Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-94

Az országgyűlés képviselőházának 94. ülése 19 iO április 2-án, kedden. 159 taljon, hanem kerüljön más vidékekre is és szerezzen ott is tapasztalatokat. Láttam, hogy amikor ilyen tanfolyamokat rendeznek és kimennek egyik vagy másik nagyobb gazdaságba, mennyire megnyílik a szemük a résztvevőknek, amikor olyasmit látnak, amit addig nem tapasztaltak. Ha egy alföldi gazdacsoportot elvisznek a Dunántúlra, akkor, bár egészen mások a Dunántúlon a klimatikus viszonyok, a fekvés és a gazdálkodási rendszer, mégis sokat fognak ott tapasztalni és mindenki alkalmazza majd a maga vidékén azt, ami annak a vidéknek a legmegfelelőbb. Egybevetve az egészet, hangsúlyozom, hogy amint harmónia van a hatósági és magánszemélyekből keletkezett önzetlen társaságokban, abban a pillanatban biztosítva lesz az országban az állattenyésztés fejlődése. Valóban, ha visszagondolunk a húsz évvel ezelőtti állapotokra, azt kell látnunk, hogy ha számbelileg nincs is nagy különbség, mert az emelkedés _ csak minimális a szarvasmarha-, a sertésés: juhállomány tekintetében, de minőségileg hihetetlen emelkedést tapasztalhatunk mind a külső kvalitáslban, mind pedig a képességi kvalitásban. Hiszen látjuk, hogy ma már nem ritka a 7000—8000 literes tehén. Nem ritka a hízék'Onyság fejlődése; nem ritkaság, hogy a mangalicafajtájú kocák hatot, nyolcat, kilencet fiadzanak átlagban, — ilyen dolgokat is hallottam — ami mind) csak a céltudatos munka eredménye. Ha ezt a céltudatos munkát a hatóságok támogatják — hatóság alatt itt nem a minisztériumot értem, mert eddigi tapasztalataim alapján meg vagyok győződve arról, hogy a minisztérium mindig a legmegfelelőbben támogatta ilyen kérdésekben a gazdaközönséget, hanem a helyi hatóságokat értem, amelyek nagyon s-ok helyen hibákat követtek el — és az eddigi hibák (kiküszöbölődnek, akkor ibiztos vagyok benne, hogy az országban mindenütt nagy fejlődést fogunk tapasztalni. A javaslatot örömmel üdívözlöm, mert amint beszédem elején mondottam, a hiba csak ott van, hogy az igen t. földmívelésügyi miniszter úr ezt a javaslatot csak most hozta a Ház elé és nem négy, öt vagy tíz évvel ezelőtt, mert ennek már régen a magyar törvénytárban volna a helye. A javaslatot általánosságban elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: T. Ház! A napirend letárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arcra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és ennek napirendjére tűzzük ki a törvényhatósági állattenyésztési alapokról szóló törvényjavaslat vitájának folytatását, továbbá a mai napirendünk 3—5. pontjai alatt felvett két törvényjavaslatot és egy jelentést. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációsíkönyvet felolvasni. Kovách Gyula jegyző (ofonassa): Rajniss Ferenc — a miniszterelnökhöz — egyes sajtópolitikai intézkedések tárgyálban; Rajniss Ferenc — a miniszterelnökihöz — egy szállodaigazgató és egy király érthetetlen eltüntetése tárgyában; Bajcsy-Zsilinszky Endre — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — iskolapolitikai visszásságok tárgyában; KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. Bajcsy-Zsilinszky Endre — a honvédelmi miniszterihez — a tűzharcosok panaszai tárgyaiban; Marótihy Károly — a miniszterelnökhö'z — a második zsidótörvény végrehajtása tárgyában ; Jandl Lajos— a 'belügyminiszterhez. — elmebetegek gondozása körüli visszás állapotokról; Ifj. Tatár Imre — a földmívelésügyi és a pénzügyminiszterhez — az árvízkár sújtotta gazdák megsegítése tárgyában; Ifj. Tatár Imre — SL földmívelésügyi miniszterhez — a, zsidóság által megszerezhető kivételezések által bekövetkezett károík. megszüntetése tárgyában; Malasits Géza — az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — az élelmiszer és közszükségleti cikkek drágulásának megakadályozása és a munkabéreknek a drágulás arányában való emelése tárgyában; Wirth Károly — az iparügyi miniszterhez — a bányamunkások legkisebb bérének megállapítása tárgyában; Wirth Károly — az iparügyi miniszterhez — a vas- és fémipari munkások egyes ka^ tegóriái részére megállapított munkaibér minimálásának revíziója tárgyában; Paczolay György — a földmívelésügyi, a pénzügy- és az igazságügyminiszterhez — a szőlő- és! gyümölcstermelő gazdákat ért elemi csapások és vadkárok ügyében; Matolcsy Mátyás — a miniszterelnökihöz — a miniszterelnök úr kassai heszédében lefektetett politikai irányelvek tárgyában; Matolcsy Mátyás — a földimívelésiügyi és a pénzügyminiszterhez — a vízkárosultak számára nyújtandó kamatmentes építési (hitelek és adóengedmények tárgyában; Reib el Mihály — az iparügyi miniszterihez — a zsidótörvény végrehajtása ügyéiben a fáinyképészipárban ; Eeibel Mihály — a pénzügyminiszterhez — a méhetetőouk

or ügyében; Mester Miklós — a belügy-, a földanívelésügyi, valaimint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — az árvízkárosultak megsegítése tárgyában; Vajna Gábor — a belügyaniniszterliez — államrendőrségi tisztviselők áthelyezése tárgyában; Vajna Gábor — a honvédelmi, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszterihez •— a magyar hősi kultusz ápolása tárgyálban; Bodor Márton — a belügyminiszterihez — a békéscsabai rendőrség vezetőjének, dr. Bordás Árpádnak hivatali hatalmával való visszaélése tárgyában; Maróthy Károly — a pénzügyminiszterihez — a Nyaraló-Epítő és Parcellázó Rt. (Fuchses alád) adó- és illetékcsalási ügye tárgyában; Kóródy Tibor — a külügyminiszterhez — a L'Illustration-lban megjelent különös térkép tárgyában ; Budinszky László — a belügyminiszterihez — a falu népével való bánásmód, különös tekintettel a kazári (Nógrád m.) esetre; Budinszky László — a miniszterelnökhöz és a belügyiminiszterhez — az állampolgári jogegyenlőség, személyes szabadság megsértése, politikai befolyásolás a m. kir. államrendőrség politikai osztályán. 26