Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-100

Az országgyűlés képviselőházának 10 Ö. ülése 1940 április 24-én, szerdán. 315 leteket, közdolgok alatt pedig az utakat, hidakat, vasutakat, töltéseket, gátakat és hasonlókat értem. Tudom az eddigi nyilatkozatok alapján, hogy az állam bizonyos összegekkel segítségére sietett a kormánybiztosságnak abban, hogy egyes dolgokat helyre tudjanak állítani. Láttam is az országban járva, hogy már megkezdték az utak és gátak javítását. De kérdem: honnan vették el ezeket a pénzeket? A költségvetésből vették el, amelyben erre a célra nincsen fedezet, amelyben nincsen felesleg sem, így tehát más beruházásokra szánt tételekből vették el ezeket a pénzeket, úgy, hogy most ezeknél a tételeknél fog hiány mutatkozni. Ez nagyon helytelen, inert az az újjáépítési Programm, amelyet a költségvetés céloz, nem akadhat meg s éppen ezért attól függetlenül kell az árvíz utáni újjáépítést is végrehajtani. A másik kérdés a magánkárok helyreállítása. Ha nézzük, hogy egyes exiszteneiák teljesen tönkrementek, hogy vannak tanyák, amelyeken az utolsó épület is összedőlt s ahol a harmadik határban az akácfa tetejéről szedték ie a tanyáról elsodort ingóság'okat, akkor nem lehet azt mondani, hogy: adunk neked 10 vagy 20 pengőt, 50 pengőt, vagy akár 200 pengőt, hanem azt kell mondani: azt a tanyát, amelyet az elemi kár elpusztított, újra felépítjük neked, illetve megadjuk a lehetőséget, hogy felépíthesd. Nem segélyt kell tehát adni, mert mi pa

: rasztok nem könyöradományt akarunk, hanem tőkét és kamatmentes hitelt akarunk, amelyet azután öt-hat esztendő vagy tíz esztendő alatt visszafizethetünk az államnak. Van itt még egy igen nagy kérdés, az, hogy egyes községeket, illetve egyes községrészeket, amelyek teljesen elpusztultak, most újjá lehetne építeni, egészséges házakat lehetne emelni, szép községeket lehetne teremteni, amelyek például szolgálhatnának a környéken és így újra megismétlődnék az, ami a szegedi árvíz után megvalósult, hogy: Szeged szebb lett, mint volt. Éppen igy azok a községek, amelyekben a sárviskók és az egészségnek meg nem felelő rossz házak összedőltek, most egy nagy nemzeti újjáépítő' komoly munka útján tényleg magyar emberekhez és a mai kultúrához méltó községekké alakulhatnának át. T. Képviselőház! Azt hiszem, hogy egy ilyen 60 milliós kölcsönnek (

a felvét/ele, egy ilyen Ikölcsöniműlvelet leibonyolítása nem okozna nehézséget. A Nemzeti Bank bankjegyállománya hetenként vagy kéthetenként sokkal nagyobb összeget szokott kitenni és ha az állam a kinestárjieigveit letétbe helyezné, azokat a Nemzeti Bank nagyon könnyen leszámítolhatná. Ne méltóztassék azt som ellenvetni, hogy most a honvédelem céljaira kell minden erőt igényibevenni. Elismerem, hogy az első. megint az első és utána megint csak az első a honvédelem, de az is éppen olyan honvédelem, hogy azoknak az embereknek exisztenciáját, lakóhelyét és nyugalmát helyreállítsuk, mint a honvédség felszerelése és megerősítése. Egy ilyen, 60 millió pengőnek az állami kölcsönök közé való beállítása tehát nem jelentetné olyan megoldhatatlan feladatot, amelyet az állam végrehajtani ne tudna. Végeredményiben nem is arról van szó, hogy ez az egész kölcsön megmaradjon, mert mi, akik magángazdaságilag kapnánk ezt az áryízkölcsönt, vállaljuk azt, hogy Öt-tíz esztendő alatt visszafizetjük, csak most jussunk lélegzethez, hogy most tudjuk megindítani a termelő munkát és most tudjunk hajlékot emelni a családok fölé. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. Méltóztassék még azt a szempontot is figyelembe venni ennél a kérdésnél, hogy ha egy ilyen nagyobb összeget juttatunk a gazdasági életbe, akkor ez az árvízsujtotta területeken a gazdaság-i élet lendületét fogja előidézni. Akkor építkezés, munkaalkalom és általában munkaiehetőség tog mutatkozni azokon a helyeken és abból, sokszorosan vis»za tog térülni az államnak az a kiadása, amely esetleg egy ilyen tranzakcióval vagy áldozathozatallal járna. Nagyon kérem a mélyen t. Házat, illetve a mélyen t. kormányt, hogy méltóztassék foglalkozni ezzel a kérdéssel és kérem, hogy ebben a dologban sürgőscin méltóztassék intézkedni. Nem akarom ennek további vonatkozás sait tárgyalni, mert hiszen ha ez a kérdés egyáltalán megoldásira kerül, akkor majd sorra kerülhetnek az építőanyagok, a munkabérek és egyéb ilyen hasonló ügyek kérdései is, csak azt kérem, hogy magát az elvet tegye magáévá a mélyen 1. pénzügyminiszter úr és a mélyen t. kormány, hogy ilyen nagyobb összeggel adjunk lendületet a gazdasági életnek és ezzel tegyük lehetővé az állani számára átfogó programm megvalósításiát. Mint mondottam, ez a kölcsön a mai bankjegyforgalom mellett nem jelent olyan nagy terhet, hogy keresztülvihető ne lenne és csak öt esztendőre kérjük ezt a kölcsönt mi gazdák, azt azután a magunk földjéből, a magunk munkád ából vissza fogjuk fizetni, az államot tehát nem érné más veszteség, mint az, hogy viselnie kellene érte a Nemzeti Banknál a 4% kamatot. Miután remé'lem, hogy a mélyen t. pénziigyminisizter úr erre a kérdésre választ fog adni, nagyon kérem, hogy lehetőleg megnyugtató és biztató választ adjon ebben a kérdésben. Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Mélyen t. Házi (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy a miniszterelnök úrhoz intézett interpellációra az ő megbízásából és az ő nevében válaszoljak. A képviselő úr azt kérdezte, hogy hajlandó-e a kormány 60 millió pengőt kitevő árvízkölcsöut felvenni. Azt hiszem, a dolog lényege nem az, hogy minden áron kölcsönt vegyünk fel. A dolog lényege az, hogy az árvíz által elpusztított területet újjáépítsük. Ha tehát ezt a kormány más eszközökből meg tudja csinálni, egészen felesleges, hogy kölcsönt vegyen fel éhből a célból. Megnyugtathatom a mélyen t. képviselő urat, alaptalan az a félelme, hogy ezeket az összegeket, amelyek az újjáépítésre szükségesek lesznek, elvonjuk más beruházásoktól, vagy pedig a folyó rendes költségvetéstől. A beruházási programmot is változatlanul folytatjuk, mégis megvan a módunk arra, hogy az újjáépítésre szükséges összegeket előteremtsük anélkül, hogy egy 60 milliós árvízkölcsönt kellene felvenni. A lényeg az, hogy az újjáépítés meg fog történni és nem lassan fog megtörténni, hanem minél előbb, minél gyorsabban és minél szervesebben. Megnyugtathatom a mélyen t. Házat, hogy az elpusztult utak és hidak építésére a szükséges összegeket körülbelül nyolc nappal ezelőtt, minthogy hozzátartozik, már rendelkezésére bocsátottam a kereskedelemügyi miniszter úrnak és ezek a munkálatok, amint a képviselő úr maga is említette, már folyamatban is vaunak. Az elpusztított házak helyreállítása tekintetében, az államvasutak által szenvedett károk