Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-95

178 Az országgyűlés képviselőházának' 95. ülése 194Ô április 3-án, szerdán. amikor ennek a rendelkezésnek alapján általános érvényű összeférhetetlenséget lát fennforogni a tatai helyi bizottság személyi öszszetételében. Az említett rendelkezés ugyanis csupán a telierhatárhelyesbítési eljárásra nézve állapított meg .összeférhetetlenségi szabályokat és ezek az, általános szabályoknál csak azért voltak szigorúbbak, mert a teherhatárhelyesbítési eljárásban a helyi bizottság mintegy 'bírói funkciót töltött be. A helyi bizottság' tagjainak általános érvényű összeférhetetlenségi szabályait ezzel szemben a 16.200/933. M. E. számú rendtelet 8. §-ának negyedik bekezdése tartalmazza. Ez pedig csak annyit mond, hogy a bizottsági tag nem járhat el olyan ügyben, amelyben maga, házastársa, illetőleg más, a rendeletben felsorolt egészen közeli rokona van érdekelve. Egyébként annak hogy az összeférhetetlenség a helyi bizottság általános ügyköre szempontjából enyhébben van szabályozva, mint a telierhatárhelyesbítési eljárásban, az a magyarázata, hogy a helyi bizottság általában nincs felruházva ügydöntő határozási Joggal, így"' a jelenlegi legfontosabb ügykörében, nevezetesen a teherrendezési eljárásban is, csak előkészítő, főleg adatgyűjtő munkálatokat végez. Mindettől eltekintve, a tatai helyi bizottság személyi Összetétele miatt Soós Ferencné és Soós Józsefné védett birtokosok ügyében Összeférhetetlenség egyáltalában nem is foroghatott fenn. Ugyanis a. megállapított tényállás adatai, de magának az interpelláló képviselő úrnak előadása szerint helyzet, hogy a Tatai és Tóvárosi Takarékpénztár, tehát az a pénzintézet, amelynek ügyésze a helyi bizottság elnöke és amelynek igazgatója a helyi bizottság egyik tagja, 1933. évi március hó 11-én — vagyis még a védettség intézményének létesítése előtt — megszűnt nevezettek hitelezője lenni és ettől az időponttól kezdve az adósok hitelezőbe a Tata-Tóvárosi Közgazdasági és Iparbank rt. lett, amely pénzintézettel sem. a helyi bizottság elnöke, sem említett tagja érdekeltségi viszonyban nem áll. A tényállás tisztázása során azonkívül az is megállapítást nyert, hogy Soós Ferencné és Soós Józsefné több ízben fordultak panasszal a helyi bizottsághoz és a védett birtokok főfelügyeleti hatóságához amiatt, hogy hitelezőjük .tőlük a védettségi szolgáltatásokat meghaladó mértékű fizetségeket kíván. Hiába, kapták azonban a nevezett adósok e lépéseikkel kapcsolatban a legnyomatékosabb figyelmeztetést arra nézve, hogy miután abban az esetben ágynevezett »kivett« követelésről van szó, az érdekelt hitelezőnek nem kell megelégednie a védettségi szolgáltatásokkal és hogy ebben a jogi helyzetben nemfizetés esetén annak teszik ki magukat, hogy ingatlanaikat majd elárverezik. Az adósok — sajnos — nem hallgattak ezekre az illetékes helyről kapott figyelmeztetésekre, hanem inkább hallgattak bizonyos hozzá nem értő és felelőtlen személyek tanácsaira. Soós Ferencné és Soós Józsefné tehát saját magatartásukkal lettek előidézői ingatlanaik elárverezte tésének és ha nevezetteknek emiatt az egyéni tragédia miatt mások is felelősek lehetnek, úgy a felelősség csakis azokat terheli, akik az illetékes hatóságok jóakaratú felvilágosításainak, sőt a vonatkozó bírói intézkedéseknek is a figyelmen kívül hagyását tanácsolták nekik. Minthogy a megvizsgált és tisztázott helyzet szerint a tatai helyi bizottság ebben a konkrét ügyben nemcsak hogy mulasztást nem követett el, hanem feladatának legteljesebb mértékben megfelelően járt el, természetesen iiem vagyunk hajlandók a bizottság személyi összetételének megváltoztatása iránt intézkedni, sőt kötelességünknek érezzük hangsúlyozni azt, hogy a bizottság működésével szemben — ettől az alaptalan panasztól eltekintve — eddig nem merült fel panasz és hogy megállapításaink szerint a bizottság feladatait minden téren lelkiismeretesen, hozzáértéssel és dicséretes ügybuzgalommal látja el. Ami végül az interpelláló képviselő úrnak azt a kívánságát illeti, hogy Soós Ferencné és Soós Józsefné elárverezett ingatlanai visszajuttattassanak nevezettek tulajdonába, ennek a kívánságnak a teljesítése ma már nem lehetséges. Annakidején törvényben megállapított 45 napos határidőn belül nevezettek kérhették volna az elővásárlási jognak javukra való gyakorlását. Budapest, 1940 március 8. ReményiSchneller Lajos s. k., m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az írásban adott választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr válasza Közi Horváth József képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a miniszteri választ felolvasni, Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »T, Képviselőház! Dr. Közi Horváth József országgyűlési képviselő úrnak a vasúti munkásság íizetésrendezése és családi bérpótléka tárgyában előterjesztett interpellációjára a m. kir. pénzügyminiszter úr nevében is a választ az alábbiakban adom meg: ; Az 1938 : XXXVI. te. az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és kohászatban alkalmazott munkások részére gyermeknevelési pótlékot állapított meg. Habár az idézett törvénycikknek a gyermeknevelési pótlékra vonatkozó rendelkezései a m. kir. Államva sutákra nem terjednek ki, szociális okokból a kormány a 9Ü80/1939. M. E. számú rendelettel a családi pótlék intézményét az Államvasutak kötelékében alkalmazott ipari munkásokra már megvalósította. A rendelet alapján a Máv. ipari munkások 12.500. gyermeke részesül gyermeknevelési pótlékban. A gyermeknevelési pótléknak az Államvasutak kötelékében alkalmazott egyéb munkásokra való kiterjesztésével és az államyasuti munkások munkabérkérdéseinek rendezésének a kérdésével foglalkozunk és mindent el fogunk követni, hogy ezek a kérdések az adott pénzügyi lehetőségek keretei között a munkásságra nézve megnyugtató megoldást nyerjenek. Budapest, 1940 március 14-én. Varga s. k.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az írásban adott választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Áttérünk az interpellációkra. Az első Ra.iniss Ferenc képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz egyes sajtópolitikai intézkedések tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak a Párisi Kurir magyarországi terjesztése tárgyában kiadott engedélyről'? 2. Hajlandó-e a miniszterelnök úr a tételes magyar törvények értelmében lapterjesztésre és lapkiadásra nem jogosult magyar állampolgárok külföldön szerkesztett és kiadott lapjai-