Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-66

Az országgyűlés képviselőházának 66. îgjjl) Kérem a jobboldalt is, szíveskedjék a l házszabályokat tiszteié tuen, tartani es méltóz­tassék a szólásszabadságot szinten tiszteletoen tartani. Jandl képviselő urat illeti a szó. (Zaj.) Jandl Lajos: T. Ház! Äz adöíizetösek kö­rül tapasztalt rendellenes3égek tárgyában be­jegyzett interpellációmnak törlését kérem, te­kintettel erre a feszült hangulatra. {Folytonos zaj a joùb- és a baloldalon.) Elnök: T. Ház! Jandi képviselő úr most jelentette be, hogy interpellációját törölni kéri. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon. — Szent­iványi Lajos: Menjen ki! Azt is megteheti!) Következik Budinszky László képviselő úr interpellációja a miniszterelnök és belügymi­niszter urakhoz. Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Kovách Gyula jegyző (olvassa): »Interpel­láció a m. kir. miniszterelnök és belügyminisz­ter urakhoz. A legközelebbi interpelláció s napra szóbeli interpellációt óhajtok a miniszterelnök és bel­ügyminiszter urakhoz intézni: Hajlandók-e a miniszterelnök ^és belügy­miniszter urak a törvényhozói tekintélyt és a törvényhozók szólászabadságjo^át és független­ségét sértő rendeleti jogalkotást és a gyakor­lati életben megnyilvánuló ellentéteket meg­szüntetni, hogy ezáltal a m^arvnr alkotmány sarkalatos alaptételét sértő intézkedések meg­szüntet lessenek?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Csendet kérek, képviselő urak! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Budinszky László: T. Ház! Egy nagy vihar ­közepette kell felszólalnom. (Közi Horváth Jó­zsef: Már nincs! Már nem ő beszéli) Elnök: Csendet kérek! Közi Horváth József j képviselő úr, ne méltóztassék a csendet arra • felhasználni, hogy újabb viharok keletkezzenek. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nagyon suty­tyomban beszél!) . ' < Budinszky László: Interpellációmnak éppen az a célja, hogy az ország legmagasabb testü­letének, a törvényhozó testületnek tekintélyét megvédje és emelje. (Egy hang a középen: Ilye­nekkel nem lehet megvédeni! — Közbeszólás a szélsőbaloldalon: Ne járjon a szája!) T. Ház! Nagyon sajnálom, de nem tudom magamat azonosítani Jandi Lajos képviselő­társam felszólalásával, (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) aki esetleg az ország külpolitikai érdekeit is veszélyeztette felszóla­lásával. A törvényhozónak nemcsak joga, ha­nem kötelessége is megvédenie az egész ország egyetemes érdekeit, (Ügy van! — Taps a jobb- : és a baloldalon.) még akkor is, ha esetleg vala­kin személyi sérelem eshetett. A törvényhozás magasabbrendűségét, tekintélyét csak úgy lehet megóvni, fokozni és emelni, ha a törvényhozók maguk azt a mentességet, azt a kivételt, am e-, lyet a törvény részükre biztosít, olyan módon védelmezik meg, hogy a törvény és a törvénye­sen kiadott rendelkezések ellen nem vétenek. (Helyeslés. — vitéz Hertelendy Miklós: Ha mél­tóságteljesen töltik be hivatásukat! — Egy hang jobb felől: Felelősséggel!) A kérdés másik oldala viszont az, hogy a törvényhozó szabadsága biztosítéka annak, hogy a nemzet akarata legmagasabb szervén, a törvényhozói szerven keresztül szabadon jut­hasson kifejezésre. Œïenes Zoltán: De nagy fe­lelősség mellett!) Méltóztassék elgondolni, mi­lyen volna a parlanueja.tarî^nius' akkor, ha a I ülése 1930 december i3-án, szerdán. 65 képviselőket a szólásszabadság joga nem illetni meg, vagy pedig oly mértékben és olyan módon korlátoztatnék, hogy ha a képvsielői mandátum megszűnik, akkor az illető azért, amit mint tör­ványhozó tett, mondott és követelt, felelősségre legyen vonható. A szólásszabadság a képviselő­nek nemcsak joga, hanem kötelessége is. He­lyes az a jogi tétel, hogy a választópolgárok és a képviselők közti jogviszony a választás pilla­natában megszűnik, mert hiszen nem egy ke­rület és nem egyes emberek küldik be az or­szággyűlési képviselőket, hanem a nemzet egész egyeteme. Etikailag azonban á törvény­hozónak kötelessége választóival érintkezni, mert nemcsak történelemszemlélet útján lehet a törvényalkotásokat helyes és jogos kritika tárgyává tenni, hanem empirikus úton is kell a dolgokat nézni és igenis a gyakorlatban érint­kezni kell a néppel, mert a néppel való éri nt­kezés útján lehet látni azokat a bajokat és hiá­nyokat, amelyeket az elméletileg elvont, bu­rokban lévő, sérthetetlen törvényhozó különben nem tud kellőképpen elbírálni itt a törvény­hozás házában. Ennek a tételnek egyenes kö­vetkezménye az, hogy a törvényhozó. — amint azt a parlamentarizmus egész történetén keresz­tül, a régi követküldés idejében is látjuk — beszámolókkal érintkezést köteles a választóival fenntartani. T. Ház! Én azon az állásponton vagyok, hogy a törvényeket és a törvényesen kiadott rendeleteket kegyetlenül és szigorúan betar­tom akkor is, ha ebből károm származik, ak­kor is, ha ebből egyéni hátrányaim származ­nak. (Helyeslés a jobboldalon.) Nagyon sajná­lom, hogy a belügyminiszter úr ö nagymél­tósága ni nos itt, (Marothy Károly: Itt nincse­nek címek!) mert áz el ebb olyan megnyugtató kjjelentéseket tett és nasryon érdekelne, mit szólna ehhez a határozathoz, amelyet a nóg­rádi járás főszolgabírája hozott. Ebből a ha­tározatból az idő rövidsége miatt csak azt fo­gom kiemelni, hogy semmiféle politikai gyű­lést, pártértekezletet, választmányi gyűlést, vagy• megbeszélé«t, va<?*y ]i ye;• nek £ek<rttéiirU> bármilyen összejövetelt,tartani nemlehet. Én ezt a rendeletet ,le is fogom tenni a Ház asz­talára, a Ház irományai közé, hogy módja le­gyen a belügyminiszter úrnak tanulmányozni, hogy a nógrádi járás főszolgabírája milyen rendeletet adott ki. E miatt a nógrádi járásban mindennemű érintkezést beszüntettem. Ennek egyenes kö­vetkezménye volt, hogy a zsidóbb-tokok igénybevételére vonatkozó rendelkezéseknek a közigazgatás nem tett eleget. A törvénysér­tést nem tudtam orvosolni, mert nem tudtam a választókkal érintkezni. Megállapítottam, hogy 1939 szeptember 2-ika óta, amikor az 1939 : II. te. értelmében ki­adott kivételes rendelkezések érvénybe léptek és fokozottabb gyűléstilalom következett be, a hivatalos szervek részéről is, állandóan gyűlé­seket tartanak egyes pártok. (Ügy van! Úgy van! balfßlol. — Egy hang a szélsőbaloldalon-: Nem egyesek, csak egy!) Minden oldalról meg kell a kérdéseket vizsgálni. Én megértem és helyesnek tartom, ha a Magyar Élet Pártja igen t képviseled választóikkal érintkeznek, mert ez nemcsak jógiik, hanem kötelességük is­Tudom, hogy bennünket ettől eltiltanak. Ép­pen ez itt a törvénytelenség.. Az azonban, hogy a főispánok, akiknek kötelességük a jogot be­tartani, annak betartására, ügyelni a kormány megbízásából, megszegik ezt a tilalmat, már 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom