Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-100
328 Az országgyűlés képviselőházának 1 vitális érdekei szabnak meg. (Taps a jobboldalon.) Ezeken a korlátokon túlmenően azonban — nyíltan kijelentem itt —, nem fogok szabadságot engedélyezni. (Rapcsányi László: Ez az új terminológia! — Zaj,) Elnök: Rapcsányi képviselő urat folytonos köz-beszólásaiért rendireutasítom. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Ez nem új terminológia, ez régi terminológia, mert ha mi nem így kezeltük volna a politikai szabadságot, akkor már régen nem lennénk ott, ahol ma vagyunk. (Budinszky László: Régen előbbre lennénk!) Röviden csak azzal fejezem be felszólalásomat, hogy semmiféle hatóságnak sincs joga' vagy utasítása, nem is teszi, hogy politikailag üldözzön embereket, de igenis minden arra hivatott hatóságnak kötelessége vigyázni arra, hogy semmiféle politikai mozgalom -az ország rendjét fél ne forgassa. (Taps a jobboldalon. — Budinszky László: Ez helyes, de a jegyzőkönyveik mást mondanak, belügyminiszter úr!) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a bel ügy minis ztea* úrnak a • miniszterelnök úr nevében is •adott válaszát tudomásul venni % (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség- A Ház a választ tudomásul veszi. (Nagy zaj. — Elnök csenget.) Következik B. Szabó István képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olyassá): »Interpelláció a m. kir- pénzügyminiszter úrhoz. 1. Van-e tudomás-a a pénzügyminiszter úrnak arról» hogy a hazai pénzintézetek nem fogadják el a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök törlesztéseképpen az idegen valutáról szóló zálogleveleket? 2. Hajlandó-e a miniszter úr a gazdák érdekében olyan intézkedést foganatosítani, amely lehetővé teszi, hogy az adós a megszerzett záloglevéllel fizettesse tartozását?« Elnök: B. Szabó István képviselő urat illeti a szó. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! B. Szabó István: T. Ház! Az 1927-cs és az 1937-es esztendők közt a földbirtok óriási mér- , tékbén' eladósodott. Ez az eladósodás az akkori gazdasági viszonyok következtében történt, mert hiszen 18—20—22 százalékos kamatokat is kellett fizetniök az adós ingatlantulajdonosoknak. A kisgazdatársadalom természetesen ebben az időben is, ahol csak lehetett, földvásárlásokba bocsátkozott és iparkodott kis vagyonához ininél többet szerezni. Ez az; idő hozta magával azt, hogy a birtokok különböző idegen valutákban eladósodtak. 1927 december 21-én még csak 154 millió ez az adósság. 1936 júliusában azonban már 618 millió pengőre emelkedett az idegen záloglevelek alapján teljesítendő kölcsönök összege. A folyósított hosszúlejáratú jelzálogkölcsönök, a forgalomban lévő záloglevelek állományait vizsgálva, a bankoknál, a pénzintézeteknél. amelyek ezeken a zálogleveleken legnagyobb , részt túladtak. 1931-ben még mindig 95 millió peogő ilyen záloglevélkölcsÖn mutatkozott. Ha figyelembe vesszük, hogy a mai Magyarország összes földbirtokterülete a Pénzintézeti Köz- ' 0. ülése 19W április 2U-én, szerdán. pont számítása alapján 8.5 milliárd, a házingatlan pedig 6.5 milliárd értéket képvisel, akkor kitűnik, hogy az egész ország földbirtokának 14 százaléka, a házblrtoknak pedig 10 százaléka volt záloglevelek alapján eladósodva. T„ Ház! Egy korábbi kormányrendelet megtiltotta, hogy ezeket a zálogleveleket hasonló pénzintézeti záloglevelekkel vissza lehessen fizetni. Ez a tilalom akkor talán a birtokosok, az adósok érdekét szolgálhatta, ez lehetséges, de később, amikor már a zálogleveleket olcsón vissza lehetett volna vásárolni, akkor már nem az adósok érdekét szolgálták ezek az 1 intézkedések, hogy az ilyen záloglevelekkel nem lehet a tartozást kiegyenlíteni. Tudott dolog az is, hogy a pénzintézetek ezeket a zálogleveleket, vagyis azok nagyobb részét potom áron visszavásárolták külföldről. Visszavásárolták 10—-15 vagy 20 százalékért, s ezeknek a zálogleveleknek az értéke ma a tőzsdén 96—98 százalékos árszínvonalon szerepel. Ha a pénzintézetek ezeket a zálogleveleket visszajuttatnák az általuk nyilvántartott adósoknak azon az áron, amelyen ők visszavásárolták, akkor ezek az adósok könnyen tudnának megszabadulni azoktól a terhektől, amelyeket olyan időkben vettek fel, illetve amelyeket olyan időkben ruháztak rájuk, amikor még 16—18—20 százalékos kamatterheket kellett viselni. A Nemzeti Bank jegyzésének megfelelően ma a. dollárt 3.44-gyel. a fontot pedig 13.50-nel jegyzik. Én tisztelettel arra kérem a pénzügyminiszter urat, bocsásson ki olyan rendelkezést, amelynek értelmében ezek az intézetek a rendelkezésre álló zálogleveleket az illető adósoknak kötelesek legyeneJk visszaszolgáltatni. Az adósoknak legyen módinkban tartozásaikat ezekkel az igy megvásárolt kötvényekkel rendezni éppen olv-an érvénnyel, mint az eredeti kötvényekkel. Ha a ikormány a gaz'dák megvédésének érdekében külön gazda védelmi rendeletet volt kénytelen kibocsátani és a gazdavédelmi rendelíkezésekre sok-sok millió penget szánt és áldozott, akkor most ezzel mindén külön megterhelés nélkül tudná elérni azt, hogy a gazdáik ezekkel a záloglevelekkel fizetést tudnának teljesíteni. Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a pénzügyminiszter úrnak. Következik B; Szabó István képviselő úr második interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpe.Mácó szöivegét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »V-an-e tudomása a miniszter úrnak arról. hogy az ország sok vidékén pusztító árvíz nemcsak a földek tulajdonosainak, ele a földbérlőknek és haszonbérlőknek is tetemes károkat okozott 1 ? Hajlandó-e a miniszter úr olyan intézkedést tenni, hogy azokban a kedvezményekben és engedményekben, -amiket az árvízkárosultak élveznek, a felesbérlők és haszonbérlők is részesüljenek?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. B. Szabó István: T. Ház: Ezt a kérdést előttem ma már kétízben tették szóvá itt a Házban és — különösen Baky képviselő iir — majdnem ugyanazon az alapon, -ahogyan azt
