Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-100

Az országgyűlés képviselőházának. 10 0, kisgazda fordult hozzám- Ezek a gazdák ösz­szesen 3214 katasztrális holdat vásálroltak, 166.000 pengőt már kifizettek, de még volt 200.000 pengő tartozásuk vételárhátralék fejé­bein, mert katasztrális holdanként 620 pengő •vételárhátralék állt fenn, egyéb tartozásuk pedig katasztrális holdanként több mint ezer pengő volt. Természetesen az adás-vételi szer­ződésben volt egy pont, amely szerint ha egyetlenegy részletet elmulaszt a gazda, akkor az egész vételárhátralék egyszerre esedékessé válik és 12%-os kamatot kötöttek ki. Ennek következménye természetesen a perek özöne lett s a végén a parcellázott ingatlanok jó trésze visszakerült Fuchs ék nevére, akik termé­szetesen sokkal olcsóbb áron vásárolták vissza a parcellákat. Végül is cjiak a gazdavedelmi rendeletek akadályozták meg a Fuebs-családot abban, hogy ott tovább garázdálkodjék. Annakidején még nem tudtam róla, csak most, interpellációmmal kapcsolatban derült ki, hogy ez a család az egész szentgrótkörnyéki Károlyi-birtokot mindössze 400.000 pengőért vá­sárolta és kétmillió pengőért adott túl rajta. (Zaj a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Most elérkezünk a Fuchs-féle köz­gazdasági tevékenység második felvonásához, amelyben a szereplők közül csak a kifosztott magyar kisgazdák mások, a vármegye más, de a Fuchsék ugyanazok s a közgazdasági tevé­kenység, az a »tisztes« üzleti szellem, amellyel a Fuchs-család garázdálkodni szokott, Fejér megyében is változatlanul ugyanaz, mint ami­lyen Zala megyében volt. Itt ugyancsak a gróf Károlyi-család birto­kából, mégpedig a család érdi birtokából vá­sárolt a Fuchs-család 800 katasztrális holdat, amelyet Érdliget néven parcellázott, A szer­ződés szerint, amellyel a Fuchs-család megvá­sárolta ezt az ingatlant a Károlyi-családtól, mindössze 50 fillért adtak egy négyszögölért, ők pedig négyszögölenkint 4—12 pengőért ad­tek el és a 800 katasztrális holdból 2400 par­cellát parcelláztak ki. A szerződésekben kikö­tötték, hogy a vevők 16 százalék kamatot % az­után 2 százalék ügyvédi díjat fizetnek, szintén a Fuchs-család egyik tagja, Fuchs Pál ügy­véd úr javára, azonkívül késedelmi kamatot és egy 150 négyszögöles parcellánál 317 pengő csőszbért kötöttek ki s végül 1-50 pengő föld­adót hárítottak a parcellavevőkre. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Arra az esetre pedig, ha a vevő megakadna a részletek fizetésével, egy­szerűen kikötötték, hogy a már befizetett rész­leteket a parcellázó részvénytársaság kártérí­tés címén megtarthatja és a parcella az ő tu­lajdonukba megy vissza. Ezen a címen 500.000 pengőt harácsolt össze a Fuchs-család, bár az egész ingatlan vételára csak 800.000 pengő volt. (Baky László: Szabad rablás!) T. Ház! Csak egyetlen egy példát akarok felhozni. Farkas Józsefné, a Ráday-utca 46. számú ház házfelügyelője a maga kis parcel­lájára már 1100 pengőt fizetett le, ekkor azon­ban megfeneklett, fia pedig nem tudta tovább fizetni a részleteket. A részvénytársaság erre a fiával 50 pengőben egyezett ki; (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) 1100 pengő helyett tehát 50 pengővel intézték el, az ingatlan természetesen a nevükön maradt, az 1100 pengőből pedig 105Ö pengőt megtartottak. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez a kapzsi üzleti szellem Zalában és Fe­jér megyében egyformán kifosztotta a kisem­bert, kiuzsorázóan parcelláztatott s a boldog otthon és a családi tűzhely lidércfényét lobog­tatta meg ezek előtt a szegény emberek előtt; (Zaj és mozgás.) mindebből azonban semmi ülése 19 W április 2U-én, szerdán. 295 sem lett s letarolt és kifosztott exisztenciák özöne mutatja az utat arra, amerre a Fuchs­család közgazdasági tevékenységet végzett. T. Ház! Legnagyobbrészt elhullottak ezek a kisemberek, nézzük azonban most meg azok­nak a sorsát, akik befutottak és eljutottak odáig, hogy tényleg véglegesen megszereztek egy parcellát. A túloldalon ülő Magasházy László igen t. képviselőtársunk már a múlt ősszel egészen jól megmutatta az érem szo­ciális oldalát, közegészségügyi oldalát, hogy miként pusztult el az érdi parcellázás során e^y csomó ember ingatlana. A közművek, ame­lyeket beígérteik, az utak, amelyeket beígértek és amelyek nélkül parcellázást végezni egyál­talán nem lehet, mind ígéretek maradtak. Amikor azonban eljött az őszi esőzés, árkok hiányában nem tudták levezetni a vizet, tehát a víz a padlókat már ősszel felemelte, a házak már akkor meginogtak, teleszívták magukat vízzel és így teljesen egészségtelenek voltak. Méltóztassék elképzelni, hogy az idei tavaszi áradás azután milyen hallatlan pusztításokat vitt ott véghez. (Ügy van! Ügy van! a sséhő­baloldalon. — Zaj és közbekiáltások balfelöl.) Ez nem Károlyinak a dolga, igen t. képviselő­társam. (Rajniss Ferenc: Ez a tolvaj Fuchs dolga, nem a Károlyi dolga!) Lépésről-lépésre így gazdagodott a Fuchs-család. (Zaj. — Elnök csenget. — Rainiss Ferenc: Tovai zsidóknak albérletbe adják az, országot! — Matolcsy Má­tyás: Mi van a Fischer részvénytársasággal'? — Állandó zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Mátyás (a baloldal felé): Én sem vitatkozom, de igazgatósági tag ott a Fischer részvény társaságnál ! — Nagy zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, hallgas­sák meg csendben az interpelláló képviselő urat. Maróthy Károly: Én azonban most sern közegészségügyi, sem szociális szempontból nem kívánok ezzel a kérdéssel foglalkozni, erről majd talán inkább más alkalommal szólok, Fel­vetem azonban most itt a kincstár érdekét és azt kérdezem, vájjon ez a zsidó család, amely pontosan úgy gazdagodott lépésről-lépésre, ahogyan a Károlyi-család lépésről-lépésre el­szegényedett, (Egy hang balfelől: Es hány csa­lád!) ez a zsidó család, amely Zalában és Fe­jér megyében odaállott a magyar kisgazda és a magyar gróf közé, a felesleges harmadikat képviselve és kiuzsorázva ott a kisembereket, (Hubay Kálmán: Ez a második zsidótörvény! Majd jön a harmadik!) amely család a föld katasztrofális áresését, majd a konjunkturális áremelkedést összekötötte a parcellázásból folyó hatalmas jövedelmekkel, ez a család, amikor ilyen hallatlan jövedelmekhez jutott hozzá, gondolt-e vájjon arra, hogy az államot, amely módot nyújtott neki arra, hogy így gaz­dagodjék, ezt az államot és azt a liberális szem­pontoktól ezidőszerint is áthatott jogrendet, amely még ma nem tud elég szociális védett­séget nyújtani a kisgazdáknak és a kisemberek­nek, ezt a rendszert alátámassza legalább az ő adófilléreivel, (Rapcsányi László: Kisíbolta a vagyonát!) vájjon a dolgozó magyar tömegek nehezen összekuporgatott filléreiből felépített vagyontömegéből kielégítette-e a. kincstárt? Gi-ondolt-e erre? Hát ki kell jelentenem, hogy a Fuchs-család, amelynek két tagja kormány­főtanácsossá is kineveztetett (Derültség a szélsőbaloldalon. — Nagy^ zaj.) s amelyről talán nem is tudják, hogy derék magyar nevet szer­zett, a magyar Máté nevet vette fel, mindenre gondolt, csak arra nem, hogy adót és illetéke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom