Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-100

Az országgyűlés képviselőházának 100. termelő kertésztársadalom védelme érdekében elrendelni: 1. a Makó ési vidéke hagymaterület záro­lását, 2. a Metesz. hagyma-irodájának Makóra való visszahelyezését, 3. a termelési önköltség intézményes fi­gyelembevételét , 4. a hagyma-vetésterület szabályozása és kiskertészek számára való biztosítása érdeké­ben a fejenkénti vetésterület maximálását, 5. az értékesítési szervben a zsidó érdekelt­ség további csökkentését ? Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. (Palló Imre: Halljuk! Most jön a vöröshagyma!) Szöllősi Jenő: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Interpellációm, bejegyzé­sét az tette szükségessé, hogy az a felhatal­mazás, amelyet a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete, a Metesz., a kormány­tól kapott arra vonatkozólag, hogy mint hagyma-egykéz a hagyma értékesítését három esztendeig egyedül folytassa, a közeljövőiben lejár. TTj kormányrendelet kiadása válik tehát szükségessé. (Zaj. — Meskó Zoltán: Halljuk, halljuk! Nem fokhagymáról van szó! — De­rültség.) < i Minthogy választókerületem népének, de Csanád vármegye igen tekintélyes számú la­kosságának eminens érdeke, hogy az új ren­delet, amelyet a kormány a hagymaértékesí­tés szempontjából ki fog adni, a termelők ér­dekeit szem előtt tartsa, kötelességemnek tar­tottam ezt a kérdést interpelláció formájában idehozni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbalolda­lon. — Halljuk! Halljuk!) Ideidézem tehát a képviselőház színe elé a makói hagymatermelő alakját, azt a ke­ménykötésű, napbarnított arcú, nehézmun­kájú magyart, a kishagymatermelőt, és kérem a Ház minden tagját, de elsősorban a fölü­mívelésügyi miniszter urat, hallgassa meg a termelőknek rajtam keresztül elébe tárt pa­naszát segítő jószándékkal. (Helyeslés.) A makói hagymatermelő — merem állí­tani — produkált annyit az ország mező­gazdasága érdekében, mint bármelyik, érté­kes munkát végző mezőgazdasági termelő ebben az országban. Elvégre ez a hagyma­kertésztársadalom két világmárkát termelt ki és ezzel igazán hasznot és tekintélyt szerzett az országnak. Az ő termelésükben ki­fogásolni való nem is lehet, boldogulásukban azonban akadályok mutatkoznak. Elmúlt az a boldog idő, amikor még jól ment a hagyma­kertésznek, aki példát mutatott az egész or­szág termelésének arra, hogyan lehet a leg­nehezebb viszonyok között két katasztrális hold föld haszonbérletéből egy családot tisztessé­gesen felnevelni és eltartani. Éz a termelő, véleményem szerint, tényleg megérdemli a kormányzat teljes támogatását. A termelést el fogják intézni a termelők, azon­ban az értékesítés szempontjából óriási és sür­gős segítségre van szükég. A termelés szem­pontjából elsősorban a jó értékesítő szervet tartom szükségesnek. Nem. akarok jelen fel­szólalásomban senkit sem támadni, mint hang­súlyoztam, én segíteni akarok a makói hagyma­termelőkön. Objektív akarok lenni és megálla­pítom, hogy a Metesz. munkája az elmúlt három év alatt igen sok segítséget is hozott ülése Í9UÖ április ÊA-èn, szerdán. 337 a makói hagymatermelőknek. Objektíve meg­állapítom tehát, hogy a Metesz. a mai viszo­nyok között, amikor az egykéz-értékesítés — hogy úgy mondjam — időszerű és szinte kény­szerű reánk nézve, szintén tisztes munkát végzett. Egyre akarom azonban felhívni a föld­mívelésügyi miniszter úr figyelmét a Metesz. munkájával kapcsolatban. Bár a makói hagymatermelők nagy része belépett a Metesz.-be és tagja ennek a szövetkezetnek, mérhetetlen bizalmatlanság tapasztalható. Erre nagyon könnyű azt mondani, hogy ezek­nek az egyszerű parasztembereknek a bizal­mát nem olyan könnyen lehet elnyerni. Ez igaz, de főképpen nem lehet elnyerni akkor, ha nem vonják be őket saját ügyeik intézésébe (Meskó Zoltán: Ügy van!) és főképpen, ha nem engedik meg nekik azt, hogy betekintsenek abba a bonyolult könyvelésbe, amelyet egy olyan nagy szervezet folytat, mint a Metesz. Állítom és bizonyítani tudom azt, hogy az el­múlt két lezárt termelési év elszámolásába, annak részleteibe a termelők, bármennyire kér­ték is, mégsem tudtak betekinteni. En magam is, mint a hagymaárellenőrző bizottság meg­hívott tagja, legutóbb is kértem a Külkeres­kedelmi Hivatalt, hogy miután az árellenörzés munkáját elvégezte a revizori osztály, a rész­leteket is mutassák meg a termelőknek, mert ha például a kiadásokat csak olyan globális összegben adják meg, amelyben benne van mind a külföldi export fuvarja, mind az egész rezsiköltség, ez nem ad módot a termelőnek arra, hogy belelásson az elszámolásba. Nem akarom kétségbevonni a Külkereske­delmi Hivatal revizori osztályának hozzáérté­sét, de még a szigorát sem. Megállapítottam a legutóbbi elszámolásnál is, hogy a Metesz. kimutatásával szemben 15.000 pengővel több tiszta jövedelmet mutatott ki ez a revizori osz­tály, tehát korrigálta a Metesz. elszámolását, mégis azt kérdezem azonban a földművelésügyi miniszter úrtól, hogy ha meg is van bennünk a bizalom a Külkereskedelmi Hivatal tény­kedése iránt, mi akadálya lehet annak, hogy a termelőknek is, az egész érdekeltségnek is mód nyíljék arra, hogy hites szakértőt dele­gálhasson az elszámolások áttekintésére, ha jó­nak látja? A termelők bőréről van. itt szó! A kormány úgy intézkedett, hogy az értékesítés egy kézben történjék, — a jelen körülmények között nagyon helyesen tette — nem lehet aka­dálya annak, hogy a termelők bele is nézzenek az elszámolásba, mert nem tudom eloszlatni azt a kétkedést, hogy a rezsitételekben esetlég­olyan elszámolások történhetnek, olyan túl­kiadásokat leplezhetnek el, amelyek a termelők rovására mennek. Éppen ebből a szempontból nagyon kérem, hogy a kiadandó rendeletben a földmívelésügyi miniszter úr adjon jogot a termelőknek arra, hogy hites szakértő útján, tehát olyan ellenőrző útján, aki indiszkréciót nem követhet el a Metesz.-szel szemben, ellen­őrizhessék az elszámolásokat. Ugyanebből az okból és egyéb szempontból is nehezményezi a makói hagymakertész-tár­sadalom azt, hogy a Metesz. értékesítő irodá­ját, amely régen Makón székelt, a megszokott recept szerint egyszerűen áthelyezte Buda­pestre és itt a központban működteti. A makói hagymának világmárkája, van, igenis fontos érdekük tenát a makói és a makókörnyéki hagymatermelőknek, hogy aki hagymaüzletet akar lekötni, áz Makóra forduljon. (Ügy van!

Next

/
Oldalképek
Tartalom