Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-78

390 Az országgyűlés képviselőházának^ belefáradnának a küzdelembe és szégyenletes békét kötnének, akkor nem maradna semmi Európa kisebb államai részére hajózásuk, bir­tokaik részére, mint az ellentétes és mégis egy­forma náci és bolsevista barbárság közti fel­osztás.« (JRapcsányi László: Gyalázat I) • T. Ház! Rendben van, ez Churchill úrnak saját egyéni véleménye! (Hubay Kálmán: Magyar nyelven!) Nincs rendben azonban, hogy a velünk kifejezetten legjobb barátság­ban lévő német birodalom állami berendezke­déséről a valóságnak meg nem felelő, sértő és a jóviszonyt mindenféleképpen zavaró kifeje­zések terjesztessenek Magyarországon. {Ügy van! a szélsőbaloldajon. — Gürtler Dénes: A rádió is bemondja!) A rádió más, azt nem nyo­matják ki Magyarországon, magyar nyomdá­ban, képviselő úr! A legérdekesebb és leg­veszélyesebb azonban a röplapnak az a része, amely a benesi Cseh-Szlovákiával foglalkozik. - (Hubay Kálmán: Nyomozza ki Sohweinitzer! De ezt nem nyomozza ki! — Gruber Lajos: Hol az a kitűnő tisztviselő Schweinitzerl — Az elnök csengeti) Éppen azért mondom el inter pelláteió­mat, hogy erre vonatkozóan valamennyien megnyugtató választ kapjunk. A röpiratnak ez a része a következőiképpen szól (olvas'sa): »Abban a keserű és mindinkább minden erőt igénylő összeütközésben, amely még előttünk van, mi mindent fel fogunk ál­dozni és nem lesz senki, aki bennünket a köz­ügyben tett áldozatkészségben felül fog múlni. Azok a nagyvárosok, Varsó,. Prága és Bécs, ne veszítsék el bátorságukat még mostani .el­nyomatásuk, kétségbeejtő helyzetükben sem. Felszabadításuk biztos, eljön a nap, aimiker a győzedelmes nemzetek meg fogják szervezni és fel fognak építeni a jog, a tradíció és a sza­badság alapján egy sok lakosztályból álló ha­zát, ' amelyben mindenki számára meglesz a hely.« (Egy hang a szélsőbaloldalon: Összkom­fort! — Maróthy Károly: Dob-utca!) Lehjet, hogy a hazai zsidóság és szabad­kőművesség nagy örömmel fogadja azokat a híreket, amelyek egy újabb Cseb-Szlovákia fel­állítását harangozzák be, de mi, nemzeti szo­cialisták. elítéljük azt a bárhonnan jövő pro­pagandát, amely a benesi álmok mégegyszer való realizálását tűzte ki célul. Végezetül még bátorkodom megemlíteni, hogy ezt a magyar ügyészségnek és cenzúrának bizonyára be nem mutatott röplapot Mr. Howgh, a Reuter-iroda budapesti megbízottja és társai nyomatták. ki és terjesztették, (Hubay Kálmán: Es még nincs kiutasítva az országból!) figyelmen kí­vül hagyva mindazokat a törvényeket és sza­bályokat, amelyek minden külföldi újságíróra egyformán vonatkoznak. (Rapcsányi László: Kíváncsiak vagyunk, mikor jelentkezik az eré­lyes kéz! — Ember Sándor: El kell járni el­lene, az kétségtelen!) Kérdem, volt-e a miniszterelnök, úrnak tu­domása ilyen röpirat megjelenéséről (Hubay Kálmán: Ilyenről előzetesen van!) és ha.i­landó-e intézkedni, hogy a magyar semleges­séget és külpolitikai érdekeiket óriási mérték­ben veszélyeztető ilyen röpiratok a jövőben meg ne jelenhessenek?! (Kovarcz Emil: Ezt nem jelenti Bchweinitzer!) Tovább tarlózván a Magyarországon meg­jelenő sajtótermékek között, bátorkodom fel hívni a miniszterelnök úr figyelmét egy másik, immár ügyészségi engedéllyel megjelenő nyom­tatványra, amely a Magyar Nemzet című lap égisze alatt került kiadásra és a Szellemi Hon­78. ülése 19^0 január 31-én, szerdán, védelem Naptára (Egy hang a szélsőbaloldalon; Pfuj!) előkelő címet viseli. Ez a Szellemi Hon­védelem Naptára 41-ik oldalán szó szerint a kö­vetkezőket írja (olvassa): Brüning még 1930-ban került kormányra. Célja az volt, hogy letörje a nemzeti szocialista befolyást, de a katolikus államférfi tragikus megtestesülése Belzebubbal akarta kiűzni a sátánt«. (Hubay Kálmán: Ezt az ügyészség engedélyezte!) Megértjük, hogy a Szellemi Honvédelem Naptára külpolitikai írója, a Nemzeti Újságtól érthető okokból meg­vált zsidó Boldizsár Iván Belzebubnak nevezi a kommunistákat és sátánnak a német nemzeti szocializmust. (Huhay Kálmán: A királyi ügyészség jóváhagyásával!) Ugyancsak ez a zsidó Boldizsár Iván azt írja, hogy »Hitler 1938 március 15-én vonult be Bécsbe, Seyss­Inquart pedig, aki még 13-án azt mondotta, hogy Ausztria független állam, ma német bi­rodalmi helytartói címet kapott.« T. Ház! Bocsánatot kérek, Seyss-Inquartot, a velünk legjobb barátságban élő német biro­dalom egyik helytartóját mégsem lehet ügyész­ségi engedéllyel hitvány szószegőnek és hazug embernek nevezni. T. Ház! Még egyéb érdekességet is felol­vashatnék (Zaj.) ebből a »Szellemi Honvédelem Naptára« című füzetből... (Porubszky Géza: Az ország sorsa fájjon önnek, ne ilyen dolgok­kal jöjjenek! — Zaj. -— Elnök cseget.) Kép­viselő úr, méltóztassék mindenkinek egyéni megítélésére bízni azt, hogy az ország sorsá­nak hogyan viselje gondját. Kétségtelenné vált az, hogy a zsidótörvény ellenére, a cenzúra és az ügyészség működése ellenére is még mindig tovább fertőz a sorok között az a zsidó szelle­miség, az a zsidó újságírás, amely ezekkel a kitételekkel igenis à magyar nemzet semleges­ségét, ami valamennyiünknek érdeke, veszé­lyezteti. (Hubay Kálmán: Nézzék meg a zsidó mozik híradóját 1 — Zaj. — Elnök csenget. — Hubay Kálmán: Nézzék meg, amit a zsidó mozik csinálnak a híradókkal! — Zaj. — Elnök csenget.) Ez a »Szellemi honvédelem naptára« nem áll e téren egyedül, végig lehetne lapozgatni a »Magyar Nemzet«-et és egyéb zsidó újságokat. A »Magyar Nemzet«-et — amint mindenki tudja — zsidó pénzből alapították, zsidó pénz­ből tartják fenn. Végig lehetne olvasni ezek­nek a lapoknak a sorok közötti fertőzését és mételyezését, amivel ennek az országnak küh politikai érdekeit sértik és veszélyeztetik.' A miniszterelnök úrtól csak azt kérem, hogy az a cenzúra és az az ügyészség, amely bizonyos irányban olyan precízen, kitűnően, maradék­talanul és minden kívánságot kielégítően tud működni, működjék ebben az irányban is, (He­lyeslés a szélsőbaloldalon-) legyen ebben a te­kintetben is olyan precíz, olyan objektív ós éppenúgy tartsa az ország és a nemzet érde­keit szem előtt, mint a másik irányban, to­vábbá, akadályoztassék meg minden olyan akció és minden olyan játék, amelynek egy igen nagy tétje van: a magyar nemzet emi­nens érdeke. (Éljenzés, helyeslés és taps a szél­sőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a minisz­terelnök úrnak. Következnék Maróthy Károly képviselő úr interpellációja a kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter úrhoz, de a képviselő űr inter­pellációjának elmondására halasztást kért. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Következik Vajna Gábor képviselő úr in­terpellációja a külügyminiszter úrhoz. Kérem

Next

/
Oldalképek
Tartalom