Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-73

Az országgyűlés képviselőházának 73. ülése 19 UÖ január 19-én, pénteken. 523 megvizsgáljuk az eddigi gyáralapításokat, az eddig kivetett adókat, az adóamnesztiákat és egyeu ilyen kérdéseket, ie kell szegeznünk azt a tényt, üogy az illető gyárat, üzemet vagy vál­lalatot megalapítani igenis érdemes volt. .Ha nem lett volna érdemes, nem foglalkoztak volna ezzel. Miből származtak volna azonban akkor a mammutvagyonok, a mammutbirtokok és a mammut-iparváliaiatok? Ha tehát érde­mes volt úgynevezett gründolássai foglalkozni, akkor igenis azok, akik ilyesmivel foglalkoz­nak, a nagyobb adóteher viselését is el fogják tudni bírni. Tisztelettel kérek 10 percnyi meghosszab­bítást. Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a kért beszédidő meghosszabbítást megadni? (igen!) A Ház a beszédidőmeghosszabbítást megadja. Vajna Gábor: Éppen tegnap Cz ermann igen t. képviseltőársam is leszögezte, hogy az egész adó javaslat 24 millióról 35 millióra való emel­kedést jelent. Nehezen tudom elhinni, hogy évi 11 milliónál többet az egész ipar, az egész ke­reskedelem, s a bankok és más társaságok el ne bírnának. Javasolom úgy, ahogyan azt Laky igen t. képviselőtársam is szerinteni helyesen megemlítette, az árellenőrző és az árvizsgáló hites könyvszakértői szervezetnek még további és tökéletesebb kiépítését. Ha belenézünk az iparvállalatok életébe és zsebébe, akkor nem is egy esetben furcsa dol­gokat láthatunk. Megint nem akarok konkré­ten megnevezni senkit, egyetlen vállalatot sem, de megtörtént, hogy amikor egy vállalat fel­szólítást kapott, hogy egy iparcikket, amelyet évtizedeken keresztül 180 pengővel fizettek meg, hajlandó-e 45 pengőért szállítani, néhány napi huza-.vona után az iparvállalat jelentke^ zett és ma is 45 pengőért tudja szállítani azt a drága cikket. Ha tovább megyünk, látjuk, hogy az a gazda, aki nehezen termel, keveset keres, nem tudja az iparcikkeket, a csizmát, a ruhát meg­fizetni; pedig ha megnézzük, hogy mennyiért veszik meg tőle a nyers borjúbőrt, vagy a marhabőrt, amely a talpbőrhöz szükséges, es ha megnézzük, hogy mibe kerül ezeknek a bő­röknek feldolgozása, az a szent meggyőződe­sem, hogy nem volna szabad ebben az ország­ban 60 pengős csizmának, vagy akár csak 40 pengős csizmának is lennie. Itt tegnap a túloldalról Czermann képvi­selő úr is felvetette azt az aggályát, hogy ezt az adóemelést, amelyet ez a törvényjavaslat jelent, az ipartelepek, a vállalatok át fogjak hárítani a vásárlókra. Ezt én is így gondolom, (Bodor Márton: így is lesz!) így is lesz, ha a hatalom erélyes kézzel bele nem nyúl. Regi szokás ez. Amikor behozták a forgalmi adót, akkor jött a kereskedő, az utolsó fokon levő ember, aki átadja a vevőnek, a fogyasztónak a kezébe aa árut s egyszerűen felszámította a 3 százalékos forgalmi adót. Azután jött egy új emelés: kérem, fel kellett emelni az árat, mert drágább lett a búza, vagy drágább lett ez vagy drágább lett az. Nagyon ügyesen tudnak lan­szírozni híreket, hogy nem lesz búza, nem lesz kukorica, vagy kevés termett ebből vagy ab­ból, ezt vagy azt nem lehet a külföldről be­hozni, szárazság van, stb. Az állatokat ma po­tom pénzért adják el a kisgazdák kinn a falun, még hízott állapotban is, úgyhogy alig tudnak ÍX'A értük kapott pénzből egy-két pár csizmát vásárolni. Örömmel üdvözlöm ezt a javaslatot, illető­leg a túloldalnak is azt az elgondolását, hogy a« árvizsgáló szervezetet és a könyvszakértő szervezetei nyomatékosan ki kell építeni. En­nek a nyomatékos kiépítésnek azonban csak akkor lesz hatálya és csak akkor fogja érez­tetni hatását a vevőre, a kisemberre nézve is, ha elsősorban ezek a hites szakértők, revizorok vagy árellenőrzŐk olyan tisztességes fizetésben fognak részesülni, hogy őket semilyen oldalról se lehessen megközelíteni. Teljes tiszteletem azok iránt, akik ennek a testületnek tagjai, nem akarok senkit sem meggyanúsítani, de függetleníteni kell ezt a szervet is éppen úgy^ mint az adóhivatali tisztviselőket és az adókivetőbizottságok tag­jainak testületét is: nem szabad megengedni, hogy akár választási, akár más politikai ok­ból egy adótisztviselőt vagy egy adóhivatali vezetőt büntetésből áthelyeznek azért, mert nem ennek vagy annak a pártnak a tagja, mert nem erre vagy arra a pártra szavaz, vagy mert valamelyik párt képviselőjével az utcán beszélni mer. T. Ház! Ha a puritánizmust ezen a téren százszázalékig behozzuk és ha az ez ellen vé­tőket mint a magyar állam egyetemessége el­len vétőket hazaárulóként büntetjük meg tör­vényes szankciókkal, akkor nem kell félni a tőke elbújásától, nem kell félni attól, hogy menekülni fog a tőke (Egy hang a szélsőbalol­dalon: A tőkés fog menekülni!) és hogy ki fogják innen síbolni az iparvállalatokat, mert ilyen ellenőrzés mellett nem találhatnak mó­dot rá. . En ezt az egész törvényjavaslatot csak kezdeményező lépésnek tartom. Ez a javaslat a mai nehéz időkben sem szociális sem gaz dasági tekintetben nem elégíti ki a mi igé­nyeinket és ezért nem fogadom el. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. T. Ház! A napirend tárgyalására megálla­pított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy leg­közelebbi ülésünket kedden délelőtt 10 órak®r tartsuk és ennek napirendjére tűzzük ki a tár­gyalás alatt álló törvényjavaslat vitájának folytatását, továbbá a napirend 2—6. pontjai alatt felvett jelentéseket. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hoz­zájárulni! (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi.. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az ülés jegyzőkönyvét fel­olvasni. Szeder János jegyző (felolvassa az ülés je qyzőkönyvét). Elnök: Van-e. valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki s az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 1 óra 46 petGkor,) Hitelesítették : Ngiri István s. k. Kossuth Pál s. k. naplóbtrcUő'bitottsági tagok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom