házadónál igen jelentős, mert ele­jét veszi sok. zaklatásnak és sok igazságtalan­ságnak, amelyek, ha e'ddig talán nem is for­dultak elő, de mindenki magában azt gondolta, hogy ő a házadó szempontjából igen nehéz helyzetbe került. A házadó tételeit a lakosság számához viszonyítva fogják megállapítani, ha csak néhány filléres különbségekkel, is. Ezt mégsem találom egészen helyesnek, úgyhogy a bizottságban ennek a kérdésnek a megvita­tását ki kell majd tűzni, mert sok olyan 10— 20.000 lakosú nagyközség van, ahol. bizony semmivel nem jobb a megélhetés, mint egy kisebb lakosságú községben. Hi «eu _ ott ^ van például Hajdúböszörmény és Hajdúnánás, nagy mammutközségek, ahol a falu szélén lakó kisemberek semmivel sincsenek jobb helyzet­ben, mint a kisebb községek lakói, sőt az új uegállapítással még hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Azt gondolom, hogy ezeket az új telepeket, amelyek ma minden községben van­nak, különállóan kellene kezelni. Ezek a há­zak, amelyek »új telep« név alatt szerepelnek minden egyes község határában, a háború utáni földbirtokreformmal kapcsolatban épül­tek, ezek az emberek akikor jutottak házakhoz, ezeknél tehát egészen különleges elbánást kel­lene bevezetni, illetőleg máa adómegállapítást hozni reájuk. Ugyancsak vagyok bátor megemlíteni, mint egy igen nehéz, súlyos adóterhet, amely­ről már több ízben volt szó itt a Házban más törvényjavaslatok tárgyalásánál is, úgyhogy az a legszigorúbb és a legigazságtalanabb te­her, a közmunkaváltságot. Ha a közmunka­váltságot fenntartjuk, ennek igen kirívó hatá­sai lesznek, hiszen a közületek, a vármegyék a közmuukaváltságot a tehén esgazdákra is ki­vetik, ami nézetem szerint tarthatatlan álla­pot. Ha valakinek van egy tehene és azt össze­fogja a szomszédja tehenével, befogja egy sze­kérbe, akkor már közmunkaváltságot vetnek ki a tehenére. A közmunkával Isaf?; nem a pénz­ügyminisztériumba befolyó adó. de mégis kel­lene valami rendelkezést kiadni a vármegyék­nek, hogy ne lehessen a teheneket fogatos erő­nek minősíteni és így igen súlyosan megadóz­tatni. En úgy látom, hogy ha másképpen nem megy, ezt a kérdést meg lehetne úgy is oldani, hogy az úgynevezett sazdamegsegítési alapból — amely most már lényegesen kisebb felada­tokat lát el, minthogy a búza árának emelke­désével a gazdák bevétele növekedik — ke'llene ezeket a kiadásokat fedezni. Felhozták ezt a kérdést az ellenzék oldalá­ról is. Felhozták azt is, hogy a kisgazdákat milyen erősen sújtja a földadó. Ez nem felel meg a valóságnak, mert a földadó visszatérí­tése éppen a 10 holdon aluli kisgazdáknál 8 millió pengő visszatérítést jelent és a köz­munkaváltság címén is 6 millió pengővel csök­kentik a kisemberek terheit. (Tóth János: A nagybirtokoknál évszázadok óta nincs válto­zás!) Azért voltam bátor ezt konkrét számok­kal igazolni, mert — ha jól tudom — Matolcsy t, képviselőtársam hozta fel ezt a kérdést... - 105. illése 1 HO május 3-án, pénteken. 479 (Tóth János: A nagybirtok a régi kataszter n szerint fizeti az adót!) y Elnök: Csendet kérek! Ne tessék közbe­L- szólásokkal zavarni a szónokot, z Báró Vay Miklós: ...hogy a kisemberek LÍ földadója lényegesén magasabban van meg­állapítva, mint a nagybirtoké. I A kereseti adó kérdésében is volna egy a észrevételein, vagy — lehet mondani — egy z módosításom. Ez a törvényjavaslat 25 pengőig a mentesíti a kereseti adó alól a kisembereket. !- Én a 17. Vnakezt a részét, amely szerint mentes L- a kereseti adó alól az, aki bérletének katasz­teri tiszta jövedelme legfeljebb 25 pengőt tesz i, ki, azzal szeretném kiegészíteni, mint kritc­z riummal, hogy »saját munkaerejükkel«. A ja­g vaslatban ugyanis csupán az áll, hogy »kizáró­L lag mezőgazdasággal foglalkozó földhaszon­;t bérlők, akik egy község határában saját szük­a ségleteik kielégítésére...«. Ehihez még azt ten­i- ném hozzá, hogy »saját munkaerejükkel«. Ez t. i. körülbelül kétholdas parcellát jelentene. y De én még arra is gondolok, hogy vannak y kisemberek, akiki hogy munkaerejüket kihasz­ti nalják, vagyis racionálisabbá tegyék, földjük­\, höz esetleg bérelnek még egy-két hold földet, ó vagy feles haszonbérletet vállalnak. Az ilyen t- embereket szintén kereseti adóval sújtják. Fel­j fogásom szerint ez nem íhelyes, mert az a kis­e gazda — aki szerzett vagy nevelt magának j egy-két jószágot — sokszor .azért bérel két­i- három holdas kisgazdaságához esetleg még L- két-három hold földet, vagy veszi feles huszon­k bérbe szomszédjainak vagy rokonainak földjét, ú hogv jobban kihasználja fogatainak munka­t- erejét — mert ott fuvar lehetőségek egyébként 5, nincsenek. Felfogásom szerint ezeket a kis­I- embereket is mentesíteni kellene a kereseti adó it alól. Hiszen ez nem bír nagy jelentőséggel és ennek az ellentételét igen könnyen meg le­i, hetne találni. Altalánosságban véve újból meg kell áila­s pítanom, hogy ez a törvényjavaslat igen y súlyos terheket ró a t z ország adófizető polgá­!- raira. Lehet mondani, hogy ez a törvényjavas­L- lat, mint általában véve' minden adótörvény­i- javaslat, kellemetlen, mert hiszen minden ilyen k adó ja vaslat kellemetlen szokott lenni. Téves az L- a felfogás, amelyet mindnyájan hangoztatni i- méltóztatnak, hogy ez egy szociális adojavas­!- lat. Az adópolitika szempontjából ugyanis nin­!- csen szociális törvényjavaslat; ebből a szem­it Pontból csakis gyakorlati törvényjavaslat van. :- A pénzügyigazgatás ugyanis azt mondja: miért vessek ki valamilyen adót, ha előre tudom, hogy :- az úgy sem fog befolyni? (Derültség jobbfelől.) >- Ez adó javaslat, sőt lehet mondani, — magam :- is azt mondom — hogy egy igen kellemetlen a a dój avaslat. (vitéz Hertelendy Miklós: De í, azért jó!) De azért jó, bár kellemetlen, és mert >1 Jó. bár kellemetlen, a javaslatot elfogadom. L- (DerüUséq és taps jobbfelől. — A szónokot i- üdvözlik.) e Elnök: Szólásra következik 1 ? Kovách Gyula iegyző: Meskó Zoltán! Elnök: Meskó Zoltán képviselő urát illeti t a szó. il Meskó Zoltán:; Igen t. Képviselőház! Mi­L- előtt magára a javaslatra áttérnék, engedje ti meg nekem a t. Ház, hogy megemlékezzem ar­;- rój. hoay az ország egyik kiváló férfia, Bangha :- Béla jézustársasági atya a ravatalon fekszik. ^ Ez a férfiú a keresztény megújhodásnak egyik i- leglelkesebb _ előharcosa, a keresztény sajtó :- megteremtője volt. Ügy érzem tehát, köteles­y séget teljesítek, amikor most itt lerovom iránta a kegyelet és hála adóját és emléke 74*

Next

/
Oldalképek
Tartalom