Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-100

300 As országgyűlés képviselőházának 100. ülése 19 W április 24-én, szerdán. annak oka az, 'hogy erre a közleményre és a másikra a magyar cenzúra hidegvérrel rá­ütötte azt, hogy: »Nem engedélyezem, nem sok­szorosítható.« Amik ezekben vannak, azokat nem a fotókópiákból olvasom, nehogy azt gon­dolják, hogy valami montázs történt és ezek nem jelentek volna meg a magyarországi la­pokban — nem a magyar, hanem a magyar­országi lapokban. Itt van eredetiben a Magyar Nemzet köz­leménye (olvassa): »Churchill: A Skagerrak­ban és a Kattegatban tartózkodó hajókat el Fogjuk süllyeszteni.« Mit tesz Isten! Nem süly­lyesztették el, a cenzúra azonban ezt minden további nélkül hagyta. (Matolcsy Mátyás: Az első oldalon! — Zaj. — Elnök csenget.) Itt van a Magyar Nemzet másik lappéldánya (olvassa): »Az angol miniszterelnök szerint az ellenség lemaradt a vonatról.« Erre vonatko­zóan Rajniss igen t. képviselőtársam roppant szellemesen megírta az Uj Magyarsájgban, hogy alighanem Chamberlain tévedett, mert Hitler fel sem akart szállni a vonatra, ő a repülőgépre várt. Ugyancsak a Magyar Nem­zet írja (olvassa): »Stockholm szerint a szö­vetségesek visszafoglalták Bergent és Trondh­jernet.« Ez sem igaz. A Kis Újság írja (ol­vassa): »Eddig négy szövetséges és tizennyolc német hajó süllyedt el.« Ez sem igaz. (Gr. Ap­ponyi György: Sokkal több!) A 8 Órai Újsága írja (olvassa): r »Angol búvárhajók elsüllyesz­tettek ércszállító hajókat.« Nem süllyesztettek el. A Pest írja (olvassa): »Narviknál partra­szálltak az angolok és a franciák.« Nem száll­tak partra. (Rassay Károly: Nem szálltak?) | A. Mai Nan írja (olvassa): »Az angolok partra­szálltak és ^birtokukba vették Trondhjemet, Bergent és Tromsöt.« Nem vették birtokukba. Ezt a Reuter ismerte el, uraim, a következő napon és itt négyhasábos címek jelentek meg mindennek az ellenkezőjéről és ezt a cenzúra nyugodtan hagyta. A cáfolatokat pedig öt sor­ban a lap 12. oldalán közölték. A cenzúra az eredeti közleményeket, az angolbarát, a judeo­demokrata közleményeket mind hagyta, de amikor akadt egy magyar lap, amelyik ezt szóvá óhajtotta tenni, amelyik ezt klisíroz­tatta, lehuzatta és közölni akarta, erre azt mondta a magyar cenzúra, hogy »nem enge­délyezem, nem sokszorosítható«. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Csak azért, mert igazat akart írni! — Horváth Zoltán: Képviselőtársam, ez denunciálás!) Dtenunciálás a hamis hír! Ki­kérem magamnak! (Zaj. — Elnök csenget.) Restelje magát a képviselő úr. ha ilyet mond. (Felkiáltások a baloldalról: Hazaáruló!) Ka­pok ezért elégtételt vagy nem kapok elég­tételt 1 ? (Zaj. — Elnök csenget.) Mégis csak hallatlan! Kapok ezért elégtételt, vagy nem kapok? (Nagy zaj.) Elnök: A képviselő urak ne szóljanak közbe. Hubay képviselő urat kérem, várja be az elnök intézkedéseit. (Zaj.) Csendet kérek! (Wirk Károly közbeszól.) Wirh képviselő urat rendreutasítom. Horváth képviselő urat ké­rem, hogy képviselőtársait ne sértegesse és ne inszinuáljon! Hubay képviselő urat kérem arra, hogy indulatait mérsékelje. Azokat a képviselő urakat, akik a baloldalon ülnek, ké­rem, méltóztassék az elnöki intézkedéseket tü­relemmel bevárni. (Rajniss Ferenci: Éljen az elnök!) Csendet kérek, Rajniss képviselő úr! (Derültség.) Hubay Kálmán: Még csak egy esetet aka­rok ezzel kapcsolatban a t. Ház tudomására hozni a cenzúra működésére vonatkozólag. Megjelent egy lengyel okmányokkal telt né­met Fehér Könyv, Hivatalos okmányok facsimi­lében, hivatalos okmányok, nem a német propaganda termékei: Lukasiewicz párizsi len­gyel követ jelentései, Garzinszky kattowici vajda jelentése, a lengyel vezérkar második osztályának jelentései. Ezeket akarja közölni egy magyar lap és erre a magyar cenzúra megint ráüti a bélyegzőt, hogy nem engedé­lyezem, nem sokszorosítható. (Gál Csaba: An­golbarát az is biztosan!) Elnök: Gál Csaba képviselő urat rendre­utasítom. (Meskó Zoltán: Csak magyar bará­tok lehetnek a parlamentben!) Hubay Kálmán: Ugyanakkor bejön ide egy angol propagandairat, azt hiszem, minden képviselőtársam megkapta, mert legalább a nyilaskeresztes párt minden képviselője meg­kapta. A címe: »A háború kezdetének belső története.« Ezt a cenzúra minden további nél­kül átengedte, pedig a határon cenzúra van. (Gróf Festetics Domonkos közbeszól.) Tisztelt Festetics képviselő úr, ez többezer példányban jött ide, fel kellett tehát tűnni, hogy mi van benne. (Zaj. Elnök csenget.) Itt van például nálam az Illustration-nak a cikke. (Felmutatja.) Ezt átolvassák, átfeke­títik, és nem engedélyezik, hogy ezt Magyar­országon olvassák. Ezt az angol röpiratot azonban minden további nélkül beengedik. Nem tudom, hogy a t. Ház tagjai vették-e ma­guknak azt a fáradságot (Gróf Festetics Do­monkos: Hitvány egy röpirat!), hogy elolvassák, mi van ebben? En csak egy mondatot olvasok belőle. (Gróf Festetics Domonkos: Csupa ha­zugság !)^ A 44. oldalon a következő mondat olvasható. Érdekes ez nagvon, tessék egy pil­lanatra csendben lenni. (Közbeszólások a bal­középen,) Azt mondják önök. hogy Ribben­trop iratait is beengedik. Kérem, Ribbentrop nem írt olyat, mint ami ennek a röpiratnak a 44. oldalán van. Ez ugyanis a következőket mondja: »1938-ban nem volt keleti front, amely okot adott volna a tétovázásra és számíthatott volna úgy a magyar, mint a lengyel f segít­ségre Csehszlovákia feldarabolására irányult gyalázatos tervei keresztülvitelénél.« Mi Csehszlovákia feldarabolásával egy­millió magyart kaptunk vissza. Hát ez a német kormánynak »gyalázatos« terve volt? Gyalá­zatos terv volt az, 'hogy egymillió magyar visszajöjjön? (Nagy zaj. — Gál Csaba: Le a hazaárulókkal!) Elnök: Gál Csaba képviselő urat másod­szor rendreutasítom. Hubay Kálmán: Isten látja a lelkemet, nem akartam ezzel az interpellációval vihari felidézni. Isten látja a lelkemet, tisztelettel meghajlom a túlsó oldal, a kormánypárt tár­gyilagos, korrekt magatartása előtt, de csodál­kozom, hogy van a magyar parlamentiben egy szektor, ahol nincs egyetemes magyar' szándék és megkontreminálják az egyetemes magyar véleményt. (Ügy van! Úgy van! a szélsobalol­dalon- — Zajos ellenmondások a baloldalon. — Rassay Károly: Micsoda?!) T. Ház! Gyalázatos tervekről beszélnek akkor, amikor Hitler felosztotta Csehszlová­kiát. Nekünk ez szent, terv volt! Részünkre ez a történelmi igények részbeni érvényesülése volt. Én csodálom, hogy az urakban a zsidó­barátság nagyobb, mint a magyar barátsáig! ({Tarts a szélsőbaloldalon. — Nagy zaj balfelől.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a minisz­terelnök úrnak. Az interpellációk sorrendje most megvál­tozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom