Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-76
Az országgyűlés képviselöházúnak 76. szemtermelés harmadrészének, vagy felének elvesztését jelentené. (Ügy van! a jobboldalon.) A javaslat legfontosabb intézkedéseinek a célkitűzésen túl a 6. § (3) bekezdését tartom, amely szerint az országos bizottság kötelező irányelveket szabhat meg, továbbá a 12. | (2) bekezdését, a miniszter rendelkezési jogát a legkisebb munkabérek i megállapításának kötelezővé tételére és ezzel együtt a parlament felelősségrevonási jogát a mindenkori miniszterrel szemben, a 18. §-t, amely a munkásnak utólag is védelmet nyújt a munkáltatóval szemben és a 19. §-t, amely az ellenőrzést vezeti be. Megragadta a figyelmemet a 14. §, amely felveti az órabér kérdését. Ezzel a problémával nem akarok foglalkozni most, nagyon tág és nagyon bő probléma ez és együtt jár a munkaidő szabályozásának a kérdésével is. Mihelyt ugyanis órabért veszek, a munkaidő rendezésével is foglalkoznom kell. Ezt a kérdést, megérzésem és megítélésem szerint, nagyon komolyan meg kell fontolni a magyar mezőgazdaság területén. T. Ház! Felmerül az a kérdés, hogy ez a törvényjavaslat megoldja-e a mezőgazdasági munkásság munkabérkérdését. Egyről meg vagyok győződve. Nem vagyok hajlandó eleve rosszindulatot feltételezni az összeülő bizottságok részéről, nem vagyok hajlandó eleve azt mondani, hogy ezek minden esetben a munkásság ellenére fognak dönteni, vagy szabotálni fogják ezt a kérdést, — nem is szabotálhatják, mert hiszen megvan a miniszter kötelező rendelkezési joga — ennek következtében meg vagyok arról győződve, hogy meg fogja szüntetni a kirívó ellentéteket az országban, mert ezek megvannak. Csak hadd mutassak rá egy munkára, amely nemrégiben jelent meg, s amely a fejérmegyei gazdaságok állapotát tünteti fel. Ezekből az egy vármegye területén kötött aratási szerződésekből azt látom, hogy nyolcad-, kilenced-, tized-, tizenegyed, tizenketted, tizenhármad részért is köttettek aratási szerződések; a cséplési munkára pedig 2, 2'5, 3, 3'5, 4 százalékért. Meg kell említenem ezzel kapcsolatban, hogy a legtöbb gazdaságban Fejér megyében is az aratórész 10 százalék, 169 gazdaságban és a cséplési rész is 4 százalék 110 gazdaságiban. A gazdaságok többségében ezt a részbért fizetik Fejér megyében. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem azt, hogy nagyon nehéz helyzetben van az ember még az ilyen statisztikákkal szemben is. Hiszen annyi mellékkikötés szokott történni az aratási és más munkásszerződésekben, hogy az ember ha objektíven nézi a kérdést, a munkásszerződésekből alig tud statisztikát csinálni. Meg vagyok azonban győződve arról, hogyha megtörténik ezeknek a bizottságoknak megalakulása és bizonyos országos iránymutatás következik be, akkor a kirívó ellentétek, ha talán az első évben nem is, de egykét esztendő alatt mindenesetre lefaragódnak. Az is bizonyos, hogy a bizottságok nem fognak egyforma eredménnyel működni. Emberek vagyunk, különböző emberek. Itt megint az országos irányítás a hivatott a kiegyenlítésre. Emellett az országos irányítás mellett mindkét fél maga beleszólhat a kérdésekbe, problémákat vethet fel, meglesz a közvélemény^ és a parlament ellenőrzése. Matolcsy Mátyás képviselőtársam maga említette, ő előre tudja, hogy számtalanszor fel kell szólalnia majd a parlamentben. Ez nem a •javaslat hátrányát, hanem annak előnyét, mutatja. Valószínű, hogy mi is fel fogunk: szőülése 19 UO január 26-án, pénteken. 311 lalni ilyen ügyben. Meg vagyok azonban győződve arról, hogy a helyzetben javulást fogunk tapasztalni, ha egyszer meglesz a felelősségrevonás törvényes lehetősége, illetőleg ha törvényes alapon kérhetjük a miniszter úr beavatkozását. T Ház! A javaslat 1. Va a munkásság megélhetésének biztosítását célul tűzi ki. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Én ennél a célnál nemcsak a puszta fizikai létfenntartásra gondolok. Hadd hangsúlyozzam azt, hogy nekünk nem szabad megnyugodnunk abban, ha ez a munkásréteg, mondjuk, mindennapi száraz kenyerét és az emberileg elengedhetetlen ruházatot és lakást meg tudja szerezni a maga számára. A nemzetnek törekednie kell arra, , hogy ez a munkásréteg net csak fizikailag élhessen meg, de gyarapodhassak is, (Helyeslés a jobboldalon.) átléphessen a proletár sorból a polgárosodás színvonalára. (Élénk helyeslés és taps a jobb-, baloldalon és a középen. — Egy hang a jobboldalon: Népi politika!) Gondolni kell arra, hogy ez a munkásréteg a művelődés területén is előbbrehaladhasson, mert nem nyugodhatunk bele abba, hogy a nemzetnek egy rétege egyenesen ki legyen zárva a maga anyagi helyzetté miatt az életnek olyan javaiból, amelyek nélkül mi magunk nem tartanánk ezt az életet emberi életnek. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Hangsúlyoznom kell azonban azt, hogy a munkásság megélhetését egymagában törvénynyel és ezzel a törvénnyel sem tudjuk biztosítani. (Úgy van! a jobboldalon ) Maga a javaslat az 1. § fogalmazásában felemlíti azokat a, ha nem is korlátokat, de meghatározó tényezőket, magángazdasági és közgazdasági tényezőket, amelyektől lényegében a munkásság megélhetési viszonyai függnek, amikor a munka értékéről és a gazdasági viszony óikról beszél. T. Ház ! Ott van az 1. §-ban a cél : a munkásság megélhetései, amelyről, ismétlem, én tágabb értelemben gondolkozom; de ott van ugyanebben az 1. f ban a megélhetést meghatározó két tényező is: a munkabér a munka értékétől és a gazdasági viszonyoktól függ, ezek a munkabér magángazdasági és közgazdasági tényezői. Csak ezeken a reális alapokon felépítve oldhatjuk meg a magyar mezőgazdasági munkásság életét. Hangsúlyoznom kell, hogy a magyar mezőgazdasági munkásság helyzete a kereseti lehetőségektől függ. Ez pedig szorosan összefügg a mezőgazdaság mindenkori helyzetével Ha az elmúlt évek adatait megvizsgáljuk — még ha ezeket az adatokat nem is tartjuk száz százalékig, minden körülmények között helytállóaknak — világosan kiderül, hogy a mezőgazdaság*! munkásság w helyzete szorosan összefüggött az egész mezőgazdasági termelés helyzetével. Veszem például az egyik tényezőt, a napszámbéreket, amelyekről az előadó úr tegnap azt mondta, hogy ezek a mezőgazdasági munkabér kifizetésének körülbelül 20%-át teszik ki. Igen, 20%-át, tették ki a jó konjunktúra idején, de méltóztassanak megnézni minden ofbjektív és szakszerű jelentést ezekről az esztendőkről arra vonatkozólag, hogy maga a napszámbérkifizetés, tehát a pénzbeli kifizetés a válság növekedésével egyidejűleg hogyan ősökként le egészen 10%-ig, nem is szólva arról, hogy voltak az országnak olyan részei, amelyeken a válság éveiben a napszámbér az egész kifizetett bér 7*5%-át sem haladta túl. Készítettem egy összeállítási az elmúlt napokban a napszámbér és a búzaár összefüggé-