Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-95
182 • Az országgyűlés képviselőházának iraki és iráni helyzetről cikksorozatot írni. Ezzel a cikksorozattal példának óhajtom megmutatni, mit csinál és hogyan dolgozik az igen tisztelt cenzúra A cikksorozatból, amely Irakról szól, tehát egy tőlünk messze eső országról, amelyről az ember szeretné megmutatni a magyar olvasóközönségnek, hogy mi van ott az újabb eseményekkel kapcsolatban, hogy az intelligens és értelmes ember magának fogalmat alkothasson a dolgokról, a következő részeket vágja ki a cenzúra. Ezt írtam (olvassa): »Az angolok jobban értettek a gyarmati uralomhoz, mint a franciák.« Ezt a cenzúra kihúzza, (Derültség.) mert a cenzúra a gyarmati politikában a világnak első legnagyobb szakértője. (Derültség.) — Palló Imre: Ilyen cenzorokat fogadnak! — Zaj.) A következő részt is kihúzták a cikkből (olvassa): »Nem kellett már az új határtól félni s az angolok mindent elkövettek— végre sikerrel — a • moszuli olajmezők visszaszerzésére a szövetséges Franciaországtól.« Ezt kihúzták azon a címen, hogy rendelet van arra, hogy nem lehet Angliát bántani. (Zaj.) Engedelmet kérek, ilyen rendelkezés nem lehet. Nem lehet megírnom, hogy a 'moszuli petróleummezőket Anglia szerezte meg? (Zaj.) Ki van zárva, hogy ez kormányzati akarat lehessen. Ez csak a cenzúrának lehet a korlátoltsága, de nem a kormány akarata. ÍBudinszky László: Állam az államban!) Azt is kihúzták, hogy (olvassa): »Győz a demokrácia s megindul az élet, a munka, a termelés és ami a legfontosabb, a profit, a sokmilliós haszon, a rész vény társasáig urai felé.« A moszuli olajforrásokról van itt szo. Ezt védik meg itt a tisztelt nyugdíjas urak: a moszuli részvénytársaság igazgatóit, nehogy valami bajuk történjék. (Derültség.) Ajánlom a cenzúrának, nézze meg az igen tisztelt részvénytársaság legutolsó kimutatását, hány millió font profitot vágtak ott zsebre 1 ? (Maróthy Károly: A kapitalizmust nem szahad bántani! — Zaj.) További kihúzás (olvassa): »Az iraki nacionalisták királyjelöltje, Talib basa volt, akit a koronázás előtt el kellett távolítani az útból. Lady Cox, a bagdadi angol főmegbízott felesége teára hívta meg a hivatalosan belügyminiszternek elismert Talib b'asát. A történelem nem jegyezte fel, hány teát ivott meg a nemes basa, de az bizonyos, hogy a barátságos teázás után Talibot a helyszínen elfogták s me« sem álltak vele Ceylon szigetéig.« Ez történelmi tény, amelyet az angol történ eh 1 m tudósok könyveiből bárki kivághat és elolvashat. (Egy hana jobbfelöl: Az olasz fanok is megírták!) Elfogták tehát a derék Talib basát és bebörtönözték. A cenzúra szerint ezt nem lehet megírni, mert ez hántása Angliának. (Vájna Gáhor: Jó, hogy nem volt mentelmi joga! — Zaj.) Amikor az iraki választásról írtam, enbnl kihúzták a következőket (olvassa): »A nép bojkottálta az urnákat, vihar érződött a levegőben, a forradalom kitörése nanok kérdése volt. Az okos Ansrlia engedett.« Ezt kihúzta a cenzúra. (Derültség. — Maróthv Károly: Dicsérni sem szabad! — Zaj. — Gr. Festetics Domonkos: Hol a sajtófőnök?) Kihúzták a cikkből azt, hogy Szíriában a képviselőknek 1925-ben rendőri felügyelet alatt kellett elmenniök a parlamentbe. Ez sérti ma a magyarországi cenzúrát. (Derültség. — Hubay Kálmán: Itt is így lesz? — Zaj.) Feiszal iraki király Bernben egy szállodában 1929-ben hirtelen meghalt. Megírtam, hogy meghalt Feiszal király Bernben és utána írtam 95. ülése 19 UO április 3-án, szerdán. a következőt (olvassa): »A szálló igazgatój-a«, — tudniillik a berni szálló igazgatója -- »aki elsőnek látta a halott királyt, még aznap elköltözött az élők sorából.« Ezt a szállóigazg-atót az igen t. cenzúra törölte, elsikkasztotta. (Élénk derültség.) Nem írtam azt, hogy az angolok ölették meg Feiszal királyt, én csak azt a tényt írtam meg, hogy egy berni szálló igazgatója felfedezte a halott királyt és aznap meghalt ő maga is; csodás véletlenség ez, de meghalt. (Mozgás. — Egy hang a szélsőhaloldalon: Ügy látszik, az ilyen tények is izgatnak.) Kihúzták a cenzúrán, ez a tény. Megírtam azután egy másik helyen Bekr Sidki, a nagy hadvezér, hadügyminiszter és diktátor viselt dolgait. Megírtam, hogy Németországba és Olaszországba készülődött s meg is ölték 1937 júliusában. Ezt kihúzták. Bek;: Sidki a mai napig él az igen t. cenzúrában azért, mert Anglia érdekeit sérti az, hogy Bekr Sidki közben meghalt, holott megírtam Bekr Sidkiről, hogy vérbosszú áldozata lett. Ezt ís kihúzták, hogy valaki súlyosan haragba került Bekr Sidkivel és halálát követelte minden áron, (Derültség és zaj.) Mindezekre azonban felteszi a koronát a következő kihúzás (olvassa): »A belpolitika nagyot billent a sikeres merénylet után. A fia^ tal király ingadozik s a nép a cselekvés felé nyomja.« — Ez Feiszal fiáról szól, aki I. Ghazi néven került uralomra. — »Másfél év után újra megerősödik a nemzeti ellenállás s a nacionalisták azt hirdetik, hogy a király velük tart. 1939-ben merényletet kísérelnek meg I. Ghazi ellen, sikertelenül. Egy hónap múlva felborul az autója s a király szörnyethal. Gyerek az utódja... A nép, az istenadta nép nem hisz a véletlenekben, fellázad a temetés után, megrohanja az angol konzulátus épületét s megöli Monck-Mason angol konzult...« Ez történelmi tény. Nem ölethetek meg 1939-ben Bagdadban egy angol konzult. Tényleg megöltek. Meghalt. Éppen úgy meghalt I. Ghazi király is. Ezt a cenzúra teljes egészében kihúzta azért, mert ez bántja az angolok érdekeit. (Mozgás és zaj. — Felkiáltások a. szélsőbaloldalon: De kényes! — Gr. Festetics Domonkos: De féltik az angolokat!) Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy amikor a cenzúra működését bírálja, úgy méltóztassék bírálni, hogy annak ne legyen esetleg kedvezőtlen Tdhatása az országra külpolitikai szempontból. (Ügy van! jobbfelől.) lïajnis Ferenc: Nekem Magyarország érdekeiről lelkiismeretem és legjobb tudomászerint kell beszélnem. (Hosszantartó nagy taps a szélsőbaloldalon.) Csak a lelkiismeretem diktálhat ezen a téren. Elnök: A képviselő urat bírálata gyakorlásában senki sem akadályozza, legkevésbbé a Ház elnöksége. A Ház elnöksége azonban a házszabályokhoz tartja magát, szíveskedjék tehát magát mérsékelni. (Helyeslés jobbfelől. — Halljuk! Halljuk!) Rajniss Ferenc: Az iraki király eltüntetése, a szállodaigazgató eltüntetése, ez ellen a lehetetlen, szellemtelen és korlátolt cenzúrazási módszer ellen tisztelettel felemelem szavamat nemcsak a magam nevében, nemcsak annak az irányzatnak nevében, amelyet Magyarországon szellemileg képviselek, hanem minden néven nevezendő irányzat nevében, Tessék elgondolni, hova jutunk el, ha évtizedekkel ezelőtt Ázsiában történt eseményeket nem lehet mep-írni? Hova jutunk, el így? Hiszen a cikkemnek megjelenése utáni napon az iraki
