Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-94

Az országgyűlés képviselőházának 9 U. ülése 19 UO április 2-án, kedden. mennyiség is ősökként s így a talajerő fenntartása is mind kedvezőtlenebb és kedvezőtlenebb képet fog mutatni. Számításaim szerint azt látom, hogy .az, országban még a mai állatlétszám mellett is katasztrofális trágyahiány van. (Felkiáltások jobbfelöl: Ez igaz!) Én a magam durva számításaiban 14 millió métermázsára tehető állati élő súlyt vettem tekintetbe, a felhasználható élőtrágya elméleti mennyiségéit pedig 170 millió métermázsábau állapítottam meg*. Feltételezem, hogy ez a mennyiség mintegy 11.500 katasztrális hold trágyázására lenne elegendő, s akkor éven" kint és holdankint 14 métermázsa jutna. Én évenkint 40 métermázsával számítom a trágyaszükségletet, négy éves forgóra tehát végeredményben 160 métermázsa t számítok, Ebben az esetben a hazai állatállomány után a trágyamennyiség egyharmadrésze sincs fedezve. Ezek után nem kell bővebb számítás annak a megállapításához, hogy az állatállomány további csökkenése egyenesen katasztrófát fog jelenteni a talajtápanya-g fenntartása tekintetében. Ha viszont az állattenyésztés rentabilitását fokozva, az állatállományt növeiéin, akkor a megmaradt — és csökkent — búzaterületre feltétlen'üi nagyobb trágyamennyiség fog jutni és a több termésből bizonyos lókig a búzatermés rentabilitása is jelentkezni fog. (Úgy van! Ügy van!) Ha egyeseknek talán nem is fog tetszeni, én a búza árának túlzott emelését, helyesebben mondva, a búzatermelés egyoldalú alimentállását azért sem tartom helyesnek, mert az* elsősorban csak egyes vidékek gazdáinak és főként a nagybirtoknak kedvez, miután a kisbirtok általaiban kevesebb búzát termel eladásra, mint a nagybirtok. A búza árát minden körülményeik Iközt tartani kell, — ezt azért szögezem le, mert nem szeretném, ha valaki félreértené a szarvaimat, én csak szembe akarom állítani egymással a kettőt —„de kétségtelen, hogy a búza árának tartása elsősorban a nagybirtoknak kedvez. Mátr csak ebből a szempontból is célszerűbbnek és helyesebbnek tartanám tehát, ha az állattenyésztés jövedelmezőségére is éppen olyan nagy gondot fordítanának, mint például a szem termelés jövedelmezőségéi'.

1

. (Taps a jobb- és baloldalon és a középen.) Előbbi állításomat alátámasztja az a körülmény is, hogy szerény megítélésem szerint a búza ára a Világpiacon feltétlenül esni fog. Hiszen lehetséges, hogy talán nem egyezik mindenkinek a véleményével az, amit most mondani akarok, de szerény véleményem szerint a jelenlegi háborús feszültség sokáig úgy sem tartható fenn. Ha tehát ezek a háborús szükségletek csökkennek, akkor nagyon természetesen a búza aráiban is katasztrofális visszaesés fog beállani. Vájjon, ha ez a csökkenés bekövetkezik, lehetséges lesz-e ebben az országban továbbra is fenntartani a jelenlegi árkonstrukciót, a búza árának emelése tekintetében'? Hiszen a búza áirának csökkenésével feltétlenül számolni kell. Már pedig a búza, tehát a szemtermelés tekintetében a tengerentúli államokkal mi soha nem lehetünk versenyképesek, — a verseny képess éiget nem a minőség tekintetében értem, hanem a termelési költségek, elsősorban a szállítási költségek tekintetében. (Helyeslés jobbfelŐl.) Hiszen, ha a fuvardíj tételeket nézzük a régi fuvardíj-paritás alapján, akkor azt látjuk, hofry Varsó—Prága—Bécs vonalon túl nem szállíthatunk búzát, mert azontúl már a tengerentúli államok versenyével találkozunk, úgyhogy ezen a, vonalon túl nem tudunk búzát rentábilisan eladni, már pedig a tengerentúli államok versenyével békében feltétlenül számolnunk kell. Ha azonban a szemtermelés tekintetében nem is tudunk a tengerentúli államokkal szemben versenyképesek lenni, az állattenyésztés és az állati produktumok tekintetében mindenkor versenyképesek lehetünk. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Hiszen búzát lehet szállítani a tengerentúlról, de az élőállatnak megfelelő minőségű állati produktumot — legyen az fagyasztott hús Vagy bármi más — nem lehet szállítani, már pedig a tengerentúlról az európai piacokra lehetetlen élőállatot rentábilisan szállítani. Mindezek a szempontok azt mutatják, hogy a jövőben az állattenyésztésnek igenis feltétlenül jelentősége lesz. Az állattenyésztés jelentősége egyre fokozódik, de a jövő lehetőségeire és adottságaira már most fel kell készülnünk, ennek a f elkészülésnek pedig, szerény megítélésem szerint, az egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy az áillattenyésztés jövedelmezőségé t fok ózzuk. T. Ház! Bármennyire el is akarom kerülni, — mert hiszen ezt a kérdést Jurcsek Béla igen t. barátom a legkimerítőbb részletességgel taglalta (Éljenzés a jobboldalmi.) — mégis ki kell mondanom, hogy ha a legjobb törvényjavaslatokat hozzuk is a Ház elé, ezek nem fognak megfelelő hatást «(Férni akkor, ha maga az állattenyésztés nem lesz jövedelmező. Ha pedig csak akkor fogunk erre törekedni, amikor a viszonyok meg fognak változni, ha mások lesznek az adottságok, akkor már kés.'i lesz. _ Az állattenyésztés terén nem lehet megtenni — rossz magyar szót használok — ezt az átállítást; ezt meg lehet tenni az, ipar, a kereskedelem és hasonló foglalkozások terén, meg lehet tenni a gyáripar terén is, de a mezőgazdaság terén az egyik évről a másikra nem lehet megtenni, (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) nekünk tehát erre a lehetőségre' már most fel kell készülnünk megfelelő módon. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk még egy igen fontos körülményt, nevezetesen a tenyészállat-értékesítéís kérdését, Ha ugyanis a mai 'bizonytalan viszonyok megszűnnek, akkor tenyészállatainknak nagy piacokat találhatunk a Balkánon. Nagyon érdekes kísérleteik folytak ezen a téren, amelyeknek eredményeképpen kitűnt, hogy a balkáni államokban sem a Svájcból, sem a más nyugati államokból szállított tenyészanyag nem vált be, miig ezzel szemben a Magyarországról szállított tenyészállat a legnagyobb mértékben bevált. Igenis, kívánatos lenne tehát, hogy a földmlívelélsügyi kormányzat, amely hivatott j»rra, hosy az, állattenyésztés jövedelmezőségét ilyen 'módon is biztosítsa, állatkivitelünket elősegítse és fokozott mérvű propagandát fejtsen ki a balkáni államokban a magyar tenyészállat elhelyezése érdekében. Az állattenyésztés fejlesztésének jelentőséffé azonban nemcsak az általam említett külső okokban rejlik, hanem Vannak ennek belső okai is. A belső körülmények is azt tanácsolják, hogy igenis, szorgalmazzuk az. állattenyésztés .fejlesztését — itt elsősorban arra gondolok, hogy éppen most. felszólalásom előtt szavazta meg a t. Ház a földbirtokreformot. A földbirtokreform ugyanis végeredmén vben a kisbirtokok szaporodására fog vezetni, már pedig a statisztika által bebizonyított tény, hogy a kisbirtok feltétlenül több ál-