Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-89

Az országgyűlés képviselőházának 89. ülése 19 W március 5-én, kedden. 27 Olaszországba — ós amikor ezeknek a nemzetközi szerződéseknek alapján a vásárlások és a szállítások nem úgy történnek, mint ahogy azelőtt történtek, egyenletesen elosztva, természetesen a háralékok alakulása is megváltozott. Ugyancsak itt, a bolettaalapnál merült fel a borpincék kérdése is, hogy tudniillik a bolettaalapból, vagy hivatalosan, a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alapból — bocsánat a folytonos rövidítésekért — utalványoztatok a borházak építésére ez az, azt hiszem, 2,170.00') pengő. Ez az alap céljainak teljesen megfelelt, mert a, mezőgazdasági értékesítést kívánta előmozdítani. Azt azonban már nem akartam, hogy ezeket az így keletkezett ingatlanokat a bolettaalap vagyonaként vegyük leltárba, mert a bolettaalapnak. ingatlanleltára nincs. S ezért azokat a földmívelésügyi tárca leltárába vétettem fel, ami természetüknek megfelel. Említést méltóztattak tenni a vagyonvált ság és a Lebosz. viszonyáról is. Mindannyian tudjuk, hogy a Lebosz. nincs könnyű helyzetben s ennek nem éppen a Lebosz. az oka, hanem inkább a viszonyok az okai. Mindannyian tud juk azt is, hogy a Lebosz. aktíváit, tehát a földhözjuttatottakkal szemben fennálló követe léseit kormányrendeletekkel csökkentettük, mégpedig igen lényeges mértékben. Ennek következtében a Lebosz. és a Vagyonváltság Alap követeléseinek és tartozásainak viszonya a leszámolások eredményéhez képest változik. Itt tehát nem kerül megítélés álá a Lebosz. hitelképessége vagy hitelképességének hiánya. Szóvá méltóztatott tenni végül még a Külkereskedelmi Hivatal kérdését. Tökéletesen egyetértek azzal, hogy a Külkereskedelmi Hivatalnak a szóbanforgó 651.000 pengőt csak akkor szabad odaadnunk, ha igazoltan deficitje van. (Helyeslés.) Azt már el is határoztuk, Ha erre az összegre a hivatalnak szüksége nincs, ezt természetesen meg fogjuk takarítani. Azt is helyesnek tartanám, ha a Külkereske delmi Hivatalról szintén rendes költségvetés készülne s nem látom akadályát annak, hogy személyi és dologi kiadásai benne legyenek a költségvetésben. Méltóztassék megengedni, hogy befejezésül őszinte köszönetet mondjak azért az elmélyedésért, amellyel Esterházy Móric képviselő ur, régi szokásához híven, a zárszámadásokkal foglalkozott. Ügy tudom, hogy hivatali elődeim is mindenkor nagyon örültek annak, ha a zárszámadás komoly kritikának és komoly ellenőrzésnek vétetett alá. A zárszámadással szemben a legfontosabb követelmény — s ez vonatkozik az egész államháztartásra is — a rend. (Gr. Esterházy Móric: Ügy van!) Világos és rendes legyen, (Gr. Esterházy Móric: Ügy van!) mert meggyőződésem szerint sokkal kisebb a baj. ha az államháztartás deficites, de rend van és áttekinthető az egész elszámolás, mintha szufficit van, de rendetlenség uralkodik, mert akkor még arra sem merek megesküdni, hogy a sufficit valóban megvan-e. (Rassay Károly: Láttuk 1931-ben!) Az államháztartás vitelében ezt az elvet kívántam eddig is követni, ezt kívánom követni a jövőben is és ezért csak örömmel tölthet el. ha akadnak, őszintén megvallva, áldozatkész képviselőtársaim, akik valóban fáradságot és időt nem kímélve, foglalkoznak a zárszámadásokkal és igyekeznek hozzásegíteni ahhoz, hogy minél nagyobb legyen a rend és minél világosabb legyen a zárszámadás, Amikor ezt mégyegyszer hálásan köszönöm Esterházy képviselő líínak, tisztelettel kérem a mélyen t. Házat, méltóztassék a zárszámadást elfogadni és a kormánynak a felmentést megadni. (Éljenzés, helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a zárszámadásvizsgáló-bizottság jelentésében foglaltakat tudomásul venni és a kormánynak a felmentést megadni? (Igen!) A Ház a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentésében foglaltakat tudomásul veszi és a kormánynak a felmentést megadja. Az 1937/38. évi zárszámadást és az arra vonatkozó^ számszéki jelentést a Ház hasonló eljárás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a 36 tagú országos bizottság 1939. évi június hó 28. napjától december hó 20. napjáig terjedő idő alatt kifejtett működéséről szóló jelentésének tárgyalása. Eonkay Ferenc előadó urat illeti a szó. Ronkay Ferenc előadó: T. Képviselőház! Az 1932:

VII. te. értelmében van szerencsém benyújtani a 36 tagú országos bizottságnak az 1939 június 28-tól december 20-ig terjedő időközre vonatkozó félévi jelentését. A bizottság 1939 szeptember 14-én alakult meg, megválasztotta két elnökéül Ivády Béla képviselőt és Juhász Andor felsőházi tagot, két elnökhelyetteséül Csilléry András képviselőt és vitéz Purgly Emil felsőházi tagot, előadóiul Ronkay Ferenc képviselőt és Koós Zoltán felsőházi tagot, jegyzőiül Juresek Béla képviselőt és Lipthay László felsőházi tagot. A bizottság a kérdéses félesztendő folyamán háromszor ült össze és összesen 21 javaslatot tárgyalt le. Ezek a javaslatok kivétel nélkül kereskedelmi, pénzügyi és más közigazgatási javaslatok voltak s egyrészük a visszacsatolt felvidéki területek és Kárpátalja gazdasági problémáival foglalkozott. A bizottság ezt a 21 javaslatot nagyon értékes vita kíséretében, részben módosításokkal, de elfogadta. Kérem at. Képviselőházat, méltóztassék az országos 36 tagú bizottság félévi jelentését tudomásul venni. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem s kérdést, méltóztatnak-e a bizottság jelentését tudomásul venni? (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a mentelmi .bizottság 186. számú jelentésének tárgyalása Mezey Lajos képviselő úr mentelmi ügyében. Vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 14.168/1939. f. ü. szám alatt Mezey Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését liérte, mert a szolnoki kir. törvényszék sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt B. 4105/6—1939. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Neuberger Rezső gyakorló ügyvéd kunszentmártoni lakos, főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított, mivel a »Kunszentmártoni Híradó« politikai és társadalmi hetilap 1939. évi július hó 9. napján kiadott 28. számában »Többek ...« cím alatt^ magjelent cikkben főmagánvádlóról azt állította, 6*