Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-96

Az országgyűlés képviselőházának 96. (lássál. Én valahogy félek attói, hogy ismét ezek a községek fognak előtérbe kerülni, ame­lyek jól tudnak sírni és a végeredmény az lesz, hogy nem azok a községek fognak először részesülni tenyészapaállatokban, amelyeknek valóban szükségük volna ilyenekre, hanem a jobban sírni és panaszkodni tudók. Itt is erős, fokozatos skálát kellene megállapítani, hogy milyen arányban történjék ezeknek az apaál­latoknak a beszerzése. Még egyre szeretném végül az igen t. Ház figyelmét felhívni, ez pedig az, hogy a 3. H törvényhatósági állattenyésztési alap bevéte­leit felsorolván, expressis verbis kimondja, hogy az alap céljait szolgálják az ebadókból vett bevételek. Szeretném a földmívelésügyi kormányzat figyelmét felhívni arra, hogy egyes törvényhatóságoknál az ebadót különö­sen a második ebnél olyan magasra emelték, bogy az adónak ezt a mértékét a gazda meg­fizetni nem tudja. Törvényhatóságaink legna­gyobb részében a csendőrségi szolgálat igen mérsékelten van megszervezve abból a szem­pontból, hogy az őrsökön lévő legénység száma túlkevés Természetes dolos tehát, hogy a gazdának tanyája és udvara védelmére na­gyobbszámú kutyát kell tartania, mert hiszen hacsak egyet tart, az az egy eb nem őrzi annyira azt a házat, inkább fél, bevonul az istállóba vagy máshová, nem mer kimenni, ha azonban két kutya van, a kutyák egymást bátorítják csaholásukkal és ugatásukkal. Ha az ember kint jár a tanyákon, a falvakon, rendszerint két kutyát talál egy háznál, egy tulajdonosnál, ami nem luxust jelent. Ha. miár most áz ebadóalapot a törvényhatóság úgy állapítja meg, hogy az e<lső eb után, pél­dául, 2 pengőt, a második eb után pediig 8 pen­gőt kell fizetni, ez a gazdának elviselhetetlen. Nem luxuskutyák azok, amelyeknek adóját ilyen magasra felemelték, mert hiszen az a két kutya éppen úgy hozzátartozik a gazda­sági fel szereiléshez, mint az eke vagy a bo­rona, hiszen azt, amit a gazda nappal gyűjt, az ő ebe védi meg éjjel. Szeretném a^ földmí­velésügyi kormányzatot arra kérni, hogy ezekkel az idényekkel szemben mérséklőié« 1 basson, legaláibb is igyekezzék mérséklői eg hatni és ne idézze elő azt, hogy ezek a gazda­emberek éppen azért ne tudjanak tartani két liázm-ző ebet és éppen azért ne tudják háznk tájékát megfelelően őriztetni, mert a második eb n+áti ilyen luxrsszei'ű adót "étnek Vi. Községi szempontból vizsgálva a törvény­javaslatot, az első átolvasásnál azt tapasztal­tam, hogy ez nagy segítségére lesz a községek­nek. De másodszori és harmadszori átolvasás után már nem ez volt a benyomásom. A köz­ségeknek ucyanis éppen olyan hozzájárulást kell vállalniok. mint aminőt eddig vállaltak. Eddig ők szereztek apaállatot, most pedig ez a kiadás más néven történik és a törvényja­vaslat indokolásában benne van, hogy lehető­leg ne legyen nagyobb a községek hozzájáru­lása, mint eddig volt. Nagyon félek tőle, hogy úgy fogunk járni, mint ahogy a számvevőségek államosításával, vagy pedig a városi tisztiorvosok államosítá­sával jártunk, hogy az államosítás költségeit a végén mégis a közületeknek kellett megfizet­niük. A díjat telhiát megfizettették, ellenben semmi beleszólásuk nem volt, hiszen államo­sítás történt. Jobban örültem volna, ha azzal kezdődött volna a 3. §., hogy a törvényhatósági állatte­nyésztési alap bevétele: -l/a) az állam ilyen és olyan hozzájárulása. Hiszen végeredményében ülése 19U0 április i-én, csütörtökön. 217 az állam ezzel a javaslattal tulajdonképpen meg akarja javítani a köztenyésztést, fokozni és emelni akarja azt, legalábbis annak ered­ményét és értékét, és mindezt a községek, a közületek és _ törvényhatóságok kiadásából kí­vánja fedezni. Amennyiben a törvényhatóság fogja majd a szabályrendeletet megállapítani, hogy meny­nyi lesz a községek hozzájárulása az egyes apa­állatok után, nagyon kérném a földmívelés­ügyi minisztériumot, tegye lehetővé, (hogy a közülétek ne legyenek túlságosan megterhelve. Igen sok községünk van Szabolcs megyé­ben, amelyeknek hatalmas, nagy pótadót kell viselniö!k; e pótadó előidézésében bizonyára erős szerepet játszott a tenyészállatok beszer­zése is. Kérem, ne méltóztassanak lehetővé tenni azt, hogy ezt a pótadót esetleg még emelni kelljen, hanem igenis, a szegényebb községeknél redukálni kell a hozzájárulást, hogy érezzék azt, hogy itt törvényhatósági állattenyésztési alap létesíttetett. És iha már egyszer a községeknek hozzájárulást kell fizetniük, adjanak felügyeleti hatáskört is a községeknek, hogy legalább diszponálhassanak, beleszólhassanak valamilyen arányban a te­nyészállatok vételébe és tartásába, a tenyész­állatokkal kapcsolatos dolgokba. Ha a termelők szempontjából nézem a ja­vaslatot, azt hiszem, hogy az őstermelők sok­kal rosszabbul járnak ezután, mint ahogyan jártak eddig. (Egy hang a szélsőjobboldalon: Az biztos!) Ezt a hipotézisemet arra alapítom, hogy itt tulajdonképpen egy lépéssel közelebb megyünk a parancsuralom felé, amikor a köz­ségi állattenyésztési alapot törvényhatósági állattenyésztési alappá fejlesztjük. Amikor eddig egy község egy-egy tenyészállatot vásá­rolt, azt 2—3 évig tartotta, azután hízóba adta, mert íhízóha kellett adnia, hiszen a beltenyész­tést el kellett kerülnie és ugyanakkor arra kényszerült, hogy egy másik apapállatot vásá­roljon. Most pedig mi lesz a helyzeti A tör­vényhatóság ellátja a községeket apaállatok­kal és ezeket az apaállatokat, miután egy-egy községben 2—3 év alatt elvégezték a működé­süket, egy másik községbe teszik át. Mély tisztelettel kérem a t. Házat, méltóz­tassanak tíz perc beszédidő-meghosszabbítást adni. Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztat ­nak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást meg­adja. Bertalan Kálmán: Természetesen .ennek az eredménye azután az lesz, hogy amikor egy-egy község megszabadul a bikájától, nem egy másikat fog venni, hanem egy másikat fog kapni a törvényhatóságtól, amely bika természetesen nean új beszerzés lesz, hanem egy másik községből kerül majd oda. így egy­egy tenyészapaállat nem 2—3 évig, hanem 6—8 évig is fogja folytatni a működését az illető megyében, hol ebben, hol abban a köz­ségben. Ha most még azt _ is hozzáveszem ehhez, hogy a földbirtokpolitikai törvény sze­rint remélhetőleg arányosabb birtokmegoszlás fog kialakulni, várható, hogy egyes nagyobb gazdaságok meg fognak szűnni, vagy legalább is a földterület csökkenése miatt üzemüket •redukálva, a tehenészetüket is redukálni fog­ják, aminek következtében kevesebb tenyész­apaállat beszerzése válik majd szükségessé, így azok, akik tenyészapaállatokat tenyészte­nek, abba a helyzeitbe fognak kerülni, hogy az állam mint egyedüli vásárló, vagy mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom