Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-98

242 Az országgyűlés képviselőházának Mindezek alapján tisztelettel kérem a tör­vényjavaslatnak általánosságban való elfoga­dását. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kíván valaki a javaslathoz hozzá­szólni? Szeder János jegyző: Somogyi Ferenc! Elnök: Somogyi Ferenc képviselő urat il­leti a szó. Somogyi Ferenc: T. Ház! Az előterjesztett törvényjavaslatot a magam részéről természe­tesen elfogadom, hiszen annak beterjesztését olyan általános £ zempontok tették indokolttá, amelyek elől az igazságügyi kormányzat nem térhetett ki. Legyen szabad azonban felhívnom az igaz­ségügyminiszter úr figyelmét két szempontra, amelyeket ő a törvényjavaslat indokolásában is kénytelen volt kifejezésre juttatni. Az egyik az, hogy az igazságügyi szervezet végleges rendezésének az ideje még nem következett el, így talán későbbre lehetett volna halasztani a bajai törvényszéknek és ügyészségnek a sze­gedi ítélőtábla területéhez való átkapcsolását is. A másik szempont pedig a közlekedési vi­szonyok adottsága, amelyre vonatkozólag az indokolás ugyancsak hangsúlyozza, hogy a ba­jai kir. törvényszék területének egy részéről a pécsi tábla jobban megközelíthető, mint a sze­gedi tábla székhelye. Legyen szabad néhány adattal megvilágítanom ezt a kérdést. Baja Pécstől vonaton mindössze 98 kilométerre, Bácsalmás pedig, a bajai kirendeltséghez tar­tozó egyik járásbíróság 129 kilométerre van, Szegedtől viszont 182 kilométerre esik. Autó­buszon is közelebb van Baja Pécshez, mint Szegedhez... (Meskó Zoltán: Mi baja van Ba­jával? — Derültség. — Stitz János: Ejnye, de szellemes! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Somogyi Ferenc: ... amennyiben Pécs Ba­jától 87 kilométerre, Szeged pedig 122 kilomé­terre fekszik. (Meskó Zoltán: A legfőbb ideje, hogy a bajai törvényszék meglegyen!) Elnök: Csendet kérek! Somogyi Ferenc: Legyen szabad mint Pécs szambád királyi város országgyűlési képviselőjé­nek a figyelmét felhívnom arra is, hogy a pécsi ítélőtábla ügyforgalma 18 0/o-kal csökkent az át­csatolás következtében. Igaz ugyan, hogy ennek ellene lehet vetni azt, hogy ez nem sorvasztja el a pécsi ítélőtábla forgalmát, ha azonban va­laki erre ihivatkozik, akkor ezzel szemben arra utalhatunk, hogy ugyanakkor viszont a szegedi ítélőtábla forgalma sem növekedik meg annyira, hogy az a bajai kirendeltség odacsa­tol ás át megindokolná. Mindenesetre nagyon kérem az igazság­ügyaniniszter urat, hogy ezeket a szemponto­kat ^méltóztassék megfontolni és esetleg olyan igazságügyi kormányzati intézkedéseiket tenni, amelyek a pécsi tábla veszteségét valami­képpen pótolják. Elnök: Van még valaki feliratkozva 1 ? Szeder János jegyző: Stitz János! Elnök; Stitz képviselő urat illeti a szó. Stitz János: T. Ház! Vegyes érzelmekkel fogadom ezt a törvényjavaslatot, vegyes ér­zelmekkel azért, mert egyrészt mint magyar embernek őszintén örülnöm kell annak, hogy a magyar Szent Korona nevében ítéleteket osztanak olyan helyeken, ahol eddig más ha­talom nevében' ítélkeztek és örülök annak, hogy az igaxsáügyi szervezetek fejlesztéséről szó lehet, másrészt azonban baranyavármegyei képviselőtársaim nevében, továbbá mint Pécs 98. ülése 19UO április 19-én, pénteken. törvényhatósági bizottságának tagja, tisztelet­tel ki kell jelentenem, hogy a bajai kirendelt­ségnek a szegedi táblához való csatolása ben­| nünket mélységesen sért, sért azért, mert ezál­tal az igazságügyi kormányzat egy gyenge forgalmú táblát, egy másik kevésbbé forgal­mas tábla rovására iparkodik kielégíteni, olyan tábla rovására, amelyből ; Trianon amúgyis lemetszett négy járásbíróságot. T. Ház! Aránytalannak tartom azt is, ! hogy a (budapesti niainmut-tá'bláJhoz 11 tör­| vény szék, a vidékiekhez ellenben lényegesen j kevesebb törvényszék tartozik, továbbá, hogy a budapesti táblához tartozó '— itt csak a bí­rákra térek ki — 740 főnyi bíróval szem'ben a szegedi táblánál csak 115, a pécsi táblánál pe­dig csak 151 ibíró van. Jobban szerettük volna, ha ezt a nagy centralizációt nem a gyenge táblák rovására rendezték volna át, hanem úgy, hogy a budapesti tnammut-táblából az említett táblákhoz csatoltak volna át terüle­tileg és összefüggésiileg közelebb lévő törvény­iszlákeket és járásbíróságokat. Elismerve ennek a törvényjavaslatnak egyébként tökéletes voltát, kérem az igaáság­ügyminiszter urat, hogy az utolsóelőtti órá­ban szíveskedjék megfontolni ezeket a szem­pontokat. Elnök: Kíván még valaki 'hozzászólni? Szeder János jegyző: Turehányi Imre! Elnök: Turehányi képviselő urat illeti a szó. Turehányi Imre: T. Ház! Nagy örömmel kell üdvözölnöm ezt a javaslatot annak a vi­déknek népessége nevében, amely csak nem­régen került vissza a hazához. A Felvidék ama részének nevében kell örömmel üdvözöl­nöm ezt a javaslatot, amely a visszatéréskor el­vesztette addigi törvényszékeit, tudniillik a nyitrai és a pozsonyi törvényszéket. Érsekújváron már a cseh-szlovák kormány­zat is igazságszolgáltatási érdekből akart fel­állítani törvényszéket és 15 évvel ezelőtt tör­vényt hoztak, hogy ott a törvényszék felállít­tassék, de éppen Érsekújvár nagy magyarsága következtében a csehek ezt a törvényt soha végre nem hajtották és valószínűleg nem is hajtották volna végre még sokáig, talán soha­sem, ha nem történt volna meg a visszacsa­tolás. Nem akarom most kutatni azokat az oko­kat, amelyek a másik oldalról a nielté vezették a csehek vezető köreit, íhogy a törvényszéket Komáromban meghagyják, de talán rá lehet mutatnom arra, hogy Komáromban szociál­demokrata volt a város vezetője és a cseh­szlovák igazságügyminiszter is szociálde­mokrata volt. Nyilvánvalólag ez* volt az egyik legfőhb ok, amely a mellett szólt annakidején, hogy a csehek meghagyják a törvényszéket Komáromban. Most az igazságügyminiszter úr, mint az igazság legfőbb őre és az osztó igazság kiosz­tó ja még ebben a tekintetben is szerencsés kézzel és teljes mértékben az igazságot szem előtt tartva osztotta meg és intézte el a kér­dést a két város között: meghagyta Komárom­nak azt, ami Komáromé és Érsekújvárhoz utalta azt, ami soha nem volt Komáromé, ami még a hazáihoz, sajnos, vissza nem tért tör­vényszékek területéhez, a nyitrai és a pozsonyi törvényszék területéhez tartozott. Valóban igazságszolgáltatási érdek, de ezenfelül nagy nemzeti érdek, hogy az a tör­vényszék Érsekújvárott tényleg felállíttassák. í Miért? Pozsony vármegyének és Nyitra vár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom