Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-100

Az országgyűlés képviselőházának 10 Ö. ülése 1940 április 24-én, szerdán. 315 leteket, közdolgok alatt pedig az utakat, hida­kat, vasutakat, töltéseket, gátakat és hasonló­kat értem. Tudom az eddigi nyilatkozatok alapján, hogy az állam bizonyos összegekkel segítségére sietett a kormánybiztosságnak abban, hogy egyes dolgokat helyre tudjanak állítani. Láttam is az országban járva, hogy már megkezdték az utak és gátak javítását. De kérdem: honnan vették el ezeket a pénzeket? A költségvetésből vették el, amelyben erre a célra nincsen fedezet, amelyben nincsen felesleg sem, így tehát más beruházásokra szánt tételekből vették el ezeket a pénzeket, úgy, hogy most ezeknél a tételeknél fog hiány mutatkozni. Ez nagyon helytelen, inert az az újjáépítési Programm, amelyet a költségvetés céloz, nem akadhat meg s éppen ezért attól függetlenül kell az árvíz utáni újjá­építést is végrehajtani. A másik kérdés a magánkárok helyreállí­tása. Ha nézzük, hogy egyes exiszteneiák tel­jesen tönkrementek, hogy vannak tanyák, ame­lyeken az utolsó épület is összedőlt s ahol a harmadik határban az akácfa tetejéről szedték ie a tanyáról elsodort ingóság'okat, akkor nem lehet azt mondani, hogy: adunk neked 10 vagy 20 pengőt, 50 pengőt, vagy akár 200 pengőt, ha­nem azt kell mondani: azt a tanyát, amelyet az elemi kár elpusztított, újra felépítjük neked, illetve megadjuk a lehetőséget, hogy felépít­hesd. Nem segélyt kell tehát adni, mert mi pa : rasztok nem könyöradományt akarunk, hanem tőkét és kamatmentes hitelt akarunk, amelyet azután öt-hat esztendő vagy tíz esztendő alatt visszafizethetünk az államnak. Van itt még egy igen nagy kérdés, az, hogy egyes községeket, illetve egyes községrészeket, amelyek teljesen elpusztultak, most újjá le­hetne építeni, egészséges házakat lehetne emelni, szép községeket lehetne teremteni, ame­lyek például szolgálhatnának a környéken és így újra megismétlődnék az, ami a szegedi ár­víz után megvalósult, hogy: Szeged szebb lett, mint volt. Éppen igy azok a községek, amelyek­ben a sárviskók és az egészségnek meg nem felelő rossz házak összedőltek, most egy nagy nemzeti újjáépítő' komoly munka útján tényleg magyar emberekhez és a mai kultúrához méltó községekké alakulhatnának át. T. Képviselőház! Azt hiszem, hogy egy ilyen 60 milliós kölcsönnek ( a felvét/ele, egy ilyen Ikölcsöniműlvelet leibonyolítása nem okozna nehézséget. A Nemzeti Bank bank­jegyállománya hetenként vagy kéthetenként sokkal nagyobb összeget szokott kitenni és ha az állam a kinestárjieigveit letétbe helyezné, azokat a Nemzeti Bank nagyon könnyen le­számítolhatná. Ne méltóztassék azt som ellen­vetni, hogy most a honvédelem céljaira kell minden erőt igényibevenni. Elismerem, hogy az első. megint az első és utána megint csak az első a honvédelem, de az is éppen olyan hon­védelem, hogy azoknak az embereknek exisz­tenciáját, lakóhelyét és nyugalmát helyre­állítsuk, mint a honvédség felszerelése és megerősítése. Egy ilyen, 60 millió pengőnek az állami kölcsönök közé való beállítása tehát nem jelentetné olyan megoldhatatlan feladatot, amelyet az állam végrehajtani ne tudna. Vég­eredményiben nem is arról van szó, hogy ez az egész kölcsön megmaradjon, mert mi, akik magángazdaságilag kapnánk ezt az áryízköl­csönt, vállaljuk azt, hogy Öt-tíz esztendő alatt visszafizetjük, csak most jussunk lélegzethez, hogy most tudjuk megindítani a termelő mun­kát és most tudjunk hajlékot emelni a csalá­dok fölé. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. Méltóztassék még azt a szempontot is figyelembe venni ennél a kérdésnél, hogy ha egy ilyen nagyobb összeget juttatunk a gaz­dasági életbe, akkor ez az árvízsujtotta terü­leteken a gazdaság-i élet lendületét fogja elő­idézni. Akkor építkezés, munkaalkalom és ál­talában munkaiehetőség tog mutatkozni azo­kon a helyeken és abból, sokszorosan vis»za tog térülni az államnak az a kiadása, amely esetleg egy ilyen tranzakcióval vagy áldozat­hozatallal járna. Nagyon kérem a mélyen t. Házat, illetve a mélyen t. kormányt, hogy méltóztassék fog­lalkozni ezzel a kérdéssel és kérem, hogy eb­ben a dologban sürgőscin méltóztassék intéz­kedni. Nem akarom ennek további vonatkozás sait tárgyalni, mert hiszen ha ez a kérdés egyáltalán megoldásira kerül, akkor majd sorra kerülhetnek az építőanyagok, a munka­bérek és egyéb ilyen hasonló ügyek kérdései is, csak azt kérem, hogy magát az elvet tegye magáévá a mélyen 1. pénzügyminiszter úr és a mélyen t. kormány, hogy ilyen nagyobb összeggel adjunk lendületet a gazdasági élet­nek és ezzel tegyük lehetővé az állani számára átfogó programm megvalósításiát. Mint mon­dottam, ez a kölcsön a mai bankjegyforga­lom mellett nem jelent olyan nagy terhet, hogy keresztülvihető ne lenne és csak öt esz­tendőre kérjük ezt a kölcsönt mi gazdák, azt azután a magunk földjéből, a magunk mun­kád ából vissza fogjuk fizetni, az államot tehát nem érné más veszteség, mint az, hogy viselnie kellene érte a Nemzeti Banknál a 4% kamatot. Miután remé'lem, hogy a mélyen t. pénz­iigyminisizter úr erre a kérdésre választ fog adni, nagyon kérem, hogy lehetőleg megnyug­tató és biztató választ adjon ebben a kér­désben. Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Mélyen t. Házi (Halljuk! Halljuk!) Méltóztas­sék megengedni, hogy a miniszterelnök úrhoz intézett interpellációra az ő megbízásából és az ő nevében válaszoljak. A képviselő úr azt kérdezte, hogy hajlandó-e a kormány 60 millió pengőt kitevő árvízkölcsöut felvenni. Azt hiszem, a dolog lényege nem az, hogy minden áron kölcsönt vegyünk fel. A do­log lényege az, hogy az árvíz által elpusztított területet újjáépítsük. Ha tehát ezt a kormány más eszközökből meg tudja csinálni, egészen felesleges, hogy kölcsönt vegyen fel éhből a célból. Megnyugtathatom a mélyen t. képviselő urat, alaptalan az a félelme, hogy ezeket az összegeket, amelyek az újjáépítésre szükségesek lesznek, elvonjuk más beruházásoktól, vagy pedig a folyó rendes költségvetéstől. A beruházási programmot is változatlanul folytatjuk, mégis megvan a módunk arra, hogy az újjáépítésre szükséges összegeket előteremt­sük anélkül, hogy egy 60 milliós árvízkölcsönt kellene felvenni. A lényeg az, hogy az újjá­építés meg fog történni és nem lassan fog meg­történni, hanem minél előbb, minél gyorsabban és minél szervesebben. Megnyugtathatom a mélyen t. Házat, hogy az elpusztult utak és hidak építésére a szüksé­ges összegeket körülbelül nyolc nappal ezelőtt, minthogy hozzátartozik, már rendelkezé­sére bocsátottam a kereskedelemügyi miniszter úrnak és ezek a munkálatok, amint a képviselő úr maga is említette, már folyamatban is vaunak. Az elpusztított házak helyreállítása tekinte­tében, az államvasutak által szenvedett károk

Next

/
Oldalképek
Tartalom