Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-100

Az országgyűlés képviselőházának. 10 0, kisgazda fordult hozzám- Ezek a gazdák öszszesen 3214 katasztrális holdat vásálroltak, 166.000 pengőt már kifizettek, de még volt 200.000 pengő tartozásuk vételárhátralék fejébein, mert katasztrális holdanként 620 pengő •vételárhátralék állt fenn, egyéb tartozásuk pedig katasztrális holdanként több mint ezer pengő volt. Természetesen az adás-vételi szerződésben volt egy pont, amely szerint ha egyetlenegy részletet elmulaszt a gazda, akkor az egész vételárhátralék egyszerre esedékessé válik és 12%-os kamatot kötöttek ki. Ennek következménye természetesen a perek özöne lett s a végén a parcellázott ingatlanok jó trésze visszakerült Fuchs ék nevére, akik természetesen sokkal olcsóbb áron vásárolták vissza a parcellákat. Végül is cjiak a gazdavedelmi rendeletek akadályozták meg a Fuebs-családot abban, hogy ott tovább garázdálkodjék. Annakidején még nem tudtam róla, csak most, interpellációmmal kapcsolatban derült ki, hogy ez a család az egész szentgrótkörnyéki Károlyi-birtokot mindössze 400.000 pengőért vásárolta és kétmillió pengőért adott túl rajta. (Zaj a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Most elérkezünk a Fuchs-féle közgazdasági tevékenység második felvonásához, amelyben a szereplők közül csak a kifosztott magyar kisgazdák mások, a vármegye más, de a Fuchsék ugyanazok s a közgazdasági tevékenység, az a »tisztes« üzleti szellem, amellyel a Fuchs-család garázdálkodni szokott, Fejér megyében is változatlanul ugyanaz, mint amilyen Zala megyében volt. Itt ugyancsak a gróf Károlyi-család birtokából, mégpedig a család érdi birtokából vásárolt a Fuchs-család 800 katasztrális holdat, amelyet Érdliget néven parcellázott, A szerződés szerint, amellyel a Fuchs-család megvásárolta ezt az ingatlant a Károlyi-családtól, mindössze 50 fillért adtak egy négyszögölért, ők pedig négyszögölenkint 4—12 pengőért adtek el és a 800 katasztrális holdból 2400 parcellát parcelláztak ki. A szerződésekben kikötötték, hogy a vevők 16 százalék kamatot

% azután 2 százalék ügyvédi díjat fizetnek, szintén a Fuchs-család egyik tagja, Fuchs Pál ügyvéd úr javára, azonkívül késedelmi kamatot és egy 150 négyszögöles parcellánál 317 pengő csőszbért kötöttek ki s végül 1-50 pengő földadót hárítottak a parcellavevőkre. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Arra az esetre pedig, ha a vevő megakadna a részletek fizetésével, egyszerűen kikötötték, hogy a már befizetett részleteket a parcellázó részvénytársaság kártérítés címén megtarthatja és a parcella az ő tulajdonukba megy vissza. Ezen a címen 500.000 pengőt harácsolt össze a Fuchs-család, bár az egész ingatlan vételára csak 800.000 pengő volt. (Baky László: Szabad rablás!) T. Ház! Csak egyetlen egy példát akarok felhozni. Farkas Józsefné, a Ráday-utca 46. számú ház házfelügyelője a maga kis parcellájára már 1100 pengőt fizetett le, ekkor azonban megfeneklett, fia pedig nem tudta tovább fizetni a részleteket. A részvénytársaság erre a fiával 50 pengőben egyezett ki; (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) 1100 pengő helyett tehát 50 pengővel intézték el, az ingatlan természetesen a nevükön maradt, az 1100 pengőből pedig 105Ö pengőt megtartottak. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez a kapzsi üzleti szellem Zalában és Fejér megyében egyformán kifosztotta a kisembert, kiuzsorázóan parcelláztatott s a boldog otthon és a családi tűzhely lidércfényét lobogtatta meg ezek előtt a szegény emberek előtt; (Zaj és mozgás.) mindebből azonban semmi ülése 19 W április 2U-én, szerdán. 295 sem lett s letarolt és kifosztott exisztenciák özöne mutatja az utat arra, amerre a Fuchscsalád közgazdasági tevékenységet végzett. T. Ház! Legnagyobbrészt elhullottak ezek a kisemberek, nézzük azonban most meg azoknak a sorsát, akik befutottak és eljutottak odáig, hogy tényleg véglegesen megszereztek egy parcellát. A túloldalon ülő Magasházy László igen t. képviselőtársunk már a múlt ősszel egészen jól megmutatta az érem szociális oldalát, közegészségügyi oldalát, hogy miként pusztult el az érdi parcellázás során e^y csomó ember ingatlana. A közművek, amelyeket beígérteik, az utak, amelyeket beígértek és amelyek nélkül parcellázást végezni egyáltalán nem lehet, mind ígéretek maradtak. Amikor azonban eljött az őszi esőzés, árkok hiányában nem tudták levezetni a vizet, tehát a víz a padlókat már ősszel felemelte, a házak már akkor meginogtak, teleszívták magukat vízzel és így teljesen egészségtelenek voltak. Méltóztassék elképzelni, hogy az idei tavaszi áradás azután milyen hallatlan pusztításokat vitt ott véghez. (Ügy van! Ügy van! a sséhőbaloldalon. — Zaj és közbekiáltások balfelöl.) Ez nem Károlyinak a dolga, igen t. képviselőtársam. (Rajniss Ferenc: Ez a tolvaj Fuchs dolga, nem a Károlyi dolga!) Lépésről-lépésre így gazdagodott a Fuchs-család. (Zaj. — Elnök csenget. — Rainiss Ferenc: Tovai zsidóknak albérletbe adják az, országot! — Matolcsy Mátyás: Mi van a Fischer részvénytársasággal'? — Állandó zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Mátyás (a baloldal felé): Én sem vitatkozom, de igazgatósági tag ott a Fischer részvény társaságnál ! — Nagy zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, hallgassák meg csendben az interpelláló képviselő urat. Maróthy Károly: Én azonban most sern közegészségügyi, sem szociális szempontból nem kívánok ezzel a kérdéssel foglalkozni, erről majd talán inkább más alkalommal szólok, Felvetem azonban most itt a kincstár érdekét és azt kérdezem, vájjon ez a zsidó család, amely pontosan úgy gazdagodott lépésről-lépésre, ahogyan a Károlyi-család lépésről-lépésre elszegényedett, (Egy hang balfelől: Es hány család!) ez a zsidó család, amely Zalában és Fejér megyében odaállott a magyar kisgazda és a magyar gróf közé, a felesleges harmadikat képviselve és kiuzsorázva ott a kisembereket, (Hubay Kálmán: Ez a második zsidótörvény! Majd jön a harmadik!) amely család a föld katasztrofális áresését, majd a konjunkturális áremelkedést összekötötte a parcellázásból folyó hatalmas jövedelmekkel, ez a család, amikor ilyen hallatlan jövedelmekhez jutott hozzá, gondolt-e vájjon arra, hogy az államot, amely módot nyújtott neki arra, hogy így gazdagodjék, ezt az államot és azt a liberális szempontoktól ezidőszerint is áthatott jogrendet, amely még ma nem tud elég szociális védettséget nyújtani a kisgazdáknak és a kisembereknek, ezt a rendszert alátámassza legalább az ő adófilléreivel, (Rapcsányi László: Kisíbolta a vagyonát!) vájjon a dolgozó magyar tömegek nehezen összekuporgatott filléreiből felépített vagyontömegéből kielégítette-e a. kincstárt? Gi-ondolt-e erre? Hát ki kell jelentenem, hogy a Fuchs-család, amelynek két tagja kormányfőtanácsossá is kineveztetett (Derültség a szélsőbaloldalon. — Nagy^ zaj.) s amelyről talán nem is tudják, hogy derék magyar nevet szerzett, a magyar Máté nevet vette fel, mindenre gondolt, csak arra nem, hogy adót és illetéke-