Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-98
244 Az országgyűlés képviselőházának 9 dani, hogy elsorvasztjuk a pécsi kir. ítélőtáblát, hanem csak az történik, hogy a jelenlegi állapotában valóban elsorvadásra ítélt szegedi kir. ítélőtáblát pedig életképessé tesszük, mert ma a szegedi kir. ítélőtábla kerületéhez összesen két törvényszék tartozik, a szegedi és a gyulai és most három törvényszékre fog emelkedni k törvényszékek száma, de a szegedi ítélőtábla még így is kisebb tábla marad/ Már most úgy Somogyi, mint Stitz igen t. képviselőtársaim felvetették azt a gondolatot, nem lehetne-e valahogyan területileg is korrektívumot adni a pécsi kir. táblának. Az egyetlen szóbajöhető törvényszék a zalaegerszegi lett volna. Erről ibizonyos tárgyalások folytak is, be kellett azonban látnom, hogy ez egészen lehetetlen megoldás volna. (Úgy van! Ügy van! half elől.) Ugyanis csak arra hivatkozom, hogy milyen távolsági különbségek vannak a zalaegerszegi törvényszék, valamint a területén lévő járásbíróságok székhelyei ^ tekintetében, viszonyítva Győrhöz és viszonyítva Pécshez. Tudvalevőleg a zalaegerszegi törvényszék, amely a győri kir. ítélőtáblához tartozik, 141 kilométerre fekszik Győrtől, Pécstől pedig 211 kilométerre. De még szembetűnőbb, ha a többi járásbíróság székhelyét nézem. Tapolca Győrtől 127, Pécstől 234 kilométerre fekszik. Sümeg Győrtől 107, Pécstől 244 kilométerre, Zalaszent- , grót Győrtől 116, Pécstől 212 kilométerre fekszik. Kísérletek történtek arra vonatkozólag, hogy megjavítsák a vasúti összeköttetést Zalaegerszeg és Pécs között kedvezőbb menetrenddel. Amennyiben ez sikerült volna is, — hiszen nem lett volna kizárva, hogy a mainál kedvezőibib menetrendet lehetett volna életbeléptetni — akkor is a távolságokat nem lehetett volna megrövidíteni. (Úgy van! Úgy van! balfelől.) Kétségtelen, hogy mivel a távolságok ilyen nagy különbségeket mutatnak, a menetdíjak, amelyek távolságok szerint vannak megállapítva, természetesen ugyancsak^ ilyen nagy különbségeket mutatnak. A pécsi táblának tehát — hogy úgy mondjam — ilyen módon való kártalanítása, sajnos, teljesen lehetetlen, más módot pedig abszolúte nem lehet erre találni. Kérem tehát igen t. képviselőtársaimat, méltóztassanak e válaszomat tudomásul venni, íln teljesen megértem azt, hogy ők a pécsi tábla érdekében felszólaltak és nemcsak hogy nem veszem tőlük rossznéven felszólalásukat, hanem köszönöm, hogy módot adtak arra. hogy a t. Ház előtt kifejthessem, hogy más, jobb megoldás egyenesen lehetetlen lett volna. Ezejíre való tekintettel tisztelettel kérem, méltóztassanak a javaslatot általánosságban elfogadni. (Helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől és a középen. Helyeslés balfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (7 gen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. A javaslattal részleteiben az igazságügyi bizottság fog foglalkozni. Czermann Antal képviselő úr, mint a pénzügyi és külügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Czermann Antal előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni a képviselőház pénzügyi és külügyi bizottságának az egyenes adók tekintetében a kettős adóztatások elháríj tása tárgyában Hágában 1938. évi november hó ir>. napján kelt magyar-holland egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatról tett együttes jelentését. 8. ülése 19hO április 19-én, pénteken. Tisztelettel kérem, hogy a jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni és napirendre tűzését r illetően a sürgősséget kimondani méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja és tagjai között szétosztatja. Az előadó úr a napirendre tűzést illetően a sürgősség kimondását is kérte. Kérdem, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Napirend szerint következik az Ankarában kelt magyar-iraki barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom. 276. sz.) Makkai János előadó urat illeti a szó. Makkai János előadó: T. Képviselőház! Ankarában 1938. évi november hó 2-án magyar-iraki barátsági szerződést kötöttünk és az ezt becikkely ező törvényjavaslat fekszik most előttünk. A későbbiekben, leszek bátor még ismertetni a magyar-afgán baráteagi szerződés, továbbá a Teheránban kötött magyar-iráni barátsági és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Ez a három barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat így együttesen kiépíti azt a viszonyunkat, amely a Közel-Kelet államaihoz köt bennünket és azt a szerződéshájózatunkat, amely ezekkel az országokkal való kereskedelmi és egyéb öszeköttetésünket előnyösen befolyásolhatja, megerősíti és újabb elemekkel bővíti. Éppen ezért kérem a t. Házat e törvényjavaslat elfogadására. Elnök: Kíván valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak -e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. A javaslattal részleteiben a külügyi bizottság fog foglalkozni. Napirend szerint következik az Ankarában kelt magyar-török konzuli egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom. 277. sz.) Makkai János előadó urat illeti a szó. Makkai János előadó: T. Képviselőház! Ankarában 1938 június 18-án magyar-török konzuli egyezményt kötöttünk. Ennek az aláírt konzuli egyezménynek a szövege és tartalma túlnyomórészt megegyezik azokkal az egyéb konzuli egyezményekkel, amelyeket Magyarország már a régebbi időkhen kötött különböző államokkal. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején több állammal kötöttünk hasonló egyezményt, az elmúlt esztendők alatt pedig különösen megemlítendő az Amerikai Egyesült Államokkal kötött konzuli egyezmény, amely az 1926 :XXI. tc.-ben iktattatott törvénykönyvünkbe és a Lengyelországgal kötött konzuli egyezménv, amely az 1938:1. tc.-be foglaltatoH. A jelen törvényjavaslat, a jelen konzuli egyezmény öt fejezetre oszlik. Az első fejezet a konzuli szervezetre vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmaz, a második a konznli tisztviselőket illető kiváltságokra, előjogokra és mentességekre vonatkozik, a harmadik feje» zet a konzuli tisztviselők jogosítványaira vonatkozó részletes rendelkezéseket, a negyedik általános rendelkezéseket tartalmaz, az ötödik fejezet pedig a zárórendelkezéseket foglalja magában. Ennek a konzuli egvezménynek a törvénvköuvVünkbe való becikkelyezése kimélyíti Törökországgal való kereskedelmi, jogi és po-véb lrar>esolatínnka+ £«; n •ioP r biztonsáe' r >t, p tét állam között felmerülő ügyekben megszilár-
