Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-83

Az országgyűlés képviselőházának 83. ülése 1940. évi február hó* 14-én, szerdán, Tasnádi Nagy András elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. -Am. kir. honvédség felső vezetésének átszervezése következtében szükséges rendel. kezesekről a honvédelmi és az igazságügyminiszter törvényjavaslata. Előadó : vitéz Somogyváry Gyula. Hozzászólt : vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter. A felvidéki és kárpátaljai területek visszacsatolásával kapcsolatos nemzetközi vonatkozású kérdések szabályozásáról a külügyminiszter törvényjavaslata. Előadó : Makkai János'. — A Gozsdu-alapítványt érdeklő ügyek végleges rendezése tárgyában Bukarestben, 1937. évi október hó 27. napján kelt magyar-román megállapodás becikkelyezéséről a külügyminiszter törvényjavaslata. Előadó : Makkai János. Hozzászólt : gróf Csáky István külügyminiszter.-- A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — írásbeli választ adott a földmívelésügyi miniszter Matolcsy Mátyásnak 1939 augusztus 2-án, ifj. Tatár Imrének november 15-én, Tóth Jánosnak november 29-én és Szeder Ferencnek november 22-én előterjesztett interpellációjára. - írásbeli választ udott a pénzügyminiszter Bajcsy-Zsilinszky Endrének 1939 november 29-én és Matolcsy Mátyásnak október 11-én előterjesztett interpellációjára. — Interpellációk : Malasits Géza - az iparügyi miniszterhez — a lakásínség és az építőipari válság megszüntetése tárgyában. — Vásáry István - a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — a kultuszminisztérium vállalt kötelezettségeinek teljesítése tárgyában. A vallás- és közoktatásügyi miniszter válasza. - Gruber Lajos - a belügy-, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a Budapest Székesfővárosi Autóbuszüzemnél tapasztalható anomáliák tárgyában. — Jandl Lajos — a belügyminiszterhez — a Párizsi Kurír című lap terjesztésével kapcsolatos mulasztásokról. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : vitéz Bartha Károly, gróf Csáky István, Hóman Bálint, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc. (As ülés kezdődik délelőtt 10 óra 12 perckor.) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Porubszky Géza, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Mocsáry Ödön a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Boczonádi Szabó Imre jegyző urakat kérem fel. A t. Ház tudomására hozom, hogy a honvédelmi miniszter úr a napirend első pontját képező törvényjavaslat tárgyalásának tartamára Szentgyörgyi Lajos miniszteri osztályfőnök urat a házszabályok rendelkezése értelmében miniszteri megbízottként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a magyar királyi honvédség felső vezetésének átszervezése következtében szükséges rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása., (írom.: 210. sz.) vitéz Somogyváry Gyula előadó urat illeti a szó. vitéz Somogyváry Gyula előadó: T. Képviselőház! Magyarország Kormányzója a honvédség egységes vezetésének biztosítása érdekében, alkotmányos államfői jogával, a honvédség főparancsnokának szolgálati állását megszüntette. Ugyanakkor mindazokat a jogokat, amelyek eladdig a honvédség főparancsnokát illették meg, a magyar királyi honvéd KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. vezérkar főnökére ruházta át. Ez a legfelsőbb elhatározás, illetőleg annak rendelkezései, ezév március hó 1. napjával lépnek érvénybe. Azok a szempontok, amelyek Kormányzó Urunkat ebben a legfelsőbb elhatározásában vezették, mind elvi, mind pedig gyakorlati vonatkozásban^ olyannyira kézenfekvőek, hogy még a honvédség keretén kívülállók előtt is nyomban szembeötlenek. A honvédség vezetésének egysége egymagában is minden más szempontot háttérbe szorító honvédelmi érdek. De emellett a honvéd főparancsnoki intézménynek a mai Magyarország viszonyai között nem is volt meg többé az a jelentősége, amelyből még az Ausztriával való közös együttélésünk alatt kialakult. A volt Monarchia közös hadseregének parancsnoklási viszonyai mellett, a magyar királyi honvédség és az ausztriai Landwehr akkori helyzete, alkotmányjogi okokból szükségessé tette, e két párhuzamos honvédelmi. intézménynek, illetőleg azok nemzeti különállóságának hangsúlyozását azzal is, hogy a magyar királyi honvédség és az osztrák Landwehr külön főparancsnok alatt állott, A honvédség főparancsnoki állása tehát voltaképpen a kettős monarchia korából visszamaradt hagyományon alapult. Természetes, hogy önálló államiságunk kialakítása óta a magyar fegyveres erő főparancsnoka mindenkor a legfőbb Hadúr, vagyis maga az államfő. 76