Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-78

378 Az országgyűlés képviselőházának néhány fejlődésben gazdag esztendő állana már (Moggás jobbfelől.) nem is találnánk semmi rendkívülit egy ilyen nagyszabású vár sárlásban. (Zaj a jobboldalon. — Elnök csen­get.) Ma azonban rendkívüli időket élünk ... (vitéz Várady László: Azért vettük meg a házat!) Elnök: Csendet kérek. Paczolay György: ... és mindenki nagyon jól tudja, hogy a Magyar Élet Pártja fiatal politikai párt a magyar politikai életben, (Zaj a baloldalon. — vitéz Várady László: Be erős!) az elődeit ismerve pedig hisszük... (Keck Antal: Mi lesz, ha megszűnik a párt és megmarad a palota?) Elnök: Keck Antal képviselő urat másod­szor kérem, hogy maradjon csendben. (Felkiál­sások a szélsőbaloldalon: Kié lesz a palotai) Paczolay György: . . . nem vagyunk meg­győződve arról, hogy a megelőző pártvezető­ségek aszkétikus vagyonkezelésének eredménye­ként (Derültség a szélsőbaloldalon.) tartalé­koltak és juttattak volna ekkora összeget a boldog utódokra. Azt is tudjuk, hogy a kor­mánypárt parlamenti csoportja... (Folytonos zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem, méltóztassanak csöndben meghallgatni az interpelláló képviselő urat. (Zsengellér József: Ott kiabálnak!) Kérem Zsengellér képviselő urat, méltóztassék min­den megjegyzéstől tartózkodni. Paczolay György: . . . kormánypárti kép­viselőtársaink meghozzák ugyan a maguk ön­kéntes politikai áldozatát a pártszervezés és fenntartás céljaira, kérdezzük azonban, hogy ezekből a negyedévenként megfizetett egészen jelentéktelen összegekből miféle csillagászati beszorzással lehet több mint 350 ezer pengőt előteremteni (Zaj a jobboldalon. — Ilovszky János: Mi köze hozzá?) Elnök: e Csendet kérek a jobboldalon. (Ilovszky János: Jobban t örülne, ha zsidó venné meg? — Gruber Lajos: Maga a zsidó üzletvezetőjéről beszéljen!) Csendet kérek. Paczolay György: Ilovszky képviselőtár­samnak is válaszolni fogok. Azt is nehezen tudjuk elképzelni, hogy a párt parlamenti tagjai, például igen t. képvi­selőtársam is, rendkívüli önkéntes adóval adóz­tatják meg magukat, mint személyi hozzájáru­lással (Ilovszky János: Meg is csinálom! — Xlgy van] jobbfelől.) és ezzel teszik lehetővé a paiotavásárlást, (FelkiáHMsok jobbfelől: Meg is csináljuk!) mert nemcsak mi ellenzékiek tudjuk, hanem talán odaát, a többségi párton is tudják, hogy a politikai pártok, még a kormányzópártok sem örökéletűek. (Zaj a jobboldalon. — vitéz Várady László közbeszól.) Elnök: vitéz Várady László képviselő, urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Éljen­zés a szélsőbaloldalon.) Paczolay György: Nagyon jól tudjuk azt is, hogy a nemzeti társadalom milyen mérték­ben van igénybevéve a nemzet egzisztenciális erdekeinek anyagi szolgálatában. Nem tudjuk tehát elhinni, sőt egyenesen kétségíbevonjuk, hogy ha valóban igaz a palotavásárlási szán­dék , (vitéz Várady László: Meg is vettük!) a vásárlásra szükséges öszeget a nemzeti társa­dalomnak a párt által beszervezett része spon­tán áldozatkészségből juttatta volna a párt kasszájába. Méltán vethető fel tehát a kérdés a magyar politikai életben példátlan palotavásárlással kapcsolatban: (Zaj és felkiáltások a jobbolda­78. ülése 19 W január 31-én, szerdán. Ion: Mi köze hozzá?) honnan telik a kormány­pártnak palotavásárlásra közel félmilliós ösz­szegre, vájjon miből és milyen forrásból gyűj­tötte ezt össze? (Folytonos zaj. — Krúdy Fe­renc: Nem külföldről! Nem idegen pénz!) Elnök: Csendet kérek minden oldalon. (Zaj. — Matolcsy Mátyás: Hogy honnan van a pénz, ezt csak megkérdezheti! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Keck Antal: Tessék vá­laszolni! — vitéz Lipcsey Márton: Nagyon fáj ez magának! — Felkiáltások a szélsőbalolda­lon: Fáj! Hogyne!) Paczolay György: Elsősorban a párt tag­jaira gondolunk, de ha feltételezzük is, hogy a Mém.-mel egyesült Mép.-nek... (Zaj.) Elnök: Figyelmeztetem a mélyen r t. Ház minden egyes tagját, hogy ha az én kérő sza­vam nem lesz elégséges a nyugalom megterem­téséhez, kénytelen leszek a képviselő urakat rendreutasítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Paczolay György: Ha feltételezzük is, igen t. Ház* hogy a Mém.-mel egyesült Mép.-nek esetleg többszázezer fizető tagja van, — mint ahogy nincs — ezekből a húsz filléreikből csak fantasztikus szorzószámmal tudnának a palota vételárának összegéhez jutni... (Gr. Festetics Domonkos közbeszól.) Elnök: Kérem gróf Festetics Domonkos képviselő urat, méltóztassék nyugodtan ma­radni. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Mátyás: Hála Istennek!) Kérem a baloldali képviselő urakat, méltóztassanak az elnöki ki­jelentéseket és figyelmeztetéseket minden meg­jegyzés nélkül meghallgatni. Paczolay György: ...jóllehet a Máv. és a posta hivatalból levonja a Magyar Elet Párt­jának tagdíjait és- ezt az úgynevezett »önkéntes hozzájárulást«, ezt a politikai adót a legtöbb állami hivatalban is beszedik a köztisztvise­lőktől. (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! — Éllenmondások a jobboldalon. — Felkiáltások jobbfelől: Hol? Hol? — Egy hang jobbfelől: Felelőtlen kijelentés'! — Baross Endre: Es a szociáldemokraták? Azért inter­pelláljon!) A pártszervezés azonban igen sok pénzt emészt fel, nemhogy százezreket hozná­nak bármely politikai párt kasszájába. A vi­déki szegényember, a napszámosember — aho gyan egy előző interpellációból is hallottuk — még az öregségi biztosítási bélyegeket sem tudja a hét végén leróni. A kisgazda vagy a jöblbimiódú gazda pedig, ha egy-két lapra elő­fizet, vaigy egy olvasókörnek vagy egy gazda­körnek a tagja, elképzelhetetlen, hogy ezen­kívül hajlandó lenne arra, hogy bármelyik partnak, még a kormánypártnak is politikai adót fizessen. Igaz ugyan, hogy privilegizált pártszervezési rendszerrel és a szükséges ható­sági támogatással folyik a tagok gyűjtése az egész országban. (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Az ellenzéki vezetői értekezleteket betiltják vagy csendőrrel kergettetik szét, ugyanakkor pedig a Mép.-vacsorák egymást érik, (Zaj a jobboldalon. — vitéz Leel-össy Árpád: Más kérdés!) főispáni elnöklésekkel és társadalmi presszió val szervezik a többségi pártot, vagy frissen kinevezett tanítókat küldjenek ki a vármegyei Mép.-ek megszervezésére, tehát az állam kenyerén szervezik a Magyar Elet Párt ját. (Zajos ellenmondások a jobboldalon. —­Krúdy Ferenc: Hogy lehet ilyet mondani?) De ismétlem, ha ennek a privilegizált párt­szervezésnek és szabadalmazott agitációs eszkö­zöknek megvolnának is az eredményei, ez a szervezés elsősorban pénzbe kerül (Állandó zaj

Next

/
Oldalképek
Tartalom