Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-65
10 Az országgyűlés képviselőházának 65 tért területek összes életviszonyai nem rendeződnek akként, hogy az anyaországgal tényleg szerves egységbe olvadnak. A tényleges összeolvadást követi majd a jogi összeolvadás is. (Úgy van! Ügy van!) Egy választójogot sohasem az egyén érdekei szempontjából kell bírálat tárgyává tenni, (Helyeslés a balközépen.) hanem abból a szempontból, hogy az a választójogi rendszer az adott viszonyok között mennyiben szolgálja a helyes szelekció érdekét (Egy hang a jobboldalon: A nemzet érdekét!) és mennyire szolgálja a parlamenti stabilitást és ezen keresztül a nemzet egyetemes érdekét. (Ügy van! úgy van! jobbfelol. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Minthogy ez a választójogi törvényjavaslat ezeket a nagy és egyetemes érdekeket szolgálja, a magam részéről elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon es a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Porubszky Géza jegyző: R. Vozáry Aladár! Elnök: E. Vozáry Aladár képviselő urat illeti a szó! R. Vozáry Aladár: Tisztelt Képviselőház! Első és kedves kötelességemnek tartom, hogy Mezey Lajos mélyen t. képviselőtársunknak a leghálásabb köszönetünket tolmácsoljam (Ügy van! Taps a balközépen) a Felvidék magyarsága, a felvidéki magyar nemzeti kollektivum nevében, nemcsak azért a meleg szeretetért (Br. Vay Miklós: (a szélsőbaloldal felé): Most oeszéljenek!), amellyel hozzánk szólott, hanem azért a rendkívüli tájékozottságért is, amelb r el a mi viszonyainkat kezelte. (Úgy van! Ügy van! a balközépen.) Mert nem volt elég bennünket szeretni, nem volt elég bennünket hazavárni, a mi dolgainkkal komolyan, tanulmányszerű en kellett foglalkozni is, mert csak így lehetett a mi hazatérésünket és lehet majd a többiek hazatérését elősegíteni. (Úgy van! Ügy van! Élénk taps a jobboldalon és a középen.). Boldog örömmel konstatálom ebből a felszólalásból, hogy a magyar törvényhozás tagjai közül bizonyára nemcsak Mezey Lajos képviselőtársam, hanem mások is ilyen komoly, alapos, tanulmanyszerű megfontolással foglalkoztak a mi dolgainkkal (Ügy van! a jobboldalon .). Ezért hálás köszönetet mondok és ez nagy biztatás még rabságban levő testvéreink számára. (Ügy van! Úgy van! Élénk taps a jobboldalon és a középen. — vitéz Upcsey Márton: Így kell beszélni!). Hubay t. képviselőtársam (Egy hang a balközépen: Már kiment!) beszéde elején azt mondotta, hogy irigyli azt a magyar testvériséget, amelyet a húszéves szenvedés, a húszéves rabság váltott ki belőlünk, majd beszéde végén a választói névjegyzék összeállításával kapcsolatban azt mondotta, hogy hagyjuk meg tiszta hitében az ottani magyarságot, i.e vigyük azt a huncutságot oda, amelyet szerinte itt tapasztalni 1-ehet. Belekapaszkodom szándékosan az ő szavaiba. Ha irigyel bennünket a nálunk levő testvériségért, tiszta hitért, ;Akor mély tisztelettel kérem őt is, meg a parlament minden pártját, minden tagját, bogy ne rontsák meg pártoskodással, személyeskedéssel, gyűlölködéssel a mi tiszta, becsületes, magyar hitünket (Élénk helyeslés és taps.), amely a húsz év alatt nem ismert pártérdeket, kem ismert felekezeti, osztály-, szakma-érdeket, ^ honom csak egy érdeket ismert^ a magyar érdeket és annak értékelésével ^s szolgálatával tudta elérni azt a hősies magatartást, azt az ülése 1939 december . 12-én, kedden,ellenállást, amelyét a cseh törekvésekkel szemben tanúsított. (Élénk helyeslés és taps.) T. Képviselőház! Amikor két héttel ezelőtt a megajánlási vitában pártom képviseletében felszólalni szerencsém volt, két vonatkozásban érintettem a mi helyzetünket és a mi dolgainkat. Egyrészt azt mondtam, hogy a mi állapotunk most olyan, mint amikör egy eltört karnak vagy lábnak eltört részeit újból összet illesztik. Ezt azért ismétlem, hogy rámutassak arra: vigyázni kell akkor, amikor egy ilyen még beteg, még egybe nem forrt részhez hozzányúlunk, mert az tapintatot, finomságot, hozzáértést, szaktudást igényel. (Úgy van! ügy van!) Másrészt pedig azt mondottam, hogy" a felszabadult területeken hazatérésünk után a magyar munka feladata az, hogy lelkileg, szellemileg, gazdaság : Iag és politikailag a mi területünket és lakosságunkat visszahonosítsa. Időt, munkát igénylő procedúra ez és méltóz-i tassanak nekem elhinni, nem lehetett maróiholnapra olyan helyzetet teremteni a felszabadult területen, hogy mindjárt választást rendelhessenek el és folytassanak le. (Ügy van! Úgy van!) f Egy ilyen átmenet nagy döecciiéssel jár. Népszavazást lehet tartani azön-r nal egy ilyen átmenet után, ha ez a népszavazás csak állásfoglalás célját szolgálja abban a kérdésben, hogy vissza akarunk-e kerülni vagy sem, jól érezzük-e magunkat itthon hazatérésünk után vagy sem, (Ügy van! Ügy van!) de megbízást adni arra, hogy egy egész új életbe milyen elvekkel, milyen felfogással, milyen elhatározással illeszkedjünk bele, nem lehet. (Bodor Márton: És milyen gerinccel!) A gerinc tekintetében bennünket ne méltóztassék tanítani, inert nekünk van gerincünk. (Élénk éljenzés és t taps a jobboldalon és a középen.) Én tizenhét hónapig voltam börtönben és nekem senki sem mondta, hogy »Bátorság!«, mégsem féltem. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások jobbfelol: Jó lecke volt! — Zaj. — Halljuk! Halljuk! — Elnök csenget.) Nem vaeryok a vitázások, a személyeskedések embere. Ha meg méltóztattak figyelni a magyar parlamentben tanúsított magatartásomat, azt méltóztattak látni, hogy mindig csendben, f gyeivé, tanulmányozva ültem, mindenkit meghallgattam. Ha azonban engem zavarni fognak, akkor kénytelen leszek én is megfelelő válaszokat adni. (Helyeslés jobbfelol.) . T. Képviselőház! Kifogásolják azt is, hogy behívás útján jutottunk be a magyar képviselőházba és olyan kinevezett képviselőfélék vagyunk. Ez tévedés. Igaz, hogy a magyar parlamentbe behívás útján jutottunk be, de erre a behívásra a mi népünk nekünk mandár tumot adott, (Úgy van! Ügy van! jobbfelol.) mert bennünket a prágai parlamentbe, illetőleg a pozsonyi vagy az ungvári tartománygyűlésbe választás útján küldött be a népünk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelol és a középen.) Mivel itthon nem lehetett rögtön m választást tartani, ez a választás nekünk jogot adott arra, hogy az átmeneti időben népünk érdekeit tovább képviseljük és népünk mentalitását, felfogását itt is kifejezésre juttassuk. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen^— Holota János: A mandátum a pokolba is szolt, akárhol leszünk, mindig érvényes! — Ügy vén! Ügy van! jobbfelol.) A most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak az a célja és a feladata, hogy ezt az. átmeneti jelleget a törvényhozással kapcsolatban
