Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-102

392 Az országgyűlés képviselőházának 102. átlagos kisbirtokos kataszteri tiszta .iövedelme 12—13 korona. (Szász Lajos államtitkár: Mind szántó! A nagybirtokon van e<rdő, rét, legelő, nádas!) Ezzel szemben az erdőgazdaság, a legelő-, a rétgazdaság jövedelmezősége ugyanolyan, mint a szántógazdaságé. Másodszor figyelembe kell venni, hogy a kis paraszti birtoknál olyan nagy területek esnek el a hasznosíthatóság szempontjából, hogy legalább 10 százalékkal kell számítani azokat a barázdákat, utakat, amelyek a kataszteri jövedelembe fel vannak véve, amelyek után a kisbirtokos adót fizet, a nagybirtoknál azonban nem szerepelnek ilyen mértékben. A pénzügyi kormányzat talán nem akarja akceptálni azt, hogy a legelő, az erdő és a rét jövedelmezősége ma arányban áll — de legalább is nem áll hátrányban — a szántóföld jövedelmezőségével. Méltóztassanak figyelembe venni a faárak, a gyapjú-, a takarmányárak megállapítását és akkor nem lehet olyan nagy különbséget felállítani a kukorica, a burgonya, a búza és a többi jövedelmezősége között. (Szász Lajos: Megköszönnék!) Elismerem, hogy a nagybirtoknál is vannak hasznosíthatatlan nagyobb területek, azonban mégis olyan aránytalanság áll fenn a nagybirtok és a parasztbirtok kataszteri tiszta jövedelme között, hogy ezt feltétlenül meg kell szüntetni azzal, hogy a nagybirtoknál a földadó progresszíven emeltessék. Ugyanez a helyzet a házadónál. Mosonyi Kálmán t. képviselőtársam nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy egészen más elbírálás alá kell, hogy essék az a háztulajdonos, akinek egy-két kis családi háza van, esetleg bérbeadva, mint az, akinek fényes bérpalotái, egész utcasorai vannak Budapesten és ezek után fizet házadót. A kereseti adóra vonatkozólag nem is lehet vitás, hogy teljesen indokolt és jogos, ha szemben azzal, akinek 1000, vagy 2000 pengő tiszta keresete van és az után fizet 5 százalék kereseti adót, az, akinek 50.000 pengő tiszta keresete van, progresszíven fizesse az adót. Hiányzik tehát a törvényjavaslatból az, ami, nem mondom, hogy átfogó reform alapját képezte volna, de szociális adópolitikát jelentett volna: a progresszivitás megvalósítása és rendkívül hiányzik az is, ami ugyancsak szolgálta volna azt a családvédelmet, amelyet előttem szólott t. képviselőtársam is említett és szolgálta volna a szociális adópolitikát s ez az adómentes létminimumnak az egész adórendszer terén való biztosítása. Ez ma már olyan bevett fogalom, hogy semmiféle adórendszerből Kihagyni nem lehet. És amikor a munkásságnál és a m agán alkalmazottaknál a havi 80 pengős kereset adómentessége biztosítva van, ugyanilyen joggal igényelhetik a kis parasztbirtokosok is, hogv két-három holdas földjükre megkapják az adómentességet. (Remény i-Schneller Lajos pénzügyminiszter: A mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap fizeti!) Erre leszek bátor rátérni. Ugyancsak igényelhetik ezt az adómentes létminimumot azok a kis háztulajdonosok, akiknek saját maguk lakta házuk van és azok a kereseti adó alá eső szabadfoglalkozásúak, akiknek szintén nem több a keresetük. mint a munkásságnál vagy alkalmazottaknál biztosított adómentes létminimum. A pénzügyminiszter úr említette és tényleg úgy is van, hogy ez idő szerint a kisparasztok 23 pengő 20 fillernyi földadójukat megtéríti a boletta-alap. Nem tudom azonban, hogy ez meddig aU fenn és meddig kapjuk ezt a megtérítést, bókkal ülése 19 W április 26~ÓAI, pénteken. észszerűbb és reálisabb volna a parasztember életfenntartásához szükséges néhány hold föld után beépíteni a földadóba az adómentes létminimumot. Azért volna fontos ennek a törvénybe való beiktatása, mert figyelembe lehetne venni itt azt a bizonyos családvédelmet is, mert egészen természetes dolog az, hogy egy olyan családnál, amely eg^ fiatalasszonyból és egy fiatalemberből áll, talán megelégszünk három hold föld adómentesítésével, ott azonban, ahol 6^8 gyermek kér kenyeret, az adómentes létminimumnak a földnél is nagyobbra és nagyobbra kell emelkednie. A 2320 pengős földadómegtérítés merev sablon, egy szám, amelyben részesülnek ebből az adómegtérítésből azok, akiknek nines rá szükségük, de viszont nem részesülnek ebből az adómegtérítésből azok, akiknek erre nagyon is nagy szükségük lenne. Ennek az adómentes létminimumnak az egész adórendszeren való keresztülvitele ennek a javaslatnak a feladata lett volna. Nem mondom, hogy ez egy átfogó adóreform lenne, de mindenesetre tényleges lépést jelentene annak a szociális adópolitikának irányában, amelyet az előttem szólott t. képviselőtársam is említett és amelyet a kormányok állandóan hangoztatnak. A harmadik dolog, amelyet alapul kellene venni egy ilyen adóreformnál, az, hogy akik különleges szolgálatokat tettek az államnak, azok bizonyos mértékig különleges elbírálásban is részesüljenek. így gondolok a hadirokkantakra, a hadiözvegyekre és a tűzharcosokra. Végeredményben a törvényekben már meg van ez az alapelv, mert hiszen meg van állapítva, hogyaz 50 pengőt kitevő adóknál bizonyos kedvezmények vannak a rokkantak, a hadiözvegyek és a tűzharcosok részére. Egyáltalában nem jelentkezik azonban a harctéri szolgálatnak olyan igazi, komoly megbecsülése, amire az a harcteret járt ember nyugodtan mondhatná, hogy a hazának teljesített szolgálatokért bizonyos tárgyi elismerést is kap. Feltétlenül szükséges lenne, hogy a hadirokkantak, a hadiözvegyek és a tűzharcosok kedvezményeit a régi törvényekben szereplő korlátok nélkül kiszélesítsük és általánosítsuk. Először is méltányoljuk a tett szolgálatokat, másodszor vegyük figyelembe azt, hogy az ő csökkent munkaképességük sokkal nehezebbé, sokkal lehetetlenebbé teszi nekik azoknak az összegeknek megkeresését, amelyekből adójukat fizethetnék. T. Ház! Ezt a három alapelvet kerestem ebben a^törvényjavaslatban, amelyet a mélyen t. kormány reformjavaslatnak szánt, azonban azt kell mondanom, hogy errevonatkozólag semmi néven nevezendő lépés nincs a javaslatban, sőt biznyos mértékig még visszafejlődés van, mert a jövedelmi adónál biztosított adómentes létminimumot is sokkal kedvezőtlenebbül szabályozza a mélyen t. pénzügyminiszter úr, mint eddig. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Akkor nem érti!) Megmondom, hogy miért, mélyen t. pénzügyminiszter úr. Eddig a jövedelemadó szabályai szerint a gyermekek számával emelkedett a jövedelemadómentes létminimum, tehát 1000 pengő kereset után az első gyermek után 100 pengő, a második gyermek után 200 pengő, 300 pengő stb. és így egészen 2500 pengőig is felment az adómentes létminimum. Most a pénzügyminiszter úr megfordítja a dolgot, az indokolás szerint, mert neki így sokkal jobb és célravezetőbb. Azt mondja, hogy majd a megállapított jövedelemadóalapból vonunk le a gyermekek szerint 2—300 vagy több pengőket. Olyan nagycsalafintaság van ebben, amit a pénzügymi-