Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-104
454 Az országgyűlés képviselőházának 104. ülése 1.940 május 1-én, szerdán. vitéz Keresztes-Fi scher Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, nem kell hangsúlyoznom, hogy a legszigorúbb rendelkezések állanak fenn a tekintetben, hogy a kártyajátékok körül sem a kaszinókban, sem azokon kívül visszaélésiek ne történhessenek, egyben a rendőrségnek is a legszigorúbb utasítása van arra, hogy ezeknek a rendelkezéseknek betartását ellenőrizze. En a képviselő urat, aki, úgylátszik, nagy szakértelemmel bír ezen a téren. (Derültség jobbfelől.) arra kérem, hogy ahelyett, hogy itt a. karzatot szórakoztatná ezekkel a dolgokkal, (Zaj ég felkiáltások a .szélsőbaloldalon: Miért?! Miért?!) legközelebb, ha bizonyítékai lesznek arra... (Hnbay Kálmán: Miért 1 ? Nyilvános ülés van! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Keek Antal: Az a kérdés, igaz-e vagy sem?) Csendet kérek! (Rapcsáníi László: Igaz. vagy nem igazi) Raücsányi képviselő urat kérem, maradion csendben. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: ... hogv a vonatkozó rendeleteket megszegik, méltóztassék a rendőrségnél feljelentést tenni. (Kóródy Tibor: Mindenki tudja ezt! Köztudomású dolog!) Méltóztassék az adatokat közölni és éh biztosíthatom a képviselő urat, hogy a rendőrség a legnagyobb szigorral és -eréllyel fog eljárni. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Rapcsáníi László: Nyilasok ellen rögtön tudnak intézkedni!) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? •(igen! Nem!) Kérem azokat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. ( Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Rassaynak való ez! — Rassay Károly: Mi baj van ott mesrint?) Következik Maróthy Károly képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a zsidótörvény végrehajtása tárgyában. Kérem fi jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »1. Vaué tudomása a m. kir. miniszterelnök lirnak arról, hogy a zsidótörvényt a legjobban elzsulőj sodott nagyobb pénzintézetek a legkevésbbé sietnek végrehajtani? 2. Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök úrnak arról, hogy a végrehajtásnak ezt a lassúságát a kormányzatnak e kérdéssel szemben tanúsított passzivitása is elősegíti? 3. Hajlandó-e a m. kir. miniszterelnök úr a gyorsabb végrehajtásról és a végrehajtást nícadályozó törvényes intézkedések novellájának beterjesztéséről sürgősen intézkedni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Maróthy Károly: T. Képviselőház! (Taps a szélsőbaloldalon.) A zsidótörvény végrehajtásának grafikonja cikk-cakkos, egyenetlen vonalat mutat, mert alakulását két tényező is befolyásolja. Az egyik tényező a végrehajtás szerve, amely annál inkább nyomja a grafikon vonalai minél közelebb van a kormányzathoz, a másik tényező pedig az a terrénum, ahol magát a törvényt végrehajtják. Ennélfogva a bankoknál és a pénzintézeteknél ugyancsak mélyre süllyed a végrehajtás grafikonja, még pedig érthetően azért, mert hiszen a zsidótörvény végrehajtása a bankokban többnyire magukra a zsidókra varn rábízva. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! A javaslat tárgyalásánál azt mondottuk, hogy a törvény adottságai folytán csakis formális eredmény érhető el, de magát a zsidó szellemet a bankokból ezzel a törvénnyel nem lehet kiirtani. Itt van a kezemben a zsidótörvény, ebből látom, hogy 1939 május 5-én hirdették ki, tehát most négy nap múlva lesz az első évfordulója annak, hogy a törvény végrehajtását megkezdték. Miután a törvény három és fél évre kontemplálta a bankokra és a takarékpénztárakra vonatkozó végrehajtást, s ebből már egy év eltelt és csak két és fél év van még hátra, az elmúlt év története teljes mértékben bizonyítja azt, amit annakidején megmondottunk, hogy ezzel a törvénnyel nem lehet kiirtani a zsidó szellemet. Mit mond maga a törvény? Elrendeli, hogy a bankoknál, takarékpénztáraknál és általában minden ipari és kereskedelmi válla latnál a zsidók arányszáma a tisztviselői kategóriában nem lehet több mint 12, illetve .15%. A valóságban azonban nem 12 és 15%-ot engedélyez a törvény, mert hiszen méltóztassék csak azokra gondolni, akiknek zsidó feleségük van, vagy akik egyéb kapcsolatban vannak a zisdósággal s akkor megállapíthatjuk, hogy a zsidók arányszáma nem 15%, hanem ezekkel a rokonságfokkal, sógorságokkal együtt 30%-ra tehető. Megállapítja továbbá, a törvény, hogy »a minisztérium rendelkezhetik a felől, hogy a jelen paragrafus alapján megüresedett és 1 nem vezető állások körébe tartozó állások egyrészét csak az erre a célra összeállított hivatalos névjegyzékben feltüntetett jelentkezők sorából szabad betölteni.« Tehát a kormányzatnak csak abban a tekintetben van befolyása, hogy a nem vezető állásokba kik kerüljenek be. Ehhez hozzá kell venni még azt is, hogy ugyancsak ez a törvény két nyitót kaput hagy: az egyik az, ahol felhatalmazást ad arra, hogy különös szakértelmet kívánó munkákra zsidót is lehet alkalmazni, a másik pedig az, hogy az utazókra és ügynökökre nézve egészen külön kategóriát állít fel. Ezen a két nyitott kapun további viszszaélésekre nyílhatik alkalom. A legérdekesebb azonban az, hogy a törvény azt mondja ki, hogy az egyes vállalatok akkor is kereszténynek minősülnek, ha az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban 50%-nál kevesebb, tehát példáiul 49% ! zsidó van; ha tehát 51% keresztény van, akkor már kereszténynek minősül a vállalat. A zsidóság nagyon jól ki tudja használni a törvénynek ezt a rendelkezését. Mit kell ugyanis tennie, hogy alkalmazkodjék a törvény intézkedéseihez? Az igazgatóságba és a felügyelőbizottságba, a kirakatba keresztényeket kell betennie, akiknek nincs más feladatuk, csak az, hogy a tantiéomet '/sebrevágják, egyébként egyáltalán nincsen hatáskörük. Ezt a zsidóság szívesen megteszi. keresztényeket tesznek oda s ezzel már végre Í3 hajtják a. törvény rendelkezését. Ha most tekintetbe vesszük, hogy a törvény által a tisztviselői kategóriánál engedélyezett 15% ^ a rokonság révén felduzzad 30%-ra is, akkor látjuk, hogy a vezetés teljes mértékben a zsidók kezében marad. ( , Ez az elmélet, ez a törvény kerete. Lassúk most azt, hogy vájjon a gyakorlatban Budapesten, vagv akárhol Magvarországon mikénoen viszi keresztül egy bank a törvény rendelkezéseit. Legyen szabad erre egy példát mon-
