Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-95
174 Az országgyűlés képviselőházának 95. ülése 19AO április 3-an, szerdául Golgotának meglehetősen göröngyös útjait s ha velünk együtt járnak, akkor valószínű, hogy velünk együtt virrad fel nekik is a feltámadás napja. Egyébként a törvényjavaslatot általánosságiban a részletes vita alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. Ház! Tegnapi ülésünkben hozott határozatunk értelmében az interpellációkra 12 órakor kell áttérnünk. Ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 4-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk s ennek napirendjére tűzzük ki a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat vitájának folytatását, továbbá a mai napirendünk 2., 3. és 4. pontja alatt felvett ügyeket. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen?) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, az írásbeli miniszteri válaszokat fogom felolvastatni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a honvédelmi miniszter úrnak Váczy József képviselő úr részére adott válaszát felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Váczy József 'Országgyűlési képviselő úr a képviselőiház január 31-én tartott ülésén az állatértékesítés válsága tárgyában interpellációt terjesztett elő. Az interpellációban foglalt azon kérdésekre, melyek a földimívelésügyi igazgatás köréhe tartoznak, a földimívelésügyi miniszter úr nyoimban válaszolt, azon kérdésekre pedig, melyek a honvédelmi igazgatást érintik, válaszomat a következőikiben adom meg. A hazai juhtenyésztés előmozdítása érdekében 484.977. 2./é.—1939. szám alatt intézkedtem aziránt, hogy a közétkezési bizottságok mindenütt, ahol a juh-húsi megfelelő mennyiségben beszerezhető és ára a marha- vagy sertéshúsnál nem drágább, marha- és^ sertéshús helyett hetenként egyszer juh-húst fogyasztassanak a csapatokkal. A 423.432/2. é ; — 1940. szám alatti rendeletemmel pedig felhív tani a közétkezési bizottságok figyelmét arra, hogy hústalan napokion a juh-hús és a sertésláb búsételként kiszolgáltatható. Tervbe vettem, hogy a folyó év tavaszán megrendelendő húskonzerveket az előírás szerinti marhahús helyett felerészben sertéshúsból gyártatom le. Már 1939. év őszén hozzájárultam ahhoz, hogy a zsírosgyapjú alapára, kg.-ként 1.80 P-ről 2.— P-re emeltessék fel. A belföldi 1940. évi nyirású gyapjú árának megállapítása kérdésében megállapodtam a földmívelésügyi miniszter úrral, hogy a gyapjútermelési önköltségi árat — az árellenőraés országos kormánybiztosa javaslatát is figyelembe véve — a minisztertanács fogja megállapítani. A gyapjúárak állandó emelkedéséhez a legutóbbi években a honvédelmi igazgatás beszerzései adták meg a lehetőséget, ezeknél a beszerzéseknél az illetékes szervek mindig szem előtt tartották a hazai mezőgazdaság érdekeit. Ezeket az érdekeket azonban a mult : ban is és a jövőben is feltétlenül a honvédelmi érdekekkel összhangba kell. hozni. Kiérem a tisztelt Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1940 március 13. vitéz Bartha s. k.. m. kir. honvédelmi miniszter.« Elnök: Kérdem, méiltóztatnak-e azj írásban adott választ tudomásul venni 1 ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a híonvédelmi minisztéí úr vá* lasza Vájna Gábor képviselő úrnak. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni, Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Vájna Gábor országgyűlési képviselő úr a képviselőház folyó évi január hó 31-én tartott ülésében a légvédelmi tüzérség csapatainak Felvidéki Emlékéremmel való ellátása tárgyában interpellációt terjesztett elő Az interpelláló képviselő úr szavai szerint »nem is annyira interpelláció, mint inkább tiszteletteljes kérés« volt az országgyűlés nyilvánosságán át a Főméltóságú Kormányzó Ürhoz és hozzám. Erre végleges válaszomat a következőkben adhatom meg: A Felvidéki Emlékérem — mint az az elnevezésből is kivehető: — nem kitüntetés és érdemek elismerése, illetve jutalmazása cél" jából alapíttatott, hanem az csupán emlék a magyar fegyveres erő ama csapatai részére, amelyek a visszakerült Felvidéket az e célból, vezetett hadműveletek alatt megszállották .illetőleg amelyek a megszállásban bar nem vettek részt, de akár Kárpátaljai], akár a keleti vagy északi határ mentén hadműveletekre voltak csoportosítva Az Emlékéremre való igényjogosultság felteteleinek megállapítása tehát a Kormányzó Űr Ő Főméltósága ama legfelsőbb elgondolásából indult ki, hogy az csak a fegyveres megszállást végrehajtó csapatokat — csapatparancsnokságig bezárólag — illesse meg. í)e nem illetékes a csapatparancsnoknál magasabb parancsnokoknak és azok törzseibe beosztottaknak, valamint a magasabb vezetés ezerveinek, vasutakat megszálló szakalakulatoknak, stb. sem, noha ezek a határt a fegyveres csapatokkal egyidőben, megszállás céljából lépték át. A Ludovika Akadémia hallgatói fegyveres zárt katonai egységekben, éles lőszerrel felszerelve és bármely alkalmazásra készen vettek részt a Kormányzó Űr Ő Főméltósága Kassára történt ünnepélyes bevonulásán. Az előbb említett feltételek alapjain természetes tehát, hogy az emlékérem elnyerésére jogosultak voltak. Az adományozás másik indoka náluk is az volt, hogy a jelen idők tiszti sarjadéka ezzel egész életre szóló nemes emléket nyerjen. Egyebekben a Felvidéki Emlékérem adományozásának feltételei alapos mérlegelés után akként állapíttattak meg, hogy az érmet csak azok kapják meg, akik a Felvidék, illetve Kárpátalja megszállásában csapatkötelékben aktív résztvettek, Vagy készen állottak arra, hogy a megszálláshoz netán szükséges hadműveletekben fegyverrel közvetlenül résztvegyenek. Ezen meghatározás adta keretbe a honi légvédelmi tüzérségnél szolgálatot teljesítő egyének, — habár részben tényleg nehéz viszonyok között látták el feladatukat — nem illeszthetők be. Az odaítélés keretének oly bővítése, hogy abba honi légvédelmi szolgálatban álló egyének is felvehetők legyenek, maga után vonná az emlékérem adományozását sokezer oly tényleges szolgálatban pállott honvéd egyén számára is, akiknek működése már csak közvetve volt kapcsolatban a végrehajtott katonai műveletekkel. Tudatában vagyok annak, hogy a légvédelmi tüzérség alakulatai a legnehezebb viszonyok között, éjt nappallá, téve, hivatásuk-
