Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-100

Àz' országgyűlés képviselőházának 100 lalkozási tevékenységet a köztestületek és közintézetek pótolják. Ebben a vonatkozásban az alábbi jelentősebb építkezésekről számolhatok be: a) Budapest székesfőváros 1939. évben 156 egyszobás és 29 kétszobás, összesen tehát 185 lakást épített, részben a városszéli telepen földszintes házakban, részben pedig a III. kerületben, háromemeletes bérházakban. Jelenleg 894 szoba-konyhás és 292 kétszobás lakás, összesen tehát 1186 kislakás épül, amelyekbe előreláthatólag folyó évi augusztus hó l-re lehet beköltözni Előkészítés alatt áll 789 szoba-konyhás és 136 kétszobás lakás, összesen tehát 925 kislakás; ezeket előreláthatólag folyó évi november hó 1-én lehet majd átadni a hasznalatnak. További 223 szoba-konyhás és 37 kétszobás lakás előkészítő munkái folyamatban vannak és ezek — hacsak akadályok nem jönnek közbe — 1941 tavaszán vagy nyarán készülnek el. Ezek szerint tehát Budapest székesfővárosban másfél év alatt, 1941. év közepéig, további 2371 kislakás építését lehet számításba venni. b) Az Országos Társadalombiztosító Intézet megépíti a Horthy Miklós kertvárost 1000 lakással. Ebből jelenleg 36 ház (55 lakás) építési munkái vannak folyamatban, sőt 10 ház építése már elérte a főfalegyent, úgyhogy ezek a lakások előreláthatólag f. évi augusztus hó 1-ére készülnek el. Jelenleg tervezés alatt van még 457 lakás, amelyek előreláthatólag f. évi november hó 1-ére készülnek el. Az ezerből még hiányzó 250 kislakást az OTI nagyobb bérházakban kívánja megépíteni; ezekre a közeljövőben írják ki a tervpályázatot. Remélhető, hogy 1941 nyaráig ez a Programm teljes lebonyolítást nyer és mind az ezer lakás átadható lesz rendeltetésének, c) A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete vidéki Városokban — főképen a katonai helyőrségek kibővítése folytán előállott nagymérvű lakásínség enyhítése céljából — két- és háromszobás lakásos bérházak építését határozta el. Baján, Kiskunhalason és Cegléden háromemeletes, egyenkint 12 lakást magukban foglaló bérházak építése már folyamatban van. Szolnokon és Komáromban pedig hasonló bérházak építése tervbe van véve. Mindezek az építkezések, ha egymagukban nem is szüntetik meg teljesen a jelenleg fennálló lakáshiányt, azt legalább is lényegesen csökkentik. A mellett azonban nem hagyhatók számításon kívül a magánvállalkozás keretében felépülésre kerülő lakások sem. Megemlítem még, hogy 5300/1940. Ip. M. számú rendeletemmel az építőipari anyagok előállításának, forgalmának és felhasználásának szabályozásával kapcsolatos közigazgatási tennivalók ellátására megalakítottam az Építőipari Anyaggazdálkodás Szakbizottságát. Remélhető, hogy ez a bizottság, amely szakemberekből és az érdekképviseletek kiküldöttjeiből áll, az építőipar terén szükséges helyes anyaggazdálkodás összes kérdéseit úgy fogja megoldani, nogy az építőiparban fennakadás nem lesz, A bizottság munkáját különös figyelemmel fogom kisérni. Az interpelláló képviselő úr második kérdése; 2. Hajlandó-e a kormány mindent megtenni avégből, hogy az építőiparban _ a tavaszszal a mnnka teljes erővel meginduljon. Válasz: Az első kérdésre adott válaszommal tulajdonképpen már erre a második kérdésre is megfeleltem. Meg kell jegyeznem azonban, hogy az építőipar önként értetődően nemcsak ülése 19W április £4-én, szerdán. 289 a kislakás- és más lakásépítkezésekkel kapcsolatban talál foglalkoztatást, hanem másnemű építkezésekkel is. Ezzel kapcsolatban kiemelem a honvédelmi tárcának azt az intézkedését, hogy az ország egész területére kiterjedően a honvédség szükségletéhez mérten laktanyaépítkezéseket rendelt el. Megemlítem végül, hogy a még jelenleg is pusztító sajnálatos árvíz rombolásairól pontos képet még nem lehet kapni, de előrelátható, hogy az építőipar ezáltal is jelentős munkához fog jutni. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1940. évi április hó 2-án. Varga s. k.« Elnök: Kérdezem & t. Házat, méltóz!tatnak-e a választ tudomásul venni? (Igen!) A. Ház a választ tudomásul veszi. Kérem az <ifj. Tatár Imre képviselő úr részére adott iparügyi miniszteri válasz felolvasását. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! írj. Tatár Imre képviselő úr r a folyó évi március hó 13-án tartott ülésen kérdést intézett hozzam: van-e módomban olyan rendelkezést kiadni, mely a nyersanyabeszerzési korlátozások miatt fizetésképtelenné vált cipész- és csizmadiakisiparosok nehéz helyzetén segítene? Válaszomat tisztelettel a következőkben adom meg: A rendkívüli viszonyok 'miatt múlt évi szeptember havában kibocsátott rendelkezések a honvédelmi érdekből jelentős nyersanyagok forgalmát korlátozták. A cipész- és csizmadiaipart illetőleg főként a talpbőr forgalma esik korlátoziáis ajá. Ez a ^korlátozás kétségkívül érintette az említett kisiparosokat is, nem olvan mértékben azonban, amilyenben azt Tatár képviselő úr interpellációjában előadta. { A raktárra dolgozó vásári cipész- és csiz! madiakisdparosok között vannak olyanok, — | hangsúlyozom azonban, hogy nem minden ; ilyen iparos — akik az ipartestület útján réí szűkre kiutalt talpbőranyagot nem tudják hitelbe beszerezni, mert az ipartestületek — ! éppen azoknak az érdekeknek szem előtt tari tásálval, amelyeket Tatár képviselő úr is hej iyesnek tart — túlnyomórészben keresztény s bőrkereskedőket bíznak meg a kiutalt bőr; anyagok szétosztásával. A keresztény bőr• kereskedők pedig, általában nem lévén elej gendő forgótőkéjük, nem képesek a kisiparoi soknak a szükséges hitelt nyújtani. A nehéz helyzetbe jutott megbízható és szorgalmas kisiparosoknak azonban lehetőség nyílik arra, hogy a kereskedelmi és iparkamarák útján fedezetnélküli kisipari hitelt vegyenek igénybe. Ugyanezt a hitelt a bőrkereskedő is igénybe veheti. Uymódon azután lehetőség van arra, hogy a panasz tárgyává tett nehézségeket leküzdjék, illetőleg, hogy a cipész- és csizmadiakisiparosok, ha nincs is megfelelő tőkéjük, az említett hitelművelet útján nagyobb mennyiségű bőranyaghoz jussanak. Olyan rendelkezést azonban, amely fizetési halasztás adását, más szóval moratóriumot jelentene, nem lehet kiadni. Megjegyzem, hogy a magam részéről mindent elkövettem, hogy a cipész- és csizmadiakisiparosok, a nyersanyagellátás terén fennforgó súlyos viszonyok ellenére is, a lehetőség keretei között nyersanyaghoz jussanak. Ezidőszerint a részükre havonta kiutalt bőrmennyiség, a korábbi szükséglethez viszonyítva, általában szükségletüknek legalább