Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-89
Az országgyűlés képviselőházának 89. ülése 1940. évi március hó 5-én, kedden, Tasnádi Nagy András és Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Elnök kegyeletes megemlékezése Tahy László elhunytáról. — A függőben lévő. interpellációk jegyzékének bemutatása. — A földmívelésügyi miniszter beterjesztette a törvényhatósági állattenyésztési alapokról szóló törvényjavaslatot, továbbá beterjesztette a szarvasmarhák törzskönyvelésének egységessé tétele tárgyában Rómában 1936. évi október hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. — A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter beterjesztette a könyveknek, zeneműveknek és térképeknek árleszállításos árusításáról szóló törvényjavaslatot. — Döntés a m. kir. honvédség felső vezetésének átszervezése következtében szükséges rendelkezésekről szóló törvényjavaslatnak a bizottságok által megállapított és elfogadott egyes szakaszairól. Hozzászóltak : vitéz Somogyváry Gyula előadó és vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter. — A honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912 : XXXIII. te. 67. §-ának helyébe lépő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat. Ismertette vitéz Somogyváry Gyula előadó. — A magyar állam 1937/38. évi zárszámadása. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék erre vonatkozó jelentése és am, kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek a törvényhozás által az 1937/38. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1937 : XI, te.) az 1937/38. I. és II. félév végén mutatkozó eltérésekről szóló jelentése. Hozzászóltak : Horváth Ferenc előadó, Vásáry István, gróf Esterházy Móric, EeményiSchneller Lajos pénzügyminiszter. — A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. te, valamint az ezt kiegészítő és módosító 1932 : VII., továbbá az 1939. évi VIII. tcikkben meghosszabbított felhatalmazás alapján kiküldött 36-tagú országos bizottság jelentése az 1939. évi június hó 28-tól 1939. évi december hó 20-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről. Ismertette Eonkay Ferenc előadó. — A mentelmi bizottság jelentéseit ismertette vitéz Zerinváry Szilárd előadó : Mezey Lajos (186. és 187. sz.), vitéz Bobory György (188. sz.), Eitncr Ákos (189. sz.), vitéz báró Hellenbach Gottfried (190. sz.), Horváth Zoltán (191. sz.), Milotay István (192. sz.), Rapcsányi László (193. sz.), Rajniss Ferenc (194. sz.), Keck Antal (195. sz.), Nagy Ferenc és Szentiványi Lajos (196. sz.), gróf Széchenyi Lajos és Abonyi Ferenc (197. sz.), Rajniss Ferenc (198. sz.), Mokcsay Dezső (199. sz.), Csorba Sándor (200. sz.), Gruber Lajos (201. sz.), Müller Antal (202. sz.), Hajovics Péter (203. sz.), ifj. Eitner Sándor (204. sz.), Bodor Márton (205. sz.), Krancz Rajmund (206. sz.) és Gruber Lajos (207. sz.) mentelmi ügyében. — A 206. számú jelentéshez hozzászólt Budinszky László. — A mentelmi bizottság beterjesztette jelentését Gruber Lajos és Gál Csaba, ifj. Eitner Sándor és Tauffer Gábor képviselők egy-egy rendbeli mentelmi ügyében. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : vitéz Bartha Károly, Reményi-Schneller Lajos, vitéz Teleki Mihály gróf, Varga József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 vérekor.) (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Nagy Ferenc, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Szeder János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Spák Iván jegyző urakat kérem fel. T. Ház! Súlyos veszteség érte a magyar közéletet, (A Ház tagjai felállva hallgatják végig az elnöki megemlékezést.) mely na közvetlenül nem érinti is a törvényhozást, mégis — úgy érzem — mindannyiunk lelkében az őszinte részvét érzését váltja ki. E hó 2-án hosszas betegség után örökre eltávozott az élők sorából Tahy László m. kir. titkos tanácsos, volt miniszterelnökségi, majd KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. belügyi államtitkár, a képviselőház méltán nagyrabecsült és köztiszteletben álló volt alelnöke és Balassagyarmat volt országgyűlési képiviselője. A megboldogult közéleti szereplésének túlnyomó részét a diplomáciai pályán való működése töltötte ki. Az egykori monarchia idején mint konzul, majd az önálló magyar külügyminisztérium felállításakor annak szolgálatába lépve, különböző fontos beosztásokban fejtett ki értékes tevékenységet. Mint rendkívül követ és meghatalmazott miniszter a prágai, ankarai és berni külképviseletünket vezette s ezekben a felelősségteljes pozíciókban nagy.hozzáértéssel, odaadással és eredményesen képviselte a magyar nemzet érdekeit. A berni követség éléről hívta meg maga mellé 1935-ben első munkatársául néhai vitéz 4
