Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-100
AB országgyűlés képviselőházának 100, Pombszky Géza jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Eitner Ákos országgyűlési képviselő | úr a képviselőház folyó évi március hó 6-án tartott ülésében az alsólemdvai .iárási ipartestület jegyzője ellen elrendelt fegyelmi eljáratárgyában interpellációt intézett a belügyminiszter úrhoz és hozzám, amelyre a belügyminiszter úrral egyetértésiben válaszomat tisztelettel a következőkben adiom elő. Az alsólendvai járási ipartestületnél tar- j tott vizsgálat után az észlelt szabálytalanságok: miatt az 1938. év folyamán a járás akkori főszolgabírája . — aki azóta már a járásban nem teljesít szolgálatot — Thunhardt Jenő ipartestületi jegyzőt a szabályszerű eljárás lefolytatásáig állásától felfüggesztette és egyidejűleg a jegyzői teendők megfelelő ellátásáról gondoskodott. Az ipartestületi jegyző fel- | lebbezése folytán Zala vármegye alispánja ha- j sonló értelemben határozott, aminek folyomá- ; nyaképpen az ipartestületi jegyző ügyével az j ipartestületi szék foglalkozott és határozatával | a jegyzőt állásába visszahelyezte. ( A járás új főszolgabírája, mint az ipartes- i tület felügyeleti (hatósága, az ipartestületi szék I határozatát mindezideig nem foganatosította, j mert Thunhardt Jenő ellen sikkasztás miatt a ! zalaegerszegi kir. járásbíróság előtt eljárás j van folyamatban s annaík jogerős befejezését j be kívánta várni, í A járási főszolgabírót felhívtam, hogy az j ipartestületi jegyző visszahelyezése tárgyában | sürgősen hozzon határozatot. Ami az interpellációnak az adománygyűjtésre vonatkozó részét illeti, ebben az ügyben rendőri büntetőbírói eljárás van folyamatban és ezért iidevonatkozólag ezidőszerint nyilatkozni nem tudok. Végül szükségesnek tartom megjegyezni hogy az ipartestületi jegyzői teendők ellátása tekintetében semmiféle fennakadás nem volt, mert az ipartestület jegyző nélkül sohasem volt s a felfüggesztés után a főszolgabírói hivatal irodatisztje, majd ennek katonai szolgálatra történt bevonulása után egy irnok végezte, ezt követően pedig és ezidőszerint is egy, a jegyzői teendője ellátására alkalmas iparos végzi az ipartestületi jegyzői munkákat. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1940. április hó 11-én. Varga s. k.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a pénz ügyminiszter úrnak Kóródy Tibor képviselő úr részére adott írásbeli válaszát felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Válasz dr. Kóródy Tibor országgyűlési képviselő úrnak a nyíregyházi dohánybeváltó hivatali munkásnők napibérének felemelése érdekében előterjesztett interpellációjára. Az interpelláló képviselő úr intézkedésemet kérte aziránt, hogy a nyíregyházi m. kir. dohánybeváltó hivatal munkásnőí részére »legalább az általános piaci munkabérekhez hasonló összeget« fizessen. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítanom, hogy a dohánybeváltó hivatalnál végzett munka mezőgazdasági jellegű.munka és a munkások is a mezőgazdasági munkások kpréből kerülnek ki. Ezért a munkabéreket is a mező gazdasági munkabérekkel kell összehasonlítaniNyíregyháza területén hatóságilag csak 1939 novemberéig volt megállapítva a legkisebb ' KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V, ütése 19ÛÔ április 2U-én, szerdán. 291 mezőgazdasági munkabér. A női munkások részére megállapított minimális munkabér októ bérben 1'20 pengő, novemberben 1 pengő volt, Ugyancsak 1 pengő volt— a földmívelésügyi minisztériumnak és a város polgármesterének egybehangzó megállapítása szerint — a téii hónapokban kialakult és a magánosok által fizetett átlagos női munkabér. Ugyanakkor a dohánybeváltó hivatal a női munkásoknak 150— 2-20 pengőig terjedő munkabéreket fizetett. A dohányjövedék még az interpelláció bejegyzését megelőzően, 1940 február 27-én — 1940 március 1-től kezdődő hatállyal — több dohánybeváltó hivatalnál, így a nyíregyházainál is, újból rendezte a munkabéreket. Az új rendezés szerint a nyíregyházi dohánybeváltó hivatalnál alkalmazott munkásnők napszámbére 170 pen: gőtől 2-50 pengőig terjedt. 170 pengős munkabért 248 munkásnő közül csak 32 (12'9 százalék) kapott. Ezt a munkabért a kellő gyakorlattal még nem bíró fiatal munkásnők vagy oly idősebb munkásnők kapják, akiket már csak egészen könnyű munkára lehet alkalmazni. Az átlagos noi munkabér 2 pengő volt. A fentebbiekből megállapíthatólag tehát a nyíregyházi dohánybeváltó hivatal az általa fizetett munkabérekkel »példát mutatott«, amennyiben már a bérfelemelést megelőzőleg is lényegesen magasabbak voltak a bérek, mint a hatóságilag megállapított minimális és a magánosok által tényleg fizetett munkabérek. A képviselő úr interpellációjában Lidák Jánosné részére kiadott szegénységi bizonyítvánnyal kapcsolatban említett 2 40 pengős munkabérre vonatkozólag megjegyzem, hogy ez az összeg nem a Nyíregyházán fizetett átlagos munkabér, hanem az a legmagasabb napszám, amely mellett ott szegénységi bizo nyítványt lehet kapni. Miután a képviselő úr interpellációja indokolásában férfnnunkásokról is beszélt, megemlítem, hogy a nyíregyházi dohánybeváltó hivatalnál mindössze 8 férfimunkás áll alkalmazásban, ezek bére jelenleg 2'40 pengő, egyébként bérük most is és a múltban is meghaladta, illetőleg meghaladja az átlagos napszámbért. A dohányjövedék különben a dohánybeváltó hivatali munkabérek és a helyi mezőgazdasági munkabérek viszonyát állandóan figyelemmel kíséri és indokolt esetben a béreket méltányosan újból rendezi. Tisztelettel kérem válaszom tudomásulvételét. Budapest, 1940. évi április hó 4-én. Reményi-Schneller Lajos s. k. m. kir pénzügyminiszter.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltózttanafc-e a pénzügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úrnak Gürtler Dénes képviselő úr részére adott válasza, Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Válasz Gürtler Dénes országgyűlési képviselő úrnak a visszacsatolt területeken épült adómentes házaik téves megadóztatása tárgyában előterjesztett interpellációjára. A képviselő úr hozzám intézett interpellációjában arra hívta fel figyelmemet, hogy a visszacsatolt területeken működő községi adóhatóságok azok után az új házak után, amelyekre még a megszállás alatti időben a esehszlovák adóhatóságok 15 vagy 25 évi teljes adómentességet engedélyeztek, utólagosan pótadókat — nyilvános betegápolási pótadót, 47
