Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-92

128 Az országgyűlés képviselőházának 9í Boezonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): Interpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz és a m. kir. belügyminiszter úrhoz a Nyíregyházán a közhatóságok által fizetett alacsony munkabérek tárgyában. 1. Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak arról, hogy a fennhatósága alá tartozó nyíregyházai Dohánybeváltó Intézet a túlnyomórészt sok év óta ott dolgozó felnőtt és leggyakrabban többgyermekes munkásnőknek (napszámosnőknek) egész napi megerőltető munkájuk után 1 pengő 70 filléres munkabért fizet? Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Nyíregyháza megyei város a hoci takarításra alkalmazott felnőtt férfimunkásoknak napi 9 óra hosszat tartó megerőltető munkájukért 1 pengő 50 fillér napszámbért Tizet s hogy ezek folyó hó 9-én a város által tervezett és munkabéremelést magában nem foglaló munkaidŐfelemlés miatt egyöntetűen.. a munka beszüntetésére kényszerültek'? 2. Hajlandó-e a m. kir. pénzügyminiszter úr és a m, kir. belügyminiszter úr odahatni, hogy a fennhatóságaik alatt álló közhatóság illetőleg közüzem, amely a magánosok számára példaadásra lenne^ hivatva, legalább az általános piaci munkabérekhez hasonló összeget fizessen?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kóródy Tibor: T. Ház! Örömömre szolgál, hogy olyan témával járulhatok a t. Ház színe elé, amely a legtávolabbi kapcsolatban sincs a napi politikával, a pártpolitikával. Magyar munkásokról, elesett és nyomorban lévő magyar dolgozókról van szó és ezek a kérdések a magyar képviselőházban nem jelenthetnek pártkérdést. (Tïyy van! a jobboldalon.) Ezek magyar kérdést kell, hfcgy jelentsenek és ebben a tekintetben remélem, hogy a pártpolitikától függetlenül avval a megértéssel fordulnak t. képviselőtársaim e felé a témakör felé. amelyet megérdemel. (Halljuk! Halljuk!) T. Ház! Egy hónappal ezelőtt, február 11-cn, 160 aláírással ellátott kérvényt juttatlak el hozzám Nyíregyházáról. Egy olyan üzem 600 munkása közül írták alá ezt a kérvényt 160-an. ahol egész napi nehéz munka után 1 pengő 50 fillér napszámot fizetnek. Ez az 1 pengő 50 fillér egy hétre számítva, abban a szerencsés esetben, ha mind a hat munkntiap dolgozó nar> és ünnepnap nincs, 9 pengőt tesz ki, amiből az 50 filléres Oti-járulék levonása után 8 pengő 50 fillér .marad. Felesleges a t. Ház előtt megvilágítanom, hogy Nyíregyháza városában egy több mint 50 ezres lélekszámmal bíró, erősen urbánus jellegű megyei városban, a megélhetési viszonyok súlyosabbak. mint faluhelyen avagy más kisebb vidéki városokban. Itt a drága városi lakbéreket kell fizetni ebből a 8 pengő 50 filléres heti keresetből, itt a kenyeret a péknél és a szalonnát^ a hentesnél vásárolják. Ezeket a megélhetési viszonyokat tehát sokkal súlyosabban kell elbirálni, mint faluhelyen. Köztudomású az is, hogy Szabolcs vármegye a legnagyobb magyar természetes szaporulattal rendelkező vármegye. Az a kis statisztikai zsebkönyv, amelyet t. képviselőtársaim^ is éppenúgy megkaptak, mint én, bizonyítja, hogy ennek a megyének messze minden más vármegyét ' megelőzően 20'8%-os évi szaporulata van. (Éljenzés.) Ez dicsősége ennek a vármegyének, de egyúttal ez nyomorúságának oka is, mert a föld, amelynek ezt a népet el kell tartania) a legutóbbi 10 esztendőben nem '. ülése 19W március 13-án, szerdán. szaporodott 20'8%-kal. A viszonyok tehát itt mindjobban súlyosbodnak. Állítom, hogy ez az 1 pengő 50 filléres napszámbér nemcsak hogy nem jelenti az említendő ipari üzem munkásnői és munkásai munkájának ellenértékét, hanem még a legszükségesebb emberi életstandard elérését sem teszi lehetővé. Ezt a napszámbért pedig nem egy zsidó nagyüzem tulajdonos fizeti, nem egy szociális érzés híjával lévő arisztokrata főúr, hanem a M. Kir. Dohány jövedék fennhatósága alatt álló dohánybeváltó hivatal. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalön: Hallatlan!}} Ennek a dohánybeváltó üzemnek jelenleg 600 munkása vau. A 600 munkás túlnyomó többsége sok esztendő óta _ sokgyermekes, családos ember, tehát családjának eltartását kell ebből az 1 pengő 50 fillérből megkísérelnie. T. Ház! Midőn ezt a kérvényt megkaptam, annyira átéréztem ezeknek a szerencsétlen embereknek a sorsát, hogy mindenképpen igyekeztem eredményt elérni. Nem akartam magamnak politika,! népszerűséget szerezni, nem akartam minisztert támadni s ezért nem hoztam az ügyet a Ház elé. Újságíró vagyok s két lap hasábjai is rendelkezésemre állottak volna, hogy ezt a kérdést szellőztessem, de én nem ezt tettem, hanem szép csendben elmentem a Dohányjövedék igazgatóságához és előadtam a kérést. Elmondtam, hogy nem akarom szellőztetni az ügyet s kértem, tegyék lehetővé a munkabérek felemelését, mert ezekből nemcsak városban, hanem még faluhelyen sem lehet megélni. Azt mondták, hogy fognak foglalkozni _. az üggyel és Pattinger őméltósága meg is jelölt egy terminust, március elsejét, hogy akkor jöjjek el a válaszért. Március elsejéig senkinek sem szóltam, nem is írtam az ügyről. Akkor elmentem a válaszért. A válasz az volt, hogy átérezve ezeknek a szegény, szerencsétlen embereknek a sorsát, a Dohányiövedék úgy intézkedett, hogy az 1 pengő 50 filléres napszám — amelyet, mint említettem, még az Oti.-Ie vonások is nyomnak — 20 fi 11 érI. rel emeltessék fel. Nem hiszem, hogy van közöttünk olyan valaki, aki ezzel a 20 filléres emeléssel ezeknek a szerencsétlen embereknek a sorsát lényegesen enyhítve látná. Megkérdeztem, milyen alapon történt ennek a napszámbérnek a megállapítása. Azt felelték, azon az alapom, hogy a földművelésügyi minisztérium által rendelkezésre bocsátott adatgyűjtés alapján megtudakolták, mennyi azokon a helyeken a helyi napszám. Erre azt mondtam, szeretném akkor látni, hogy Nyíregyháza városában mennyi a napszám. Hosszú keresgélés után megállapították, hogy Nyíregyháza városa nem felelt a. földművelésügyi minisztérium adatgyűjtő kérdőíveire s ezért nem Nyiregyháza napszámbéreit vették alapul, hanem a hozzá közelfekvő újfehértói adatokat. Üjfehértó azonban község, ahol tisztán vidéki, falusi viszonyok között élnek az emberek, ott tehát természetszerűen mezőgazdasági napszámokról van szó, itt pedig ipari munkásokról yan szó s a Magyar Királyi Dohány jövedék mégis Üjfehértó után megy. (Zaj.) En azt is kifogásolom, hogy egyáltalában más után megy a Magvar Királyi Dohányjövedék. A Magyar Királyi Dohámyjövedéknek nem a magángazdálkodásban fizetett éhbéreket kell alapulvennie, midőn béreit megállapítja, hanem neki példát kell mutatnia, mert hiszen ez lenne, a közüzemek kötelessége. (Maróthy Károly: Mennyi ott a napszám?) Nyiregyházán meg akartam tudakolni a napszámot. Felmutatok itt a t. Ház