Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-65

Àz országgyűlés képviselőházának 65. t. képviselőtársam is említett, amikor azt mondotta, hogy a Felvidékre vonatkozólag azért kellett ezt a póttörvényjavaslatot hozni, mert a Felvidék már megszokta az ő saját szavazási rendszerét. Akkor miért nem teszünk eleget az ő szokásának, amikor a Felvidéken csak lajstromos szavazás volt! Miért nem csinálták meg azt, amire a törvény módot adott volna? Mert az csak azt mondja, hogy egyéni kerületeket kell alkotni. Tehát minden összevont vármegyében lehetett volna egyéni kerület és lehetett volna minden vármegyében lajstromos kerület is. De ez csak indokolás, ami ebben a törvényjavaslatban van. A valódi ok más. Ha meg méltóztatnak engedni, számokkal fogom bizonyítani a valódi okot. A Jegutóbbi képviselőválasztáson a szélsőjobboldali képviselők közül lajstromon 32 jött be, egyéni kerületekben 15, kisgazdapárti lajstromon bejött 13, egyéni kerületben bejött 1, szociáldemokrata egyéni kerületben nem jött be senkisem, lajstromos kerületben bejött 5, demokratapárti lajstromon bejött 5, egyéni kerületben senki. (Rajniss Ferenc: Kétféle képviselő van!) Ebből látjuk azt, hogy a 71 ellenzéki mandátumból 55 jött be lajstromon és csak 16 jött be egyéni kerületben. Ez az oka, ez az indoka tehát annak, hogy a Felvidéken a már összevont vármegyékben nem lesz lajstromos szavazás és ez az oka annak, hogy ez a törvényjavaslat nem gondoskodik arról, hogy vármegyéket összevonjanak és megtartsák a lajstromos szavazást épp úgy, mint ahogyan ez az anyaországban van. (Maróthy Károly: Ez csak véletlenség! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Az 1938 : XIX. te. tárgyalása során olyanirányú felszólalások is történtek, hogy a kormány szemére hányták, hogy a választójogi javaslat az ő lajstromos rendszerével tulajdonképpen az ellenzéki pártok ellen irányul. Akkor talán maga a kormány is a£on a gondolaton volt, hogy a lajstromos szavazással tulajdonképpen az ellenzéket fogja gyengíteni. Jött azonban a májusi választás rendszere, jötl a mostani választás tanulsága és jött ez a törvényjavaslat, amely 37 mandátum közül csak kettőt, tehát alig 6 százalékot választat meg lajstromon, (Szöllősi Jenő: Ez a jövő zenéje!) ellentétben a májusi választásokkal, az 1938: XIX. tc.-kel, amelynél körülbelül 50 százalékot választottak meg lajstromon és a másik 50 százalék egyéni kerületben jött be. Ez a rész ugyan a bizottsági tárgyalásra fog tartozni, de a törvényjavaslat általános bírálatánál ezt is fel kellett hozni. Még egy nagyon súlyos dolgot látok ebben a törvényjavaslatban, ami ellen már több alkalommal felszólaltam, nevezetesen, hogy amit a képviselőház megtehet a javaslat tárgyalása körében, amit mi is megtehetünk saját magunk, azt a jogot ne bízzuk a minisztériumra, ne hozzuk be azt a rendszert, hogy a miniszter rium a legfontosabb, a leglényegesebb dolgokban a törvény mellett rendeleteket alkothasson. Az 5., 6. és 7. §. ilyen rendeletek kibocsátásával bízza meg a belügyminiszter urat, olyan rendeletek kibocsátásával, amelyeket mi majdnem egy hasábra terjedő paragrafusok helyett két sorban kimondhattunk volna, azt, tudniillik, hogy a központi választmányok összeállítása a régi alaptörvény alapján történik. Így nem kellett volna a belügyminiszter úrnak rendeletkibocsátási jogot adnunk, akkor előre tudtuk volna, hogy a választókerületek beosztása ütése 1939 december 12-én, kedden. Ú és a központi választmányok megalakítása hogyan fog történni. Így azonban valószínűleg csak 1940 június havában, két héttel vagy égy héttel a választások előtt fogjuk megtudni, (Hubay Kálmán: Egy nappal!) hogy a belügyminiszter úr a reáruházott rendeleti hatáskörénél fogva milyen választási beosztást és milyen központi választmányokat kíván alakítani. Ha munkánkat meg akarjuk rövidíteni és törvények helyett rendeletekkel akarunk kormányozni, akkor a legegyszerűbb hoznunk egy egyszakaszos törvényt és ezzel ruházzuk rá a minisztériumra az összes törvényalkotási jogokat, hogy rendeletekkel kormányozhasson. (Maróthy Károly: Jórészt már megvan!) Ez megvolt az 1919. év után; hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az első nemzetgyűlési választást is rendelet és nem törvény alapján hajtották végre. ÍSőt még 1921-ben is szintén rendelettel szabályozták a választói Jogot. Akkor azonban nem lehetett mást csinálni, ma azonban, amit mi magunk megtehetünk, azt csináljuk meg mi magunk és ne kövessük azt a veszélyes utat, hogy a kormány részére olyan felhatalmazást adunk, amely a törvényhozás kezéből kiveszi a jogalkotásnak, a törvényalkotásnak a jogát. Az elmondottaknál fogva ezt a javaslatot általánosságban elfogadni nem tudom. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Csoór Lajos! 1 .' Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Az idő rövidsége miatt csak pár megjegyzést vagyok bátor ehhez a javaslathoz fűzni. Nagyjában és egészében teljes mértékben osztom azt az álláspontot, amelyet Mosonyi Kálmán t. képviselőtársam jielyesen kifejtett. Különösen abban a vonatkozásban akarom magam is kiemelni az igazságot, amit ő a lajstromos választás eltörléséről mondott. Nem tételezem fel a kormányról, hogy ezt politikai érdekből teszi (Hubay Kálmán: De jóhiszemű vagy!) és meg vagyok róla győződve, hogy itt bizonyos technikai meggondolások miatt próbálja a kormány leegyszerűsíteni a dolgot. Nagyon kérem azonban a belügyminiszter urat, hogy ne méltóztassék a kettős jogrendszer ingoványos útjára lépni. Már pedig így kettős jogrendszer fog fennállani az országban, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Éppen azt akarom megszüntetni!) Ne méltóztassék fenntartani azt az állapotot, hogy ott csak egyszerű egyéni kerületi választás legyen és a lajstromos rendszert eltöröljék. Ugyanolyan módon, ahogyan indokolva van a lajstromos választás elejtése, indokolható lehet annak fenntartása is és e tekintetben Bródy igen t. képviselőttársamnak teljes mértékben igaza van, hogy vitatható , a kérdés. Kérem a belügyminiszter urat és apjpellálok a képviselőház jogi lelkiismeretéhez, méltóztassék azon az elvi állásponton maradni, ihogy az új területeken a magyar általános jogrendszer teljes egészében érvényesülhessen. Másik megjegyzésem az Ï. Vhoz szól. Az 1. §-nak egyik mondata így szól: »A képviselők választására az alábbi szabályok, intézkedések érvényesek a törvényhozás további intézkedéséig.« Tessék ezt törölni a szövegből, mert teljesen képtelen dolog, hogy még egy újabb, egy harmadik törvényt is hozzunk, ugyancsak