Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-95

192 Az országgyűlés képviselőházának szagban a másik. Én láttam angol kritikákat az angol cenzúráról, amelyek vetekednek a mi kritikáinkkal. Mindenkinek a sajátmagáé a legrosszabb. Annakideján, amikor a cenzúrát szeptemberben bevezettük, magam is sokat foglalkoztam vele, sőt megtettem, hogy az elején három héten keresztül magamis kontrollcenzúrát végeztem a cenzorok munkáján és volt akárhány olyan, kék plajbásszal megjegyzett cikk, amelyet én a zöld plajbásszal megjegyeztem, utalván arra, hogy ezt pedig felesleges volt kicenzúrázni. Volt olyan is, amelyet restituáltattam és kiadtam. Természetesen olyan urak, akik magukat bizonyos kontroll alatt érzik, talán súlyosabban érzik a felelősséget, mint az. aki — mondjuk — szabadabban és csak a saját megítélése alapján gyakorolja a cenzúrát, mint jómagam is. Azután egy darab ideig a cenzúrával szemben való ellenvetések apadni kezdtek (Rajniss Ferenc: Ügy van! voltak idők!) és én is kezdtem lassanként felhagyni ezzel a mesterséggel, amit végre is nem okvetlenül szükséges, hogy magam csináljak. (Palló Imre: Fontosabb dolga van!) Hát akad. (Derültség.) Én tehát ebben egyetértek. Bocsánatot kérek, hogy most már a két interpelláció sorrendjét megváltoztattam, de végeredményben egyre megy. Az a cikk, amelyről a képviselő úr megemlékezett, egy országról szólt, annak történelméről, amelyet ebben a Házban talán én ismerek legjobban, mert négy hónapot töltöttem ott >és a szereplő személyeket, akik a cikkben megemlíttettek, kivétel nélkül ismerem. Ebben a vonatkozásban most nem bocsátkozhatom történelmi fejtegetésbe, (Felkiáltások bal felől: Nagyon érdekes volna!) ez igazán nem a magyar parlamentbe való és esetleg még azt hinnék, hogy visszavedlettem közoktatásügyi miniszternek és professzornak. (Palló Imre: Hát jobb volna! — Élénk derültség és taps.) Ezt úgy értettem, hogy akkor kétórás választ adtam egy interpellációra. Annyit mondhatok csupán, hogy vannak a cikkben olyan dolgok, amelyek tényleg nem kontroverzek és vannak olyan dolgok, amelyek a történelemírás előtt nem állanak tisztán és kontroverzek, végeredményben azonban nagyjából igazán nem látok a cikkben semmi okot, ami miatt ilyen mértékben kellett volna megcenzurázni. De láttam én más ilyet is, >amikor magam restituáltam egész cikkeket. Csak annyit mondhatok, hogy ezeket a dolgokat még egyszer elő fogom venni és kontrollként újra bele fogok nézni a cenzúrába, hogy lássam mi történik és magát a cikket is meg fogom nézni. (Elénk helyeslés és taps.) Ha ennyit teszek, már akkor is használtam valamit. Igaz, hogy akkor még a másik természetű cenzúra, a teljes kötelező cenzúra volt életben, most azonban már nem a kötelező cenzúra van hatályában, itt tehát nemcsak a módban és a módszerben van változás s ez bizonyos mértékig azt is jelenti, hogy nem kell olyan szigorral cenzúrázni, mint amikor teljes érvényű cenzúra van. Ezt most meg fogom nézni és rá fogok mutatni a cenzuraheli urak előtt arra, hogy mi az a különbség, amellyel itt a cenzúrát gyakorolni kell. Ezáltal 'egy bizonyos kontrollt is fogok gyakorolni és bizonyos képet fogok magamnak alkotni azokról, akik cenzúráznak és arról, hogy miképpen folyik a cenzúra. (Elénk helyeslés.) T. Ház! Többet ma nem tudok mondani és ha a képviselő úr ma kérné is, nem tudnék órák alatt ott kontrollt végezni, de mégis el fogom végezni olyan módon, hogy a képviselő urak meg lehetnek nyugodva afelől, hogyado95. ülése 19UÖ április 3-án, szerdán. log elintéződik. Példák már voltak erre, egyszer már megcsináltam ezt. Ez volna válaszom a képviselő úr második interpellációjára, amelyet egy szállodaigazgató és egy király érthetetlen eltüntetésével kapcsolatban terjesztett elő. (Derültség.) Kérem az elnök urat, méltóztassék talán feltenni a kérdést szavazásra e válaszommal kapcsolatban. Elnök: Tekintettel arra, hogy a miniszterelnök úr Rajniss Ferenc képviselő úrnak erre az interpellációjára választ adott, az ezzel kapcsolatos előbbi elnöki kijelentésem hatálytalanná vált. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a miniszterelnök úrnak azt a válaszát, amelyet Rajniss Ferenc képviselő úrnak egy szállodaigazgató és egy király érthetetlen eltüntetésével kapcsolatban előterjesztett interpellációjára adott, tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak, A miniszterelnök úr kíván szólni. Gr. Teleki Pál miniszterelnök: T. Ház! A képviselő úr másik, rokontermészetű interpellációja a Párisi Kurirra vonatkozik. Amit megállapítok, elsősorban az, hogy külföldiről bejövő lap nincs engedélyhez kötve, ahíhoz kolportázs-engedély kell, és nem. lapengedély. (Rajniss Ferenc: Kolportázs-engedélyhez van kötve!) Az ilyen lapot) csak ki lehet tiltani. Én az említett lapot magam nem láttam. Hallottam róla, de nem láttam, mert mindent nem szoktam olvasni. (Hubayl Kálmán: Elégbaj, ha mások olvassák!) Mindenesetre, most már csak érdeklődésből is magam elé foglom hozatni ezt a lapot az eddig megjelent számaival, — hallom, hála Istennek, íhogy csak négy van, (Derültség a jobboldalon.) — tehát könnyen fogok boldogulni. Ezeket át fogom olvasni, át flogom nézni. A képviselő úrral egyetértőleg magam is azt tartom, hogy ha idíegen földön, bármely idegien államban az urak a magyar kérdésről írnak, többet használnak nekünk, ha saját lapjaikban írnak, rnintha magyar lapokban írnak; ez nyilvánvaló és bizonyos. (Taps a jobboldalon ) A Párisi Kúrir teaát egyszerűen nem kapott enígedélyt* de eddig még nem is tiltottuk ki, miután a tartalma ellen kifogást nem emeltek. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Mert nem olvasták!) Lehet, hogy nem olvasták, ismétlem, etekintetben csak annyit mondhatok, hogy meg fogom nézni a számait. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Innen kimegy a zsidó Parisba szerkeszteni! — Meskó Zoltán: Bár minden zsidó kimenne!) A képviselő úrral sok tekintetben egyetéirtek, a lapot meg- fogom nézni, és a szükséges lépéseket, ha szükségét látjuk, a belügyminiszter úrral együtt meg fogjuk tenni. Ami a második kérdést illeti, hogy a lap terjesztésre és a lap: kiadásra nem jogosult magyar állampolgárok külföldön szerkesztett és kiadott lapjaitól a Magyarországon való terjesztési jogot általánosságban megvonjuk. ezt általánosságiban nem tehetném. (Rajniss Ferenc: Akinek nincs joga Magyarországon a törvény alapján lapot indítani! — Matolcsy Tamás: Ez a törvény kijátszása! — Maróthy Károly: Emigráns!) Nemcsak emigránslapok vannak. Nem szeretnék itt többet mondani, de azt hiszem, minden magyar ember így is megfog érteni. (Rajniss Ferenc: Ez nem a magyar újságírói kamara tagja! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, Rajniss képviselő úr!