Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-104

Âz országgyűlés Icépviselőházának 1 Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék az ilyen kijelentésektől tartózkodni. Jandl Lajos: ... és feleslegesen terheli a közigazgatás tisztviselőit, (Mozgás a középen. — Elnök csenget.) azonkívül egyáltalán nem megnyugtató a közre nézve, nem megnyugtató különösen vidéken, falun élő lakosságra nézve. A közigazgatás magasabb tisztviselői, az alispánok, túl, vannak halmozva munkával, a föszolgabíróságok szintén hihetetlenül túlhalmozott munkatömeggel vannak eEátva, a községi jegyzőkre pedig olyan sokirányú tennivaló hárul, amely tennivaló mellett még teljes jóindulattal sem felelhetnek meg a hivatásuknak, annál kevésblbé Jelelhetnek meg akkor, ha ez a jóindulat hiányzik belőlük és a községben csupán a rendfenntartó, erőszakoskodó és hivatását át nem érző Beamter szerepét játszák el. Szomorú az, hogy ide kell hoznom egy olyan ügyet, amely egy községi jegyző megtévelyediése folytán jutott oda, hogy vizsgálat tárgyát képezte a vármegyei fegyelmi bizottságnál és a fegyelmi bizottság eljárása kapcsán a királyi ügyészséget is foglalkoztatta. Sajnos, ebben az esetben nem jutott megnyugtató befejezéshez az ügy, éppen ezért vagyok kénytelen ezt az ügyet interpelláció keretében a Ház elé hozni. Mindenki tudhatja azt, hogy falun az értelmiségi réteg olyan kis számiban van képviselve, olyan kevés művelt ember, a mi fogalmaink szerinti művelt ember él falun, hogy a falu lakossága egy-két ember viselkedése után ítéli meg az értélmiségi réteg erkölcsi és szellemi magatartását. Éppen ezért azoknak,' akik falun funkcionálnak, fokozottan ügyelniük kellene arra, hogy viselkedésük olyan legyen, hogy a falusi lakosság teljes mértékben a tisztelet és a megbecsülés jegyében érintkezhessek velük és így az ország egész értelmiségi rétegét ilyen módon bírálja el. A Nagydorcg község vezető főjegyzője ellen felmerült üggyel kapcsolatos fegyelmi vizsgálatról kívánok szólni. A fegyelmi vizsgálatot a vármegyei törvényhatóság rendelte el az illető jegyző egy örökbefogadási üggyel kapcsolatosan végzett ténykedések túlzott díjazásai miatt. A fegyelmi vizsgálat kapcsán azután számos hasonló természetű, anyagi hátterű szabálytalanságnak, sőt bűncselekménynek tényálladéki elemeit kimerítő cselekedeteknek a nyomára jutották. A vizsgálatot végző fegyelmi hatóság megállapításai olyan terbelő adatokat hoztak napvilágra, amelyeknek alapján a jegyzőt felfüggesztették az állásától. En magam a lakosság legnagyobb részével érintkeztem ott Nagydorogon és egybehangzóan igen sok esetben, 60—70 esetben volt alkalmam meggyőződni arról, hogy ezek a vármegyei fegyelmi bizottság kiküldöttje által felvett adatok valóban megfelelnek a valóságnak. Azonkívül rendelkezésemre állanak az adatok, valami módon hozzájutottam ahhoz, hogy ezeket az adatokat itt tárgyilagosan leszögezhessem. A vezető jegyző a maga számára jogosulatlan anyagi hasznot biztosító ténykedéseket folytatott olyan esetekben, amikor neki semmiféle funkciót nem kellett volna végeznie, bizonyos szerződéseknél működött közre, azután telekkönyvi bejegyzéseket végzett, amire sem a törvényes rendelkezések, sem. pedig a fennálló törvényes szokások szerint semmifélejoga és oka nem volt. Ezzel természetesen megfelelő javadalomra tett szert, amelyet tels

h. ülése 19W május 1-én, szerdán. 471 jesen jogosulatlanul fordított a maga céljaira. így például 200 esetben a megbízói terhére .1 pengő 16 filléres községi bizonyítványi illetéket számított fel olyan esetekben, amikor a községi bizonyítványra semmiféle szükség nem volt. Saját bevallása szerint is felszámította ezeket a díjakat anélkül, hogy ezeket a bizonyítványokat kiállította volna. Ezt a vizsgálat is megerősítette. Természetesen ezzel — amint látjuk — már egészen tekintélyes összeg jutott a kezeihez, amely semmiféle jogcímen nem illette meg őt. Azután felszámított ilyen ügyletek címén postadíjat, esetenkint 1 pengő 40 fillért, amely postadíj egyáltalában nem járt neki. Azonkívül bélyegilletékeket számított fel, amelyek egy régebbi belügyminiszteri döntvény folytán egyáltalában nem számíthatók fel ilyen esetekben. Ezenkívül megtette azt,^ hogy 1 pengőt számított fel telekkönyvi átírások kapcsán, telekkönyvi szemledíj címén. Semmiféle telekkönyvi szemledíjról semmiféle intézkedés nincs és ezt teljesen önkényesen számította fel, azzal az indokolással. — amikor ezt szóvátették — hogy ő nem jártas anynyira a telekkönyvi ügyletekben és a telekkönyvezető számára bizonyos jutalmat juttatott abból az összegből, amely összeget állító lag a telekkönyvvezetőnek átadott, azonban bebizonyosodott, hogy a telekkönyvvezető csak levelezési megtérítés címén kapott 25 pengőt, ami körülbelül tényleg fedezte az ő levelezési költségeit, a többi azonban nem jutott a telekkönyvvezetőhöz. Itt tehát ímegint bizonyos tekintélyes összeget biztosított magának ez a jegyző azzal, hogy őt meg nem illető illetékeket számított fel; mert az a védekezése, hogy ő nem ért a telekkönyvi dolgokhoz és a telekkönyvvezetőt jutalom ellenében felvilágosításokra bírta rá, természetesen nem állja meg a helyét, mert aki annyira járatlan az ilyen dolgokban, az ne vállalkozzék ilyen ügyek elintézésére. Van itt még egy egész csomó ilyen hasonló eset. Például haszonbérszerződési ügyletekért számított fel olyan díjakat, amelyek csak telekkönyvi átírás fejében számíthatók fel. Természetesen egy haszonbérleti szerződésben semmiféle telekkönyvi átírási ügylet nincs. Itt is eléggé tekintélyes Összeghez jutott hozzá. Itt van egy másik példa. Egy szegény özvegyasszony, Györe Mihály né még halála előtt a rokonságának adta minden vagyonát és egy hagyatéki szerződést akart kiállíttatni a jegyzővel, aki azonban azt mondotta, hogy ezt egy szerződésben nem lehet elintézni, hanem miután 12 tétel szerepel, 12 hagyatéki jegyzőkönyvet vett fel, összegen 194 pengőt számított fel és annyit kapott kézhez, holott a vizsgálat megállapította azt, hogy az egész ügyletért tulajdonképpen csak 24 pengőt lett volna jogosult felszámítani. Azonkívül van még egy csomó ilyen tétel- (Horváth Géza: Folyik a vizsgálat? — Elnök csenget.) A vizsgálat folyik, viszont őt visszahelyezték az állásába és most akarok rátérni arra, hogy a királyi ügyészség közben beavatkozott a vármegyei vizsgálatba, a királyi ügyész kiszállt, a 200 panaszost mellőzte a kihallgatásnál, kihallgatott! négy embert és e négy ember vallomása alapján egyszerűen megszüntette az eljárást. E négy ember vallomása pedig olyan módon lett felvéve, hogy a községházán az egyik szobában nyitott ajtó mellett hallgatták ki az illetőket, a másik szobában ott ült a jegyző, aki természetesen ott jelen lévén, be-