Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-78
40Ô Az orszúggyűlés képviselőházának beszélni a cenzúra fonáikságairól és maga min- | den igyekezetével azon van, hogy miután a ' hadszíntér határainktól távol van, a cenzúrát, I amennyiben lehetséges, fokozatosan megszün- j tesse. ? Mégis igen érdekes jelenségeket kell ész-,, lelnünk. Egészen apró, jelentéktelen dolgok Is előfordulnak, mint például ami a múltkor jj történt meg. Pongrácz képviselőtársamnak a jj Házban elmondott beszédéről az egyik hírlapíró egy vidám kis cikket akart írni s ezt n, eenzúra egész egyszerűen áthúzta, pedig nem volt abban sértő semmi a világon, egy kis él- ' celő dés volt az egész. De a dolognak csak kisebb jelentőségű oldala az, hogy egy ilyen hírlapi közlemény nem jelenhetik meg, hiszen végeredményben semmit sem fog lendíteni az ország sorsán, hogy ez az élcelődő cikk megjelent-e vagy sem, legfeljebb azt a fonák hely-, zetet mutatja, hogy az egyiknek megengedik, a másiknak nem. Amint az előbb hallottuk, a Magyar Nemzetben megjelenhettek külpoliti- ? kai érdekeinket határozottan sértő cikkek is, ezzel szemben egy ilyen, csak a belpolitikát i érintő, aránylag jelentéktelen kis cikk nem jelenhetett meg. Sokkal fontosabb és megfontolást érdemlő' jelenség azonban az, hogy a t. Ház üléseiről készült hivatalos jegyzőkönyveket, naplókat nem lehet idézni, holott egészen szeptember^ 2-ig az Athenaeumnál mindenki tetszés szerinti számban rendelhette meg a másolatokat.' így előállt az a fonák helyzet, hogy a törvényhozó, aki többek között a közületeket, ajj köznek egyes intézményeit hivatott, sőt kötetes bírálni, ugyanannak a hivatalos közegnek a cenzúrája alá kerül, akinek az intézkedéseit esetleg bírálja s az dönt, hogy mennyit hagy meg a képviselő által a parlamentben elmondottakból. A parlamentnek vannak házszabályai s ezeket az elnök úr alkalmazza. Ha olyasmi történik a Házban, ami akár a parlamenti illemet, akár harmadik személyek érdekeit sérti, akár pedig az ország külpolitikai érdekeit veszélyezteti, a? elnök a felszólalót megfelelő formában rendreutasítja, úgyhogy mindarról, ami itt a Házban elhangzik és a naplókba bekerül, az ország népe tájékozódást szerezhet. Sőt, ha a mai liberális berendezkedés mellett a parlamentarizmus és a parlament nem akarja teljesen elveszíteni kontaktusát a nemzet egyes tagjaival, akkor 6zt az állapotot meg kell szüntetni, mert az ilyesmi egyenesen a parlamentarizmus ártalmára van, sőt annak halálát jelenti. Az 1848:XVIII. te. 14 §-a, amelyet a sajtótörvény is nagyrésaben átvett, kimondja, hogy a parlamenti felszólalásoknak hív szellemben való közléséért senki bűnvádi, felelősségre nem vonható, s nem üldözhető. Ebből következőleg tehát teljesen érthetetlen ciZ ci gyakorlat, hogy a parlamenti napló esetleges többszörösítés esetében a kir. ügyészség elbírálása alá kerül. (Hubay Kálmán: Voltaképpen az elnököt cenzúrázzák!) Eltekintve attól, hogy a Ház ülései nyilvánosak, azokat tehát mindenki hallgathatja, s így ez az intézkedés a nyilvánosság elvével és fogalmával logikailag szöges ellentétben áll, ezenfelül nagyon veszedelmes dolog erre a területre lépni, mert ez a képviselők mentelmi jogát sérti meg. (Hubay Kálmán: Ügy van!) Ha a képviselőnek a nemzet házában a házszabályoknak megfelelően elmondott szavait később egy hatósági közeg bírálatának tárgyává teszik, ezzel, a képviselőt a mindenkori kormányrendszer hatósági közegeinek felT8\ ülésé1940 január 31'-én, szerdán. ügyelete alá helyezik. (Hubay Kálmán: Ügy van!) Ez pedig a parlamentarizmus-telj es bukását vonja maga után. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Ilyenformán a hatóságok, a közintézmények és a közérdekű kérdések bírálata, ami a képviselőnek kötelessége, majdnem teljesen kizárttá válik. En, mielőtt bármiféle ilyen.kérdésben interpellációt jegyeznék be, mindig megvizsgálom, hogy tényleg konkrét esetek történtek-e nem kis, hanem nagy számiban. Méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden, az előbb interpelláló.:Vajna Gábor tisztelt képviselőtársamnak az 1939/1940. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásakor- elmondott felszólalását bemutassam. (Zaj. — Elnök csenget.) A felszólalás egy kék tenger képét -mutatja, mért a királyi ügyész úr nem tudom. milyen irányelvtől vezéreltetve, nem tüdőm milyen elgondolás alapján, majdnem az egés^ felszólalást kihúzta. A Ház elnöke egyetlen• ellenvetést sem tett. " Itt van a kezeim • "' között. Ilyeneket húzott ki a cenzúra :. »Jíoasönyba bevonult egy 79 tagú szovjetkövetség; i: anieíynek 75 tagja zsidó vallású«. Bocsánatot kérek, nem tudom, miért sérti az (Marothy Károly: Nem szabad megsérteni!) akár a külpolitikai, akár -a belpolitikai magyar közérdeket, ha megmondjuk, hogy a szovjetkövetség 79 tagja közül 75 zsidó vallású. (Zaj. — Elnök csenget. — Maróthy Károly: Sem a ikoanimunistáikat, sem a zsidóikat nem szabad bántani!) . ' . Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Budinszky László: Nem-tudom, hogy miért. Azt sem tudom, hogy miért húzta ki a cenzúra ugyanebben-a fejezetben azt a részt, amikor Vajna.Gábor képviselőtársam.elmondotta, hogy Romániában bolsevista agitáció folyik, amelyet a határokon át akarnak csempészni. .(Hubay Kálmán: Az ügyész megvédi Romániátl). Nem tudom megérteni ezeket az intézkedéseket..;;Azt megértem, hogy miért mondotta a miniszterelnök úr. hogy miért nincs jó cenzúra, de azt néni tudom megérteni,, hogy azt, ami a képviselőházi naplóba bekerült és. benne van, miért kelljen a rossz cenzúrának felülvizsgálnia és azt mondania, hogy ez a képviselő jó gyerek volt, ezért benne hagyom, a másik rossz gyerek .,volt, ennek a felszólalását kihagyom. Különösen; ha ilyen tartalomról van sző.. Ez teljesen lehetetlen, logikailag ellentmond önmagának és ajparlamentàrizmus nívójának lesüllyesztésére ;és sírjának megásására alkalmas, (Ügy, van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. : Itt azután egy gyűlésről is van szó, Veszprém környékén, amelyet nem engedélyeztek, Ezt a részt szintén végig kihúzták. Azután egy szociális fejezet következik, amelyben Vajna Gábor képviselőtársam azt mondja, hogy mi ezzel szemben azt akarjuk, hogy ne csak 5—10 ezer ember egyék ebben az országban drága, szép papirosba csomagolt zserbót, hanem minmägyar anyaszülte embernek legyen meg a mindennapi fehérkenyere. Ezt is kihúzza^ a cenzúra. Ez teljesen érthetetlen. (Hubay Kálmán : Kenyeret követelni bolsevizmus ?, ~ Zaj a középen. — Elnök, csengeti Tisztelt képviselő társaimnak szívesen adok felvilágosítást. ülés után, de most, minthogy csak 15 perc idő áll rendelkezésemre,, nem tudok..- •_ , . :",; 7 Beszélt azután Vajna képviselőtestvérém arról, hogy Ruszinszkóban a Rákóczi-birtokok 1,800.000., katasztrális' holdját., felosztották.'. -Leteszem a .itaz asztalára a beszédét.- Azután: beszélt Kun Béla munkájáról. Az egeszet-égysze-