Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-78
402 Àz országgyűlés képviselőházának delmi szolgáltatások körét és mértékét és végül foglalkozik a kivételes hatalommal is. A törvény figyelme kitárjad annak X. fejezetében a honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekeinek megvédéséire is. Nagyon helyes és iméltányosi, hogy a törvény szellemén végigvonul az az elv, amely szerint polgári életében senkit sem érhet hátrány azért, mert katonai kötelezettséígének eleget tesiz. (Felkiáltások jobbfelől: Természetes!) Ëz elv keresztülvitelének következménye a törvény 71. §-a, amely azt mondja, hogy katonai szolgálatának teljesítése miatt senkit állandó jellegű szolgálatából elbocsátani vagy neki felmondani nem szabad, legyen az állami vagy magántisztviselő. Sőt a törvény további szakaszaiban határozott előnyöket biztosít mindazok részére, akik katonai szolgálati kötelezettségüknek eleget tettek. Ugyanesaik ez a törvény, tehát az 1939:11. t.-c. mondja ki azt, hogy a minisztérium, cmajdan (rendelettel fogja megállapítani a bevonulókat megillető illetmé'nyek mértékét. A törvény ezen rendelkezése 'ellenére, tudomásom szerint esaik egy pótrendelet jelent meg, a 13.440. elnöki számú (körrendelet az, amely a bevonultak résziére folyósítandó családi segélyezést szabályozza és amelynek lényege aa, hogy családi segélyben csak azok részesülnek, akiknek jövedelme Budapesten havonkint 100 pengő alatt, vidéken pedig 60, illetőleg 80 pengő alatt van. — A honvlédelmi törvénnyel kapcsolatos rendelet azonban nem tartalmaz intéztkedést a törvényben jelzett polgári illetmények kiutalásának kérdésében, úgyhogy etekintetben még ima is az a helyzet, hogy (kizárólag a honvédelmi törvényt jóval megelőzően, 1932-ben megjelent 1477. számú P.M. renldelet foglalkozik a tisztviselőik illetményeivel. Ez pedig azt mondja, hogy a imunikaadó csakis 60 napig tartozik tisztviselőjét fizetni, kivéve azokat, akik családi isegélyhen részesülnek, afeikről azelő,bb említést tettem. Amidőn a honvédelmi miniszter úr intézkedése folytán az, 1901—1904-es évjáratok bevonultatk, ezeket 11—16 hétre vonultatták be. A helyzet az, (hogy azok a tisztviselők, akik 'bevonulási kötelezettségüknek eleget tettek, ez alatt az idő alatt csak kéthónapi fizetésüket kapják meg a polgári életben, és így legalább 30 napig, illetőleg (két hónapon túli idő alatt kizárólag arra a zsoldra vannak utalva, amelyet a honvédelmi kincstár részükre folyósít. Ez tíz nan alatt két pengőt tesz ki, tehát egy hónapban hat pengőt. Nagyon természetes, — és azt hiszem, etekintetben Ibővehib magyarázatokra és indokolásira nincsen szükség — hogy ebből a hat pengőből egy tisztviselő családját egy hónapig eltartani nem tuldja és így a legnagyobb exisztenoiális gondoknak néz elébe, annál inkább, cmert ezeknek a be vonultaknak jelentékeny része tisztviselő, havi fizetése 100 pengőnél többet tesz ki és így családi segélyt sem kaphat. Azt hiszem tehát, éppen ezért teljesen indokolt az, hogy a t. kormányt meginterpellálom és kérem, rendezze a bevonultak illetményügyét, mégpedig olyan módon, hogy az egész 11—16 hétre folyósítsák polgári fizetésüket. Erről a helyről köszönetet; tartozom mondani mindazoknak: a magánvállalatoknak, amelyek személyes intervencióm kapcsán megadtáik a hátralévő szolgálati időre is a teljes fizetést. Közintézmények ezt természetesen nem tehették meg, mert nekik a fennálló rendeletekhez kellett alkalmazkodnáök. 78. ülése 19 UO január 31-én, szerdán. Maga a törvény is kimondja azt, amit valamennyien, érzünk és tudunk, — sajnos, a mai nehéz időkben még fokozottabb mértékben — hogy nemzeti jövőnknek a honvédelem a legfontosabb bázisa, a honvédelmi kötelezettségek teljesítése pedig a legelső és legfontosabb állampolgári feladat. (Ügy van! Ügy van!) Ezt a kötelezettséget minden becsületes magyarnak nemcsak a törvény parancsa folytán, hanem saját hazafias érzésétől fűtve is kell teljesítenie. (Ügy van! Ügy van!) Ezt az érzést azonban bizonyos fokig hátrányosan érintheti az, ha valaki úgy érzi, hogy mialatt honvédelmi kötelezettségének eleget tesz, , családja esetleg nélkülözéseknek van íkitéve. Meg vagyok győződve arról, hogy az igen t. kormány is átérzi az általam előadottakat és ennek következtében a ma fennálló helyzetet orvosolni fogja. (Helyeslés és taps jobbfelől és középen.) Elnök: A. Ház az interpellációt kiadja a kormánynak. Következik Jandl Lajos képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. [Kérem a 3egyzŐ urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi belügyminiszter úrhoz a választásra jogosult lakosságnak az ezévi névjegyzékkiigazítási eljárás kapcsán történt súlyos sérelméről, valamint a múlt évben lezaj Jött országgyűlési képviselőválasztásokkal kapcsolatban kirótt kihágási büntetések körüli szabálytalanságokról. Az 1938: XIX. te. 47-50. §-aiban foglalt rendelkezések a választói névjegyzékbe eddig fel nem vett polgárok részére jogot biztositanak a névjegyzékbe saját kérelmükre történő felvételre. E rendelkezéseket egyes községekben helytelenül vagy egyáltalán; nem hajtották végre s a kétségtelenül jogosult jelentkezőket a legváltozatosabb fogásokkal igyekeznek jelentkezési joguktól — s így a névjegyzékbe való felvételtől — elütni. Egyes ható sági közegek ezzel kapcsolatban a törvényes rendelkezéseket a lakosság kárára súlyosan sértik. A fenti törvény 230. §-a szerinti kihágások elbírálásánál szintén szabálytalanságok fordulnak elő, amelyek a szavazást elmulasz tottak jegyzékének összeállítása körül felmerült mulasztásokból erednek. Feltűnő és nyugtalanító, hogy a szavazás elmulasztása miatti büntetőparancsokat éppen az abban az időben kézbesítik és hajtják be, amikor a névjegyzék kiigazítás céljából való jelentkezésre ad a törvény módot. Hajlandó-e a belügyminiszter úr Pálía, Száradd és esetleg még tölbb tolnamegyei községben felmerült visszásságod^ és sérelmek tárgya ban vizsgálatot indítani és a sérelmeket or vosolni? Hajlandó-e a belügyminiszter úr a jövőre vonatkozólag olyan rendelkezést kiadni, hogy az említett büntetőparancsok kézbesítését úgy intézzék, hogy azoknak tömeges kikézbesítése ne essék egybe a kiigazításra való jelentkezés idejével? — Jandl Lajos s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Jandl Lajos: T. Ház! A parlamentáris t politikai életnek természetesen legfőbb alapja a parlament. A parlament összeállítása garanciája annak, hogy a parlamentáris életnek megfelelő politikai tevékenység folyjék az országházban, elsősorban az országgyűlés képviselőházában. A népképviselet elvének kérész-
