Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-78

372 Az országgyűlés képviselőházának megreformálását és törvényes rendezését ké­rem én a kultuszminiszter úrtól, a belügymi-j niszter úrtól és a pénzügyminiszter úrtól egyaránt. Ha mes lehetett csinálni esry föld­reformot, úgy nagyon reménylem. hogy ez a kérdés is tényleg: rendezésre kerül. (Helyes­lés, éljenzés és taps jobbfelől, a középen és' a baloldalon.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter úr kíván válaszolni. : Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A bel­ügyminiszter úr és a pénzügyminiszter úr ne-', vében is köszönettel veszem, hoa?v t, képviselő-. társam szíves volt ezt az igazán nagy hord­erejű szociális kérdést itt szóvátenni. Tudjuk 1 mindannyian, akiK a falu életét ismerjük, hogy a párbérkérdés milyen feszültségeket, nehézségeket és kellemetlenségeket okozhat: ott, (Mozgás. — Halljuk! Halljuk!) ahol ez a kérdés nincsen kielégítően rendezve. (Ügy van! Ügy van!) Tudójuk azonban azt is, hogy ennek a kérdésnek, — amint azt az interpelláló kép­viselő úr is elmondotta itt — igen mélyreható történeti előzményei, szociális, társadalmi és; gazdasági vonatkozásai vannak, s ezért ezt a í kérdést az egész országra néz vei generálisan és egyöntetűen megoldani igen nehéz feladat Komoly és teljes adatgyűjtésre van szükség az egész ország területéről, amely adatgyűjtés alapján tudjuk csak megállapítani, hogy hol minő formában áll fenn és teljesíttetik ez a párbérkötelezettség. Méltóztatnak tudni, hogy az előző kormá­nyok már megkísérelték ennek a kérdésnek a rend|ezését. A képviselő úr említette, hogy 1924­ben hivatali elődöm kiadott egy rendeletet, a 49.765/1924 számú rendeletet, amelyben igye­kezett igazságos, méltányos és arányos meg­oldást találni. ; \ Az volt a felfogás, (hogy kétféle megoldás, lehetséges, nevezetesen a párbérmegváltás, amikor pénziben fizetik a párok azt, amit az-, előtt terményben kívántak tőlük, a másik meg­oldás pedig az átvállalás, amikor a politikai község vállalja át a párbérterheket és arányo­san osztja meg a lakosság; között. Mindkét meg­oldásnak vannak hátrányai. Ahol a politikai község és nem az egyházközség vállalja át ezeket a terheket, ott igazságtalan terhelésben részesülnek esetleg olyanok, akik nem a kato­likus egyházi közösségbe tartoznak, ahol pe­dig az átvállalás pénzbeli fizetés elvállalása formájában történik az illetők részéről, ott a búza és egyéb termények árának magassága okozott méltánytalanságot. Abban az időpont­ban tudniillik, amikor ezt a kötelezettséget megállapították, a búza mázisája 28—30—32 pengő volt, ez az ár később leszállott és az ille­tők pénzben mégis ugyanannyit fizettek. (Ügy van! Úgy van!) Ezért, ezeken a tapasztalatú-, kon okulva és a t. képviselő úr kezdeményezé­sére — aki erről a kérdésről már a múlt alkav lommal el kívánta mondani az. interpelláció­ját, én azonban neui tudtam volna a válaszo­mat megadni, mert nem voltam jelen és így a képviselő úr interpellációját akkor elhalaszt totta, de közben beszéltünk erről a kérdésről — és az ő adatai alapján is ekr-endeltem az ál­talános adatgyűjtést, elrendeltetm, hogy ezt azi adatgyűjtést gyorsan folytassák le és ennek megtörténte után azonnal érintkezésbe lépek az illetékes és érdiekéit miniszter urakkal, a bélügyminiszter úrral és a pénzügyminiszter úrral és igyekezni fogok ennek az ideiglenes rendezésnek a véglegesítését előkészíteni. Ter­^S. ülése 19hÖ január 31-én, szerdán. mészé tes azonban, hogy mivel ennek a kérdés^ nek igen erős pénzügyi és magángazdasági ki­hatásai is vannak a fizetők szempontjából s ezért igen alapos mérlegelésre van szükség, nem tudok_ megígérni rögtöni intézkedést abban a tekintben, hogy az ideiglenes rende­zést véglegesítsem, meg tudom azonban ígérni a t. képviselő lírnak és a képviselőháznak, hogy a kérdéssel alaposan foglalkozom, ahol kirívó igazságtalanságok és méltánytalansá­gok vannak, azokon — ha szükséges — külön rendelettel intézkedve, segíteni kívánok és a végleges rendezést olyképpen előkészítem, hogy az megnyugvására szolgáljon mindkét félnek, mind a fizetőnek, mind pedig az egy­házi személyeknek, akik a párbérben ősi jo­gon részesülnek. Azt hiszem, a t, képviselő urat megnyüg­tathatja^ ez a válaszom és kérem, hogy sC t. Ház szíveskedjék ezt a választ .tudomásul venni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Méltóztatnak-e a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter úrnak a belügy-, vala­mint a .pénzügyminiszter úr nevében is adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnék ifj. Zimmer Ferenc képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, a képviselő úr azonban ezt iz interpellációt törölt© és így áttérünk Gürt­ler Dénes képviselő úr interpellációjára^ aki a pénzügyminiszter úrhoz intéz interpellációt. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szö­vegét felolvasni. Kovách Gyula jegyző (olvassa): »Interpel­láció a pénzügyminiszterhez a visszacsatolt területeken épült adómentes házak téves meg­adóztatása tárgyában. < A .visszacsatolt területeken működő köz­ségi adóhivatalok azon új házak után, ame­lyekre még a megszállás alatti időben a cseh­szlovák adóhatóságok 15 vagy 25 évi teljes adómentességet engedélyeztek, utólagosan pót­adókat írnak elő (nyilvános he.tégápolási pót­adó, rokkantellátási adó, vármegyei : pótadó, útadó és községi pótadó). A községi adóhivata­lok az utólagos előíráskor hivatkoznak a m. kir. pénzügyminiszter -által kiadott 145.33771939­számú rendeletre, mely állítólag elrendelte azon házak után is a .pótadók előírását, melyek még a csehszlovák jogszabályok szerinti adó­mentességet megkapták. r ''.'.'• A csehszlovák megszállás alatt a házadó­mentességet törvényileg szabályozták ós tör­vényhozás útján lett lefektetvp, hogy az egyes házak milyen időtartamú adómentességet élveznek. így a törvényileg szabályozott adó­mentesség kiterjed nemcsak az állami adókra, hanem az (összes pótadókra is, úgyhogy az új házak teljes adómentességet élveztek. Ha a fenti pénzügyminiszteri rendelet végre lesz hajtva, úgy a háztulajdonosok szá­mításai mind kútba esnek, mivel a pótadók előírása számukra olyan tehertételt jelentene, amellyel a ház építésekor, illetve a kölcsön felvételekor nem számoltak, s be fog követ­kezni az, hogy vagy az újonnan előírt adó­terhet vagy pedig a felvett kölcsön kamatját nem tudják az amortizációval együtt fizetni és így házuk dobra kerül. Tisztelettel kérdem a pénzügyminisizter úrtól, hogy mit szándékozik ebben a dologban a helyzet megjavítása érdekélben tenni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti á szó. , ;- __

Next

/
Oldalképek
Tartalom