Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-75

296 Az országgyűlés képviselőhÁzának 75. sági munkásság sorsának enyhítése és javítása érdekében a legszükségesebb és legfontosabb a mezőgazdasági üzem prosperitásának és jö­vedelmezőségének az emelése. (Helyeslés a jobboldalon.) Addig tehát nem lehet fellépni túlzó követelésekkel, amelyek végeredményben a termelés rovására mennek, mert meg lehet állapítani akármilyen magas munkabért, de a végén a mezőgazdasági üzem nem lesz képes rentabilitásának sérelme nélkül ezeket a mun­kabéreket ki is fizetni. T. Ház! Ezekben voltam bátor ismertetni a törvényjavaslattal kapcsolatban elgondolá­saimat és ezzel támasztom alá azt, hogy miért fogadom el a javaslatot és miért tartom szük­ségesnek, hogy ez a törvényjavaslat mielőbb életbeléphessen. tTgy vélem, hogy nemcsak a magam, ha­nem az egész törvényhozás nevében is köszö­netet kell mondanom gróf Teleki Mihály föld­mi velésügyi miniszter úrnak, (Éljenzés a jobb­oldalon és a középen.) aki ezt a javaslatot a Ház elé terjesztette. Ez a javaslat is mutatja a földmívelésügyi miniszter úr szociális gondol­kozását és tettrekészségét a magyar mezőgaz­dasági munkásság érdekében. Hiszen az utóbbi időben nem egy ilyen szociális javaslatot nyúj­tott be, amelyek mind a magyar mezőgazda­sági munkás sorsának javítását célozzák. En arra kérem őt, ne engedje elkedvetleníttetni magát azok által a támadások által, amelyek őt éppen e szociális javaslatot beterjesztése miatt érik, (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) mert ezzel szemben milliók és milliók hálája kíséri őt (Taps jobbfelöl.) e javaslat beterjesz­téséért. Nem azért, mert a Magyar Elet Pártjának, a kormánypártnak tagja vagyok, hanem belső meggyőződésből úgy látom, úgy érzem és úgy is van, hogy az előttünk fekvő törvényjavas­lat igenis alkalmas arra. hogy vele a mezőgaz­dasági munkás sorsán javítsunk és segítsünk s ezért a miniszter úr iránt táplált bizalomnál fogva is, a törvényjavaslatot örömmel elfoga­dom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb­oldalon és a középen, — A szónokot számosan üdvöslik.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólani. Gr. Teleki Pál miniszterelnök: T. Képviselő­iház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének az 1938/39. évre megszavazott hitelekkel szemben az egyes költségvetési fejezeteknél ezen szám­adási év első felének végén mutatkozó eltéré­sekről szóló jelentését és az ahhoz tartozó kimu­tatásokat beterjeszteni és kérem, méltóztassék azokat kinyomatni, szétosztatni és előzetes tár­gyalás és jelentéstétel céljából a zárszámadás­vizisigáló bizottságnak kiadni. Elnök: A Ház a jelentést kinyomatja, tag­jai között szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a zárszámadásvizs­gáló brzottságiiiak. , -, , A miniszterelnök úr kíván szólni. Gr. Teleki Pál miniszterelnök: T. Ház! Van szerencsém henyujtani egy jelentést az 1939/40. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában. Kérem annak kinyomatását, szét­osztását s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a közigazgatási és közlekedésügyi, va­lamint pénzügyi 'bizottsághoz való utalását. Elnök: A Ház a jelentést kinvomiatja, szét­osztatja s a miniszterelnök úr által megjelölt bizottságoknak előzetes tárgyalás és jelentés­tétel céljából kiadja. A vezérszónokok közül szólásra következik 1 ? Mocsáry Ödön jegyző; Vágó Pál! ülése 1940 január 25-én, csütörtökön. Elnök: Vágó Pál képviselő urat illeti a szó. Vágó Pál: T. Ház! A legkisebb gazdasági bérek megállapításáról szóló törvényjavaslat, amint azt általános indokolásfa is kiemeli, revi­deálni kívánja az 1923 : XXV. tc.-t, melynek átmeneti jellegű intézkedéseit állandó jellegű olyan rendelkezésekkel pótolja, amelyek értel­niében a legkisebb bérek megállapítását ható­ságokká minősített érdekképviseleti szervek, a vármegyei és az országos bérmegállapító bi­zottságok hatáskörébe utalja. További lépés tehát alkotmányos életünk azon kényszerű, vagy szükségszerű fejlődési folyamatában, amely a liberális gazdasági rend fokozatos fel­számolásával a hivatásrendi munkaállam felé vezet. Ezért mi a kormányzatnak ezt a lépését nem ellenezzük, mert hiszen félreérthetetlenül abban a fejlődési irányban halad, amelyet a Nyilaskeresztes Párt 1939 március 15-i pro­grammjában szabatosan és világosan megjelölt. (Rapcsányi László: TTgy van!) Amikor tebát a törvényjavaslatot elvi okokból általánosság­ban elfogadom, teszem ezt abból a belső hitem­be-! származó és belső elégtétellel párosult meg­elégedéssel hogy ezt a törvényjavaslatot a fej­lődés logikájával szükségszerűen fogják követni azok a törvényes intézkedések is, amelyeket mi régóta sürgetünk, régóta hirdetünk, említett programmíunkban ugyancsak lefektettünk és amelyeknek foganatosítása nélkül az a nagy­szerű nemzetépítő célkitűzés., amelyet a mélyen t. előadó úr olyan szabatosan és világosan je­lölt meg, nevezetesen a mezőgazdasági mun­kásréteg életszínvonalának emelése, nem való­sulhat meg. Ezek a kiegészítő törvényes intézkedések, amelyeknek foganatosításával a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat tulajdonképpeni céljának, a tömegek életszínvonala emelésének megfelelhet, végeredményben lényegesen egy­beesnek egész gazdaságpolitikai célkitűzésük­nek, amelynek kardinális tétele a liberális gazdasági rend krónikus szociális betegségé­nek, a munkanélküliségnek szerves és intéz­ményes felszámolása. Bendkívül örvendek, hogy csatlakozhatom e tekintetben az előttem szólott Megay igen t. képviselőtársam fejte­getéséhez és megállapíthatom azt, hogy egész gazdasági célkitűzésünknek ez &, tengelye, a. munkanélküliség szerves és intézményes fel­számolása a magyar lét és nemlét kérdésének kardinális problémája. (Ügy van! a szélsöbal­oldalon.) Olyan törvényes intézkedéseket sürgettünk és akartunk, amelyek a hiteléletünket szabá­lyozó törvények revíziója útján lehetővé te­szik nagyszabású közmunkák finanszírozását, nagyszabású beruházási tevékenység folytatá­sát olyan mértékben és olyan határok között, hogy a munkanélküliség egy országos építő terv keretén belül záros határidőn belül meg­szüntethető legyen. Egészen kétségtelen, hogy e törvényes intézkedések hatása elsősorban a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal érin­tett tömegek életszíntjének emelkedésében fog jelentkezni, hiszen ennek a gazdasági munka­programmnak mérföldkövei •— nagyszabású közmunkatevékenység, útépítés, beruházások­kal kapcsolatos telepítési akció, a mezőgazda­ság iparosítása — mind ennek a centrális problémának megoldása, hiteléletünk revíziója által válnak lehetővé. Egészen kétségtelen, hogy mindaddig, amíg ezek a mélyen t. túl­oldal által is sürgetett szerves intézkedések nem történnek meg f a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat hatása az általa érintett tö­megek életszíntjének általános fokozása te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom