Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-96

Az országgyűlés képviselőházának 96, tőségek állnak rendelkezésre írónak és kiadó­nak egyaránt. Ennek következtében a kereskedelmi kor­mány meghallgatva az érdekeltek előterjesz­tését és azután a magyar szellemi kultúra egyik magas fórumához fordult. Ez a Magyar Tudományos Akadémia volt. Miután mind a két fórum mellette volt' ennek az elhatározás­nak, azért előterjesztette ezt a javaslatot, amely az 1933. évi törvény 1. §-át kiegészí­tendő kimondja, hogy: »Nem esik az alkalom­szerű vásárlási lehetőség hirdetésével való árusításnak tilalma alá könyveknek, zenemű­veknek és térképeknek a könyvkiadók által leszállított árakon, az árleszállítás hirdetésé­vel árusítása.« Tisztelettel kérem ennek a törvényjavas­latnak az elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e valaki a javaslathoz hozzá­szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a tör­vényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a javaslatot általánosságban elfogadja. A javaslattal részleteiben a köz­gazdasági és közlekedésügyi bizottság fog fog­lalkozni. Napirend szerint következik az 1939/1940. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyá­ban benyújtott miniszterelnöki jelentés tár­gyalása, (írom. 184.) Benes Zoltán előadó urat illeti a szó. Benes Zoltán előadó: T. Ház! A statisz­tikai munkaterv egyike szerény véleményem szerint a legfontosabb tárgyaknak, amelyek egyetemes nemzeti érdeküknél fogva a Házat és a közvéleményt érdekelhetik. A statisztikai törvények hosszú sora, leg*­uíoljára az 1929:XIX. törvénycikk megismétli illetőleg elrendeli azt, hogy a kormányzat és a közigazgatás vitele szempontjából fontos közérdekű adatok r rendszeresen gyűjtessenek, feldolgoztassanak és közzététessenek, hogy így mind tudományos, mind gyakorlati célokra egyaránt használhatók legyenek. Ez az adat­gyűjtés a Központi Statisztikai Hivatal és az 1929 :XIX. törvénycikk által kreált statisztikai szolgálat szervei által folytattatik. Ugyané törvény 10. §-a pedig első bekez­désében elrendeli azt, hogy a közérdekű ada­tok gyűjtésével foglalkozó központi hivatal hatóságok és egyéb szervek adatgyűjtési ered­ményei rendszeres munkatervbe vétessenek, ez a munkaterv a Statisztikai Tanács, mint a szolgálat egyik legfontosabb szerve által át­vizsgálva a minisztertanácsi elé terjesztendő és az ottani jóváhagyás után a parlamentnek mutatandó be elfogadás végett. Ez a munkaterv, amely, a jelentésben előt­tünk fekszik, amint a miniszterelnök úr rész­letesen ismerteti, — nem, akarok a részletekbe mélyen belemenni, nehogy a Ház idejét túl­ságosan igénybe vegyem —. a 18 hónapos költ­ségvetéshez alkalmazkodik és az erre az idő­szakra vonatkozólag tervezett új adatgyűjté­seket, valamint .a meglévő adatgyűjtések vál­toztatásával kapcsolatos tervezeteket tartal­mazza. _ Az újonnan megindítandó adatgyűjtések a^ jelentés szerint a gazdasági statisztika kö­rébe tartoznak és részben f az eddigi statiszti­kai megfigyelések kiegészítését a mezőgazda­ság, a bányászat, kohászat és ipar, valamint a közlekedés keretében, részben pedig a sta­tisztikai kutatásnak iij területeken való- meg­indítását célozzák. ülése 19hö április ú-én, csütörtökön. 227 A szociális és közegészségügyi viszonyok­nak, valamint Magyarország népessége ember­tani Összetételének megvizsgálására a minisz­terelnök úr a Központi Statisztikai Hivatalt utasította, annak feladatává tette ezt és ezek a munkálatok folyamatban vannak. Őszinte örömmel üdvözlöm ezt a rendelkezést. Nem­csak a szociális viszonyoknak minél behatóbb feltárása és a közegészségügyi viszonyoknak minél részletesebb ismerete fontos az ország kormányzata szempontjából, hanem t éppen az újabb idők gondoilatáramlataira való tekintet­tel az ország emhertani összetételének és sa­játosságának fokozottabb vizsgálata is fontos azért, mert az ezen téren nyerhető érdekes megfigyelések és adatok bizonyára helyes irá­nyokat fognak tudni megjelölni a közgondol­kodás helyes fejlesztésére és építésére.. A törvény 10. §-ának (2) bekezdése értei­mében azokat az adatgyűjtéseket, amelyekel közigazgatási vagy kormányzati érdek, vagy előre nem látható szükség folytán soron kí­vül, munkaterven kívül kell elvégeztetni, a minisztertanács felhatalmazásával, a munka tervnek a Ház előtt való bemutatása alkal­mával fel kell sorolni és részletesen ismer tetni. Két ilyen adatgyűjtés volt a lefolyt idő­szak alatt és pedig a magyar Szent Koroná : hoz az 1938. év őszén visszacsatolt felvidéki területeknek statisztikája, amely két részbői állt: egy általános felvételből^ és egy nép-, mezőgazdasági- és állatösszeírás bói. Nép-, mezőgazdasági és állatösszeírás szükséges volt azután a magyar Szent Koronához visz­szatért kárpátaljai területeken is. Mindkét adatgyűjtés sürgősségét a felszabadult terüle­teken szükségesnek mutatkozó közigazgatási és kormányzati intézkedések tették elkerülhe­tetlenül szükségessé. Ezeknek részleteibe nem megyek itt bele, hiszen a bizottság' előtt ala­posan foglalkoztunk ezzel és a jelentés maga is eléggé kiterjedően ismerteti. Rámutatok még arra, hogy á, Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései közt, mini új adatgyűjtések szerepelnek a már említett és a minisztertanács^ engedélye alapján foga­natosított adatgyűjtéseken kívül a nagyobb gazdaságok alkalmazottainak statisztikája, a kertgazdasági statisztika, a gyáripari terme­lés havi képviseleti statisztikája, a bányá­szati, kohászati és- ipari üzemek alkalmazot­tainak statisztik cl J Elf O tárházak és a hűtő­házak statisztikája, végül a vasúti statisztika. A módosított adatgyűjtések közt összesen hat van; a rákbetegségek statisztikája, a mező­gazdasági termelési statisztika, a szőlészeti statisztika, az árstatisztika,^ a hitelintézeti sta­tisztika, az egyházi és hitéleti statisztika. Uj adatgyűjtés még a földmívelésügyi miniszté­rium arató- és kaszálógép-statisztikája. Össze­sen tehát kilenc, illetve tíz új adatgyűjtés van, aszerint, ahogy a minisztertanács enge­délye alapján végzett felvidéki adatgyűjtése­ket két részre bontjuk-e fel. A felsorolt adat­gyűjtések közül kettő, illetve három már végrehajtatott, hat pedig a jelen munkaterv elfogadásán belül kerül végrehajtásra, tudni­illik hat új és hat módosított adatgyűjtés. Az új adatgyűjtések közül egy kivételével, vagyis a vasúti statisztika kivételével valamennyi magánszemélyek bevallásán alapul. T. Képviselőház! A munkaterv tárgyalása alkalmával rá kell mutatnom arra a körül­ményre, hogy az 1929:XIX. törvénycikk meg­hozatala után ez a tizedik munkaterv. Az 1929:XIX. törvénycikkben újjáalkotott statisz­tikai sziolgálat tehát tulajdonképpen az első

Next

/
Oldalképek
Tartalom