Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-94
Az országgyűlés képviselőházának , darab selejteződik ki és ezek utánpótlására ö"5—6 millió pengőre van szükség. A kiselejtezett apaállatok eladási árából természetesen bizonyos összeg megtérül, aaniely Összeget én átlag legalább 2 5 millió pengőre beesülöm. így tollát a köztenyésztés apaállatellátásánál évenként körülbelül még további 3 millió pengő összegre lesz szükség, amelyet részben a tenyészállatdíjakból, rész/ben más bevételi tételekből kell fedezni. Ha köztenyésztésünk tehénállományát — amelyet kereken 800.000 darabra veszek fel — megszorzomi 3 pengővel, ez már maga 2,400.000 pengő s ha a köztenyésztés 500.000 darab kocáját darabonkint 50 fillérjével veszem, ez is 250.000 pengőt tesz ki, tehát együtt 2,650.000 pengő bevétel lenne csak a tenyészállatdíjból, holott az alapoknak más bevételei is lesznek. Matolcsy Mátyás igen t. képviselőtársaan beszédében kívánatosnak mondotta, hogy a- kistenyésatők nagyobb mértékben kapcsolódjanak bele a törzskönyvelésbe és a kistenyésztőktől a jövőben nagyobb számú apaállat vásároltassák^ Már beszédem elején említettem, hogy körülbelül 60.000 darab hivatalosan ellenőrzött tehén van, ebiből, sajnos, egyelőre csak 15.000 darab van a kisgazdák tulajdonában. Ha azonban azt nézem, hogy évente mennyi bikát vásárolnak a nagy- és a kistenyésztőktől, akkor meg kell állapítanom, hogy az évente vásárolandó mintegy 6000 darab tenyészbika közül közel 2500 darabot vásárolnak a kistenyésztőktől, ami 40%-os részesedésnek felel meg, annak ellenére, hogy ők az országos törzskönyvelésben csak 25°/<Hban vesznek részt. (Ügy van! Ügy van!) A népies állomány törzskönyv élését természetesen tovább is fokozni és fejleszteni kívánom és akarom, hogy minél több kistenyésztő kapcsolódjék be a törzskönyvelésbe, aminek érdekében imár megfelelő intézkedéseket is tettem. Intézkedtem ugyanis, hogy a kistenyésztő törzskönyvelt tehene után, bármilyen minőségű osztályozása is az, meg fogja kapni az évi 12 pengős támogatást, viszont a nagyobb gazdák csak az olyan tehén után kapják meg ezt az összeget, amelynek az osztályozása az átlagosnál jobb. A nagytenyésztőtől tehát a törzskönyvelés állami támogatása szempontjából jotbíb minőséget fogóik megikövetélni, mint a ki sten y észtőtől. (Helyeslés.) Matolcsy Mátyás igen t. képviselőtársaim még arra is felhívta a figyelmemet, vigyázzak arra, nehogy tarka és az ősi magyar marha között házas kereszteződések következzenek be s hogy a magyar szarvasmarha tenyésztését igyekezzem nagyobb önértékben felkarolni. Ebben a tekintetben felhívom a t. Ház figyelmét arra, hogy az úgynevezett 50-es törzsgulyarendszerrel a magyar fajta szarvasmarha fejlesztését nagymértékiben sikerült előbbre vinni. Ilyen 50-es törzsgulya eddig 80 volt s egy helyen már kísérletek indultak meg abban az irányban, hogy a magyar szarvasmarhát tejelőképesség szempontjából is Vizsgálat tárgyává tegyük. Az ilyen 50-es magyar törzsgulyák számát 100-ra kívánom szaporítani. (Elénk helyeslés és taps.) Az állatdíjazások terén is igyekszem a nemes versengést fokozni. A Külkereskedelmi Hivatal révén a kisgazdák láltal hizlalt állatoknál is bizonyos díjazási rendszert kívánok bevezetni, amely szintén ösztöfcólően fog hatni a kisgazdák hízlalására. (Elénk helyeslés.) T. Ház! Ezzel a javaslattal kapcsolatosan igen sok értékes felszólalás hangzott el s ezek között elsősorban Jurosek Béla kópviselőtárKÉPVTSELÖHÁZI NAPLÓ V. . ülése 19^0 április 2-án, kedden. 143 sam felszólalását kívánom megemlíteni. Ö azt mondotta, hogy az állattenyésztés és az állatértékesítés kérdése külön vágányokon halad ós az állattenyésztés érdekéiben szükséges, hogy az állatértékesítés kérdése 'is ugyanabba a kézbe legyen letéve, amely a tenyésztést irányítja. Magam is teljes mértékiben osztozom ebiben a felfogásban és igyekezni fogok a Külkereskedelmi Hivatalnál az állatértékesítés kérdésébe minél erősebben bekapcsolódni. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) De szükség van arra is, hogy az árpolitika kérdésébe is jobban be tudjak kapcsolódni. (Elénk helyeslés a jobboldalon. — Felkiáltások: Ez a legfontosabb!) Két igen fontos kérdés merült fel az utóbbi időben ezen a téren. Az egyik ilyen probléma volt a zsír, a másik a gyapjú kérdése. Méltóztatnak tudni, hogy a zsír kérdésében sikerült is már bizonyos eredményt elérni, amennyiben a zsír árát 1 pengő 80 fillérről felemeltük 1 pengő 98 fillérre. (Helyeslés a jobboldalon. — Jurcsek Béla: Még kétszer kellene emelni.) Méltóztassanak türelemmel lenni, t. képviselőtársaim, hiszen fokozatos munkával eddig sikerült a zsír árát 1 pengő 56 fillérről 1 pengő 98 fillérre felemelni, (Jurcsek Béla: Osak így tovább!) s méltóztassanak meggyőződve lenni afelől, hogy én, aki magam is gyakorlati gazda vagyok, a gazdák érdekében, az ország egyetemes érdekeinek szem előtt tartásával igyekszem eljárni. (Taps a jobboldalon. — Meskó Zoltán: A tapstól nem hallok egy szót sem!) Ugyanilyen kérdés a gyapjú-ár kérdése is. Én magam is tudom, hogy a gyapjú-ár felemelésere szükség vau nemcsak gazdasági, hanem merem állítani, hkmvédelmi szempontból is. (Ügy van! a jobboldalon.) A múlt évben gyapjúszükségletünknek közel a felét kénytelenek voltunk külföldről behozni. Ez egy agrárállamban lehetetlen állapot. Nekünk autarchiát kell megvalósítanunk a gyapjútermelés terén. Én már ezen a téren is tárgyalásokat kezdettem, sajnos, ezek a tárgyalások elhúzódtak, de remélem, hogy egy héten vagy tíz napon belül megfelelő gyapjúárák fognak kialakulni. (Helyeslés a jobboldalon.) Jurcsek igen t. képviselőtársam felhívta még a figyelmemet az országos borhiányra. Én ezt a kérdést is jól ismerem. A múlt év szeptemberében már leiratot intéztem a sertésvágóhíd vezetőségéhez, hogy igyekezzenek olyan vágási rendszert, behozni, amelynél nem pörkölik le a bőrt, hanem lenyúzzák. Sajnos, meg kell állapítanom azt, hogy ezen a téren bizonyos nehézségek vannak. Azt mondották a vágóhíd és a főváros illetékes urai, hogy ez a kérdés így nem oldható meg. (Jurcsek Béla: A gazdát könnyen nyúzzák! — Meskó Zoltán: Lenyúzzák a bőrt a gazdáról!) Méltóztassanak türelemmel lenni. Én azonban nem teszek le ennek a kérdésnek a szorgalmazásáról. (Helyeslés a jobboldalon.) Itt azonban nemcsak a disznóbőr kérdéséről van szó, hanem szó van a marhabőr kérdéséről is. Errevonatkozólag sikerült a németekkel olyan megállapodást létesítenem, hogy a Németországba exportált hízott marha bőrének egyrésze vissza fog kerülni. (Helyeslés.) Ezenkívül szarvasmarhák] vitelünk számottevő részét igyekszem a húskivitel irányába terelni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezáltal mindenesetre nagy bértöbbletre fogunk szert tenni. (Helyeslés jobbfelől.) A készletgazdálkodás fontosságát is elismerem. Ezzel a kérdéssel teljesen tisztában vagyok, és méltóztassanak megengedni, hogy most errevonatkozólag megismertessem az igen 24