Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-66

54 Az országgyűlés képviselőházának 66, hangzanak el, akkor sem tudom helyeselni, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) akkor sem heilyes, ha túlságosan provokáló, ha túlságosan odaállunk egy nemzet mellé. Mindnyájan tudjuk az egységes felfogást, elmondotta a külügyminiszter úr, s azt mindnyájan megtapsoltuk és a magunkénak valljuk; hát miért szükségéé akkor egy-egy államért kiállani és harcot folytatni ezekben a dolgokban? Nem látom ennek semmi különös értelmét és jelentőségét. Méltóztassanak megengedni, amit én itt mondottam ez az aggodalom talán jogos is, mert tessék csak megfigyelni, az a hang, amely itt elhangzik, kimegy innét, az a hang nyomot talál az újságokban is. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Cenzúra van!) és mi a következő lépés? A következő lépés az, hogy az újságok szintén szembeállanak egymással, az egyik a demokrata államoknak bókol szörnyen és megint nem túlságosan magyar módon, a másik másfelé bókol. (Rajniss Ferenc: Meg kell szüntetni a sajtót!) Elnök: Csendet kérek! vitéz Faragó Ede: És mert az egyik újság ezt mondotta, a másik újság nekimegy. m Ezt tessék betiltani, vagy megszüntetni. (Rajniss Ferenc: A Házat pedig feloszlatni!) Elnök: Kérem Rajniss képviselő urat, méltóztassék csendben maradni! vitéz Faragó Ede: Ismétlem,, engem a magyar ügy és a magyar gondolat érdekel, semmi más. (Rajniss Ferenc: Bennünket is az érdekel! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Bennünket is!) Tessék elhinni, tovább viharzik és folytatódik a lapokban ez a harc, ez a csatározás, de legalább objektíven történnék... (Pröhle Sándor: A miniszterelnök úr cenzúráz!) Elnök; Pröhle képviselő urat ismételten bérem, méltóztassék csendben maradni! vitéz Faragó Ede: Én egyéni véleményt mondok, mert ebben a mi sokat szidott táborunkban lehetséges egyéni véleményt is elmondani. (Derültség a jobboldalon. — Budinszky László: De a Magyar Nemzetben aGebegenycikket nem kifogasolta senki!) Elnök: Budinszky képviselő urat rendreutasítom. vitéz Faragó Ede: Tisztelettel felhívom a ügyeimet arra, méltóztassék mérlegelni, helyes-e az, hogy bizonyos határon túl a lapokban ilyen csatározást folytassanak? Hiszen özek megosztják a magyar tömegeket s megint a kuruc-labanckodó világot újítják fel. Milyen helyes lenne, ha a sok helyet az újságokban — amint valaki mondotta — a magyar barátság céljaira fordítanánk, a magyar barátságot keresnénk, hogy ezekben a nagy kérdésekben mindnyájan tudunk magyarok lenni és összetartani. (Maróthy Károly: Hát mit kérdez a miniszter úrtól? Azt mondja már meg, hogy mit kérdez!) Arra kérem a miniszter urat, találjon valami módot arra továbbra is és ezúttal talán erősebben és komolyabban, hogy ez a mi jólvezetett külpolitikánk megóvassék az ilyen esetleges bajoktól és veszedelmektől. (Zaj. — Malasits Géza: Szájkosár! — Elnök csenget.) Semmi más kérésem, semmi más gondola; torn nincs. Méltóztassanak megengedni, ennyi aggodalommal szabad lennie egy törvényhozónak és el szabad mondania a belső érzéseit, gondjait és gondolatait. Ezért mondtam el ezeket, semmi másért; azért, hogy legyünk óvatosak a külpolitikai kérdésekben, azért, hogy ne ésatározzunk, ne húzzunk vészharangokat ülése 1939 december 13-án, szerdán. jobbra és balra ezért és amazért az ídegeíi nemzetért, a magunk sorsával pedig ne osak akkor törődjünk, amikor bajt, hibát és gyarlóságot lehet felhánytorgatni és szemétként rászórni erre a mi saját nemzetünkre. Több elnézést, több erőt a mai nehéz időkben, mert mindnyájan tudjuk azt, hogy itt lehetne és kellene» is több összetartást és több összefogást mutatni, több összetartást és összefogást még akkor is, ha harag vagy elvi ellentét van közöttünk. Én ezt kérem és ezt szeretném s ezért arra kérem a külügyminiszter urat, méltóztassék odahatni, (Mozgás a szélsőbaloldalon.f hogy az ilyen, szerintem veszélyes kijelentések megakadályoztassanak. Mi ezeket nem tartjuk helyeseknek, mi ezeket nem tartjuk jónak, ha az egész magyar nemzet a külföld felé egységes felfogást vallana, kemény, megingathatatlan egységes magyar felfogást. Ezt kérem a miniszter úrtól. (Élénk helyeslés és tapa a jobboldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja az illetékes miniszter úrnak. Következik B. Szabó István képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz. ( Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Gyoma községhez tartozó Póhalmori létesített telepítéssel kapcsolatosan 14 mezőgazdasági munkás Biró Tiborral, a ki s lakásügyek egyik vezetőjével megállapodást létesí tett, amely szerint ezen kisemberek fejenként 1500 pengő támogatást kapnak a lakások felépítésére? Ezek az emberek az építkezéshez hozzá is fogtak, nagyobbrészüknél a fal teljesen fel is van építve, de a kilátásba helyezett államsegélyből semmit meg nem kaptak és így a felépített fal ki van téve a téli időjárás viszontagságának, mivel tetőnélkül legfeljebb szalmával van befedve. Hajlandó-e a miniszter úr az egész póhalmi telepítés körül történt mulasztásokat kivizsgálni és sürgősen intézkedni, hogy ezek az emberek a beígért segélyt minél hamarabbmegkaphassák?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. B. Szabó István: T. Ház! Az előttem felszólalt képviselőtársam szóvátette, hogy talán az ország érdekét nézve, veszélyes az, ha itt a Házban a nagy nyilvánosság előtt külpolitikai dolgokat tárgyalunk. Bizonyos mértékben magam is osztozom ebben a felfogásban, de ez nem jelentheti azt, hogy viszont olyan dolgokat, amelyek idetartoznak a Ház elé, vagy amelyek az egész ország közvéleményét érdeklik, itt minden körülmények között elhallgassunk. Vannak dolgok, amelyeket igenis icle kell hozni, mert az ország érdeke kívánja meg, hogy idekerüljenek és itt orvoslást is nyerhessenek. Én nem mint ellenzéki képviselő szólalok fel és interpellálok. Sokszor talán olyan színben tűnnek fel az ellenzéki kép viselők, hogy azért beszélnek, hogy csak a szavukat hallassák. Én egy gyakorlati dolgot, olyan dolgot fogok itt előadni, amit fényképekkel fogok támogatni. Mélyen t. Ház! Az elmúlt esztendőben báró Huszár Lászlóné 1250 katasztrális hold földjét adták ki telepítési célokra a gyomai határ póhalmi részében. Ezt kisbirtokosok vették tulajdonba. Ez a földterület azóta már gyönyörűen