Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-99

â54 Àz országgyűlés képviselőházának 99. ülése 19 iö április 23-an, kedden. intézkedései tárgyában ez év március 6-án előterjesztett interpellációjára. v Végül írásban fog válaszolni a pénzügyminiszter úr Kóródy Tibor képviselő úrnak a nyíregyházi közhatóságok által fizetett alacsony munkabérek tárgyában ^ ez év március 13 -án és Gürtler Dénes képviselő úrnak a viszszacsatolt területeken épült adómentes házak megadóztatása tárgyában ez év január 31-én elmondott interpellációjára. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirendünk első pontja: az egyenes adó tekintetében a kettős adóztatások elhárítása tárgyában Hágában, 1938. évi november hó 15. napján kelt magyar-holland egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat egyes szakaszai feletti döntés. (írom. 289. sz,.) Határozatainkat a házszabályok értelmében vita nélkül kell meghoznunk. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét, valamint 1—3. §-ait, amelyeket a Ház elfogad). Elnök: A javaslattal ezzel részleteiben is végeztünk s azt a Ház tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirendünk szerint következik az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és (kiegészítéséiről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Írom. 281. sz.) Mielőtt az előadó úrnak a szót átadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy az egyes pártok részéről a következő vezérszónokokat jelentették be: a magyar élet pártja Laky Dezső, Ronkay Ferenc és Tegzes László képviselő urakat, a nyilaskeresztes párt Rapes ányi László képviselő urat, a nyilaskeresztes front Matolcsy Mátyás képviselő urat, az egyesült kereszténypárt Thassy Kristóf képviselő urat és végül a szociáldemokrata párt Peyer Károly képviselő urat. A most bejelentett vezérszónokokat a jegyző urak a házszabályoknak megfelelően, az egyes pártok nagysága szerinti sorrendben váltakozva fogják az előadó úr felszólalása után szólásra felhírvni. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Szakáts Pál előadó urat illeti a szó, Szakáts Pál előadó: T. Ház! Nem rokonszenves tárgyú törvényjavaslat előadásával állok a t. Ház előtt, mert adójavaslatot óhajtok ismertetni, mégpedig az egyenesadókra vonatkozó módosítások törvényjavaslatát. Nagyon j.ól tudjuk, hogy adót fizetni sohasem szerettek és az emberek mindig túlmagasnak tartották az adójukat. Mégis, ezt a törvényjavaslatot őszinte örömmel adom elő, mert adópolitikánkat 'hatalmas lépéssel viszi előre abban az irányban, amely a Ház munkásságának is szent célja: a nemzet megerosösödése felé. Ez a javaslat az egyetemes nemzetre nem terhet rak, ellenkezőleg, a gyöngék válláról leveszi a terhet s csak igazságos és teljes mértebben méltányos módon kívánja a nagy jövedelemmel rendelkezőket progresszív alapon a nemzet terheinek nagyobb mértékben való vállalásában részeltetni. Ez a javaslat már a nemzeti politika érvényesülésének kézzelfogható bizonyítéka. A liberális-kapitalista világnézet szerint egy ország egy bizonyosszámú lakos adminisztratív egysége. A nemzeti politika tanítása szerint az ország egy nemzet megjelenési formája, amelynek igazgatása a kereteit kitöltő nemzet érdekélben kell, hogy történjék. A liberális kapitalizmus országhoz tartozó polgárokat, individuumokat ismer. ' Természetes, hogy ott minden polgár egyenlő volt és csak a teljesített munkát viagy a terhekhez való hozzájárulást vették figyelembe. Ezen az alapon a vagyonosabb polgár több értékű volt szemükben s az előnyökből is több jutott neki. A darvinizmus tételét — az erősebb létjogát — itt érvényesülni 'hagyták. Ez a politika gyengítette, elsorvasztotta a nemzetet, már pedig gyenge és sorvadó nem zet sohasem alkothat erős államot, országot, ha átmenetileg vannak is jólétben duskálódó polgárai. A nemzeti politika felismerte, felfedezte az állam mint politikai fogalom mögött a nemzetet és az azt alkotó népet. Ennek kihangsúlyozása, kidomborítása végett divatos most a »nemzeti politika« megállapítás helyett az erősebb meghatározású, de helyes értelemben az előbbivel egyező jelentésű »népi politika« megjelölést használni. A nemzeti politika tanítása szerint a nemzet akkor erős, ha annak minden tagja s igazi alkotó egységei, a családok erősek és gyarapszanak. A nemzet valamelyik részének, rétegének pusztulása, senyvedése az egész nemzet életére károsan Tiat ki. Az eddig hosszú éveken át hangoztatott nemzeti politika ennek az elvnek világos felismerésével még több mód érvényesítésével kívánja az adózás terén eddig fennállott és nemzeti szempontból káros helyzetet ezzel a most tárgyalás alá kerülő törvényjavaslattal megváltoztam. Ez a törvényjavaslat már az egyetemes nemzet érdekeinek figyelembevételével készült és a közteherviselés kérdésében az igazságos elvek mentől tökéletesebb megvalósítására törekszik, amikor a nemzet gyengébb tagjain aránylagos mértéken túl könnyít, viszont a tehetősebb adózókat emelkedő arányban terheli. Az adókönnyítéssel lehetővé kell tenni, hogy a rossz anyagi viszonyok között élők megerősödhessenek s majd szaporítsák a nagyobb adóval megterhelhetők számát. A vagyonosak pedig aránylag nagyobb mértékben kell, hogy viseljék az állam terheit a nemzeti politikából folyó méltányossági elv alapján, mert éppen jobb anyagi helyzetüknél fogva sokkal nagyobb mértékben veszik igénybe az állami intézményeket, az állami szervezettség nyújtotta előnyöket s a különböző szolgáltatásokat, ( amelyeknek fenntartása képezi az állam terheinek legnagyobb részét.^ Ezt a törvényjavaslatot mély szociális és családvédelmi gondoskodás és ilyen elvek alapos érvényesítésének törekvése jellemzi. Talán ez az első törvényjavaslat a magyar parlamentben, amelyet ezeknek a szempontoknak ilyen világos érvényesítése jellemez. Amikor ezt a tényt leszögezem, magam is megállapítom, hogy a családvédelmi és szociális intézkedések, bármilyen nagy jelentőségűek és hatályosak is ebben a javaslatban, mégis csak negatív intézekdéseket jelentenek, amelyek nem pótolhatják az ilyen szellemben elkészített, a nemzet igen nagy számú, gyenge anyagi eszközökkel rendelkező részének felemelését és megerősítését célzó törvényjavaslatokat. De ezenfelül egy másik, úgyszólván életbevágóan fontos kérdésben is tesz ez a javaslat úttörő lépéseket az észszerű megoldás felé. A vázolt okok miatt ennek a törvényjavaslatnak benyújtásáért a t. Ház részéről elismerés és köszönet illeti a kormányt és ennek a javaslatnak megalkotóját, a pénzügyminiszter Tirat és kiváló munkatársait. Ez a javaslat csak módosításokat és kiegészítéseket, tehát novelláris intézkedéseket tar-