Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-92

Az országgyűlés képviselőházának 92. ülése 194-0 március 13-án, szerdán. 105 javaslatot részleteiben változatlanul elfogadták, az együttes bizottság ennélfogva javasolja a t. Háznak, hogy a törvényjavaslat címét és szakaszait változatlan szövegezéssel méltóztassék ugyancsak elfogadni. Elnök: Határozatunkat a házszabályok értelmében vita nélkül fogjuk meghozni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni. Porubszky Géza jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét, valamint 1—10. §-ait. A Húz elfogadja azokat). Elnök: A törvényjavaslattal ezzel részleteiben is végeztünk és azt a Ház tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Áttérünk napirendünk következő pontjára, az 1938. évre engedélyezett

( rendkívüli fahasználatok mértékéről szóló földmívelésügyi miniszteri jelentés tárgyalására. (írom. 82. sz.) Hendrey József előadó urat illeti a szó. Hendrey József előadó: T. Képviselőház! Amint méltóztatnak tudni, minden erdőgazdaságnál a földmívelésügyi miniszter úr által jóváhagyott üzemtervek szabályozzák az évi fahasználatokat. Azoknál az erdőhir tokoknál pedig, amelyeknél az üzemterv még nem feeszült el, az erdőbirtokosok kérelmére bizonyos vágásforgó alapulvétele mellett a földmivelésiigyi miniszter úr esetenként engedélyezi a fahasználatot. Az üzemterv előírásain túlmenően tervezett fahasználatokat, az úgynevezett rendkívüli fahasználatokat az erdőbirtokosnak minden esetben a földmívelésügyi miniszter úrtól kell kérnie. Az erdőkhöz fűződő fontos nemzetgazdasági érdekek megóvása, valamint az ország faellátásának a jövőben való biztosítása és egyenletessé tétele érdekében a földmívelésügyi miniszter úr a rendkívüli fahasználatokat csak indokolt esetekben engedélyezi. A földmívelésügyi miniszter i'ir az 1935 :IV. törvénycikk 38. "§i-ának (7) bekezdése értelmében tartozik minden esztendőben az előző naptári évben engedélyezett rendkívüli fahasználatokról az országgyűlésnek jelentést tenni. A földmívelésügyi miniszter úrnak az 1938. évi rendkívüli fahasználatokról szóló jelentését az alábbiakban van szerencsém a t. Házzal ismertetni: 1938 január 1-től 1938 december végéig összesen kihasználásra engedélyeztetett 4443'1 katasztrális holdon 355.448 köb méter, ebből művelési ág-változással kapcsolatosan volt 517'4 katasztrális holdon 40.592 köbméter. Ezekből a fahasználatokból az 1937/38. és 1938/3Í). idényre engedélyeztetett 3961'4 katasztrális holdon 316.911 köbméter, a későbbi időszakra pedig 481*7 katasztrális holdon 38.537 köbméter. A közölt 1938. évi adatok az 1937. évben engedélyezett rendkívüli használatok mértékénél 16%-kal magasabbak. Az emelkedést az egyébként indokul szolgáló rendes körülményeken és pedig a gyenge termésen, a köz- és.magántartozásokon, azonkívül a tüzifaellátásii nehézségeken kívül különösen két rendkívüli okra lehet visszavezetni. Az egyik a beruházási hozzájárulás, a másik pedig az 1937. és 1938. években fellépett száj- és körömfájás miatt az állatértékesítési lehetőségekkel együtt országosan bekövetkezett nagy visszaesés. Az előző ok, a beruházási hozzájárulás különösen a nagyobb erdőbirtokosokat, az utóbbi pedig főleg a községi és közbirtokossági és volt úrbéres erdőbirtokosságokat késztette arra, hogy erdejükből rendkívüli használat engedélyezését kérjék, hogy a rendkívüli kiadásaikat és veszteségeikéi az ezekből befolyó jövedelmiekből fedezhessék. Az engedélyek kiadásánál az álla'm pénzügyi érdekeire való tekintettel mindig ki köttetett, hogy a rendkívüli fahasználatbol befolyó jövedeleinbpl elsősorban a köztartozásokat kell kiegyenlíteni. A túihasználatoknak kötelező megtakarítása és a vágási területek újra erdősítésének biztosítása iránt a törvényben előírt intézkedések minden alkalommal megtétettek. Tisztelettel kérem a t. Házat, hogy a jelentést tudomásul venni méltóztassék. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a taiuáeskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnaik-e a jelentésben foglaltakat tudomásul venni? (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul veszi és azt hasonló eljárás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a törvény hat ós;ii»i állattenyésztési alapokról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Boér Ágoston képviselő úr, aki tegnapi ülésünkben beszédének elmondására halasztást kapott. Öt illeti a szó. Boér Ágoston; T. Ház! A tárgyalás alatt álló javaslat megerősíti azt az állításunkat, hogy a földmívelésügyi kormányzat mindent elkövet mezőgazdaságunk színvonalának emelése érdekében. A javaslat^ rendelkezései azt is igazolják, hogy a földmívelésügyi miniszter úr egészen kivételes gyakorlati érzékkel, szívvel-lélekkel foglalkozik olyan mezőgazdasági vonatkozású kérdésekkel, amelyek még további rendezésre, további tökéletesítésre szorulnak, így került sor az állattenyésztésünk színvonalainak emelését célzó intézkedésre. Ez a javaslat olyan bázis, amely megteremti a. gazdaközönség részére az állattenyésztésnek ;i jelenleginél magasabb színvonalra való emeléséhez az előfeltételeket, A további teendők most már a közületeket, az erre a célra alakult érdekkén viseleteket és lep.elsősorban magát a gazdaközönséget térbelik. Legyen szabadj most egypár szóval kitér jeszkedme

m néhány külföldi állam állattenyésztésének általános ismertetésére. Németországban az 1934. esztendő fordulópontot jelent az állattenyésztés történetében, amikor is az összes apaállatoknak tény észigazolvánnyal^ való^ ellátását írták elő és a német organizáció úgy a magán-, mint a közszervek tevékenysége mellett roppant magas színvonalra emelte a német állattenyésztést. Az utóbbi időkben Olaszország törvényes intézkedésekkel szervezte át állattenyésztését, aminek eredményei máris mutatkoznak. Jugoszlávia \nagy állami támogatással igyekszik elősegíteni az apaállatokban az utánpótlást, úgyhogy az utóbbi 5—6 esztendőben már jelentékenyen iavult az állattenyésztés színvonala. Angliában és Amerikában az állattenyésztést inkább egyoldalúlag kultiválják a gazdák. Ez azt jelenti, hogy egyes gazdák néldáül csak sertést, tartanak, mások kizárólag ökörneveléssel foglalkoznak, sőt olvastam, bogy például Kanadában egyes farmerek, akiknek igen nagy kiterjedésű birtokaik vannak, ezeken kizárólag ökörneveléssel foglalkoznak, ús'ybogy mezőgazdasági művelést nem is folytatnak. Franciaországban az állattenyésztés inkább rnagánkezdpményezés alánján áll, a törvényes intézkedéseknek kevés szerepük van. a különben is meglehetősen kevés koekázattal járó és meglehetősen szilárd konjunktúra mellett. Külföldön általaiban azt láthatjuk, hogy a törvényes intézkedések csak