Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-96

Az országgyűlés képviselőházának 96. kérdés pénzügyi alátámasztása — ezt sajnálattal konstatálom — meglehetősen hiányos. Még- egy észrevételem volna a 3. §-hoz, tudniillik az, hogy a 3. § c) pontja a kétévesnél idősebb üszők, tehenek, vagy egyévesnél idősebb tenyészkocák és anyajuhok után megállapított tenyészállatdíjakrói D&szél. Ebből tehát úgy látom, hogy; <?z a rendelkezés az 1908-as törvény alapján áll, annak nyomán halad és például a lovakat magától értetődően kihagyja. Azt hiszem, éppen a Felvidék, a visszacsatolt részek szempontjából jó volna talán ezt megmagyarázni, mert apaállatról lévén szó, a mének és lovak is beletartozhatnának ebbe, nem iá beszélve az esetleges öszvértenyésztésről, avagy nem tudom, a házinyúl vagy más apaállatokról. (Halljuk! Halljuk!) A beszerzés kérdése, amelyre több előttem szólott képviselőtársam is rámutatott, tényleg a legnehezebb és legkényesebb kérdések egyike. Én a magam részéről is csatlakozom azokhoz a képviselőtársaimhoz, akik helyesnek tartják egy érdekeitekből álló bizottság kiküldését is. Természetesen a bizottságot úgy kellene összeállítani, hogy ne váljék azután az egész akció temetőjévé, ahol minden ügynek megvan a kezdete, de vége nincs. (Mesko Zoltán: A cenzúra egy részét ki kellene küldeni! Annyit értenek ehhez is!) Azután a bizottság kiszállásának, napidíjának, útiköltségeinek, stb. kérdését is jó volna szabályozni, mert gyakorlatból és tapasztalatokból tudom, hogy az ilyen kérdések rendezetlensége súrlódásokra és panaszokra adott már alkalmat. A beszerzés kérdése azért is nehéz, mert hiszen, ha az állattenyésztéshez ért is valaki, abból még nem következik az, hogy a kosokhoz úgy értsen, mint a bikákhoz, avagy viszont. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Legalább is amennyire én a dolgokat ismerem, a legtöbb szabályrendeletben sem láttam arra vonatkozóan intézkedést, hogy panaszjog megilleti-e az állattartókat és ha igen, milyen körben és hova fordulhatnak ^ panaszaikkal. Mert ha az illető gazdák akár alaposan, joggal, akár pedig félrevezetve kifogást emelnek egy apaállat ellen és nem akarják elfogadni, akkor jó volna ezt a lehetőséget, ezt a panaszjogot is szabályozni, hogy birtokon kívül vagy birtokon belül történhetik-e ez a panasz, kinek van joga panaszt tenni és ki dönt azután eibben a kérdésben, mert hiszen különben magát az intézményt lehet szabotálni. Igen károsnak tartanám, hogy ha az átmeneti időben ugyanabban a községben vegyesen lenne törvényhatósági és magánapaállat, illetőleg közületi apaállat, mert azután ennek a kétféle apaállatnak a tartása, ezeknek kimustrálása, eladása vagy el nem adása végnélküli súrlódásokra, veszekedésekre adna okot. Helyesnek tartanám, ha egy helyen nem vegyesen törvényhatósági és közületi, hanem egy tulajdonban álló apaállatok lőhetnének. A beszerzés kérdésén kívül a másik igen fontos kérdés, amelyen — legalább is szerény tapasztalatom szerint — az egész dolog áll vagy bukik, az alap kezelésének a kérdése. A 6. § azt mondja, hogy az alap a földmívelésügyi miniszter felügyelete alatt áll. Ez helyes és bizonyos fokig magától értetődő, azonban azt (kérdem már most, hogy a felügyelet mire ülése 19UÓ április 4-én, csütörtökön. 225 vonatkozik. A tényleges ellenőrzést a vármegyei számvevőség log ja gyakorolni vagy lesz ott a miniszternek vagy a gazdasági felügyelőnek befolyása? Hogyan történik az utalványozási Előlegeket, kölcsönöket ki adhat, hogyan adhat? Szóval, a pénzkezelési részt nagyon kérem igen alaposan körülírni a szabályrendeletben, nehogy e tekintetben panaszokra adassék alkalom. Az előbb már említettem, hogy a beszerzéssel kapcsolatban felmerülő napidíjak; és útiátalányok kérdését is — amely igen gyakorlati kérdés — már előre szabályozni kellene, nehogy ezen a téren utólagos rekrim ináéi ók lehessenek. Még egy tiszteletteljes kérésem van. Minthogy nem vagyok az egyesített bizottság tagja, itt kérdem meg, nem volna-e Idhetséges az előadó úr részéről vagy más úton a bizottsági jelentésben egy bosszantó és értelemzavaró sajtóihibát kiigazítani, amely az indokolás 6. oldalán olvasható. Ez ugyanis a következőket mondja (olvassa): »Az érvényben letvő jogszabályok (177.200/1936. B. M. I. sz. rendelet) szerint ugyanis ...« stb. Ez a hivatkozás téves, ezt a rendeletet a Belügyi Közlöny 1936. évi évfolyamában nem lehet megtalálni. A belügyminisztériumból azt a felvilágosítást kaptam, — én magát a rendeletet nem láttam, tehát nem tudom, hogy helyes-e ez az értesülésem, de felteszem, hogy íhelyes — hogy ilyen számú rendeletet 1936-ban kiadtak és ez vonatkozik a Rakovszky-udvar tüzelőellátására, (Elénk derültség.) ezt azonban, mint kebelbéli rendelkezést, a Belügyi Közlönyben nem tették közzé. (Meskó Zoltán: Egy másik házszámot tessék felvenni, azután rendben leszünk!) Az évnél van tévedés, mert a helyes évszám 1924 és nem 1936. Elvégre 12 évet nem lehet végiglapozni a Belügyi Közlönyben, mert ez kissé hosszabadalmassá teszi a dolgot. T. Ház! Ezek voltak a tiszteletteljes megjegyzéseim. A javaslatot különben természetesen elfogadom abban a reményiben, hogy a végrehajtás során valóra, fognak válni azok a remények, amelyek mellett, azt hiszem, az egész Ház és az egész gazdaközönség is elfogadta a javaslatot. (Helyeslés és taps.) Elnök: Kíván még valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja, azzal részleteiben a földművelésügyi és a közigazgatási bizottság fog foglalkozni. Napirend szerint következik a szarvasmarhák 'törzskönyvelésének egységessé tétele tárgyában Róanában kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom. 218.) Megay Károly előadó urat illeti a szó. Megay Károly előadó: T. Ház! A római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet 1936-ban értekezletet hívott össze a szarvasmarhák törzskönyvelésének egységesítése tárgyában. Ezen az értekezleten, amelyen a dolog természete szerint a magyar királyi kormány kiküldöttei is jelen voltak, véglegesen szabályozták a szarvasmarhák egységes törzsikönyvelése tárgyában készült egyezményt, amelyet