Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-101
3?2 Az országgyűlés képviselőházának 101 lősi Jenő: Sokan érzik ezt odaát is!) A többség pedig meg ifogja tanulni, hogy a vád még nem ítélet, az ügyész még nem biró és a kormány nem esalatkozhatatlan. (Ugy van! Ugy van! — Taps a szélsőbaloldalon.) T. Ház! A kormánynak igenis vállalnia kell. a felelősséget ebben a kérdésben, nem a vádemelés miatt, hanem amiatt, hogy az általa dirigált többség letartóztatási záradékkal kiadta politikai ellenfelét. Eszerint a kormány vádolhat és rögtön utána le is csukathat valakit. (Úgy van! Vgy van! a szélsőbaloldalon.) Ez eddig nem volt, erre eddig nem volt precedens. (Hubay Kálmán: Az egész ellenzéket bevihetik a Markóba! — Vágó Pál: Ez az alkotmány ! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ennek az ellenkezőjére már volt példa, amikor egy képviselő sikkasztott, csalt vagy lopott s a bíróság elítélte és azután megkapta az útlevelet Amerikába, Arra azonban még nem volt példa, hogy valaki, aki nem sikkasztott* nem lopott, bűncselekményt nem követett el (Hubay Kálmán: Biró Pált nem tartóztatták le!), akiről a bíróság megállapította, hogy teljesen makulátlan, 50 napot üljön teljesen ártatlanul. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Éljen Gruber!) Mit kell ezután tenni? Ez útmutatás arra, hogy ha nem ez a többség, de valamely más többség egy törvényjavaslatot simán keresztül akar vinni, akkor az ellenzéket egyszerűen a Marké utcába fogja irányítani. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon — Zaj a jobboldalon.) Nagyon komoly dolog ez. Ezt Tisza István sem csinálta. Tisza István kivezettette a szerinte renitenskedő képviselőket, de nem küldte el egészen a Markó-utcáig. (Wirth Károly: Nem váratta rendőrökkel a kapu előtt!) Ha ez így folytatódnék tovább, akkor azt kellene, .mondanunk, hogy egy-egy nagyobb törvényjavaslat megszavazása után a Markóutcában fogunk találkozni. Én azt mondom, hogy soha pártszempontok szerint (Hubay Kálmán: A Gruber-ügyet is viccesnek tartottuk volna ezelőtt egy évvel!) ilyen fontos ügyben nem ítélkeztem és megvan most is az a meggyőződésem, hogy a kormánypárt soraiban is nagyon sokan ülnek, akik hozzánk hasonlóan gondolkoznak a nemzet nagy kérdései felől. Ezekhez intézem szavaimat és kérem, legyen az ő számukra ez a Gruber-ügy olyan tilalomfa, amelyen túl nem akarnak menni és legyen olyan világító fény, amelynél megtaláljuk egymást, a pártszempontokat félreteszszük és meglátjuk azt, hogy magyar szempontból mi a helyes, mi a jó, és nem engedjük, hogy a dolog tovább elfajuljon főleg az ősi magyar alkotmányosság rovására. Kérem, méltóztassék a többségnek megfontolni a dolgot és meglátni, érdemes-e ilyen körülmények között továbbhaladni ezen az úton. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az elnök napirendi javaslata mellett van valaki feliratkozva 1 ülése 19 W április 25-én, csütörtökön. Porubszky Géza jegyző: Nincs! Elnök: Ha nincs több felszólaló, akkor a vitát bezárom. (Wirth Károly: Gyenge volt a védelem!) Hubay Kálmán és Maróthy Károly képviselő urak indítványai azonosak és szemben állanak az elnök napirendi előterjesztésével. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az elnök napirendi javaslatát elfogadni, szemben Hubay Kálmán és Maróthy Károly képviselő urak indítványával? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnök napirendi indítványát fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — vitéz Tóth András is feláll. — Kapcsányi László: Kik fogadják el, hadd álljanak fel!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. (Hubay Kálmán: Tóth Andrásnak nem illik felállani! — vitéz Tóth András: Ne tanítson engem, kollégám, politikai etikára! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Pedig tanulhatna! — vitéz Tóth András: Egy cseppet sem kell! — Maróthy Károly: Ezt maga csinálta! — Hubay Kálmán; Ö volt az, aki kihangsúlyozta, pedig ismerte az iratokat! — vitéz Tóth András: Tessék nyugodtan megnézni az iratokat!) Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy szíveskedjenek a folytonos közbeszólásokat abbahagyni. Az ülés elején történt bejelentésnek megfelelően dönteni kell még arról, hogy niegengedje-e a Ház Hubay Kálmán képviselő úrnak sürgős interpellációja előterjesztését. Kérdem, méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen! Nemi) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a sürgős inteirpelláció előterjesztésére az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! A Ház az engedélyt nem adta meg. (Wirth Károly (Hubay Kálmánra mutatva, aki a szavazás alatt ülve maradt): Látja, Tóth András, hogyan kell szavazni! — vitéz Tóth András (a padot verve): Maga ne tanítson engem! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Veri az asztalt! Rendre! Rendre! — Wirth Károly: De igenis! — vitéz Tóth András: Micsoda erkölcsi jogcímen akar engem tanítani? Szégyelje magát! Maga akar engem tanítani? Micsoda áldozatokat hozott a hazáért, hogy jogcíme legyen ahhoz, hogy engem kitanítson? — Folytonos zaj.) vitéz Tóth András képviselő urat rendreutasítom és a Ház méltóságát sértő ilyen magatartása miatt a mentelmi bizottság elé utasítom. (Elénk helyeslés* és taps a szélsőbaloldalon.) Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé; nek felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék. ' Porubszky Géza jegyző (felolvassa a jegyzőkönyvet). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik 2 óra 19 perckor.) Hitel entik : Kabók Lajos s. h. Kóródíj Tibor s, k. naplóhitelesítő-bizottsági tagok
