Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-71
200 Az országgyűlés képviselőházának ügyeletet gyakorló pénzügyminiszter úr megkeresi az illető minisztert, hogy változtasson az általa kinevezett tag személyén, miután az meg nem felel, új tagot nevezzen ki. Tisztelettel jelentem a mélyen t. Képviselőháznak, hogy a pénzügyminiszter úr részéről dr. Virágh Zsigmond elnök működése ellen eddig az igazságügyminisztériumhoz nem érkezett semmiféle panasz. Dr. Virágh Zsigmondot annakidején 1934-ben a hivatali elődöm kinevezte a jogásztagok közül rendes tagnak és kinevezett még három, vagy négy jogász póttagot is, bár tudta az akkori igazságügyminiszter úr, hogy az egyik pénzintézetnek ügyésze, azonban, miután semmiféle olyan jogszabály nincs, amely kizárná azt, hogy egy pénzintézet ügyésze is tagja lehessen ennek a bizottságnak, kinevezte azért, mert általános ösz•szeférhetlenség nem forog fenn (Gruber Lajos: Itt van a törvény!) és csak akkor összeférhetlen, ha egy-egy adott esetben olvan adós ügyében jár el, amely adós az ő általa képviselt hitelintézettel áll jogviszonyban. (Gruber Lajos: Azzal állt!) Ebben az. esetben azonban ilyen panasz nem merült fél, mert dr. Virágh Zsigmond csak olyan ügyfeleknek, olyan védett adósoknak ügyében járt el, mint a bizottság elnöke, akik az ő pénzintézetével semmiféle jogviszonyban nincsenek. Legalább is panasz ebben a vonatkozásban 1934 óta a mai napig nem érkezett és el sem tudom képzelni, — személyesen is ismervén Virágh Zsigmond úr korrektségét — hogy ő eljárna olyan ügyben, olyan védett birtokos ügyében, aki ezzel az általa képviselt pénzintézettel vonatkozásban van. Ilyenkor mindig a póttag iár el. Ami pedig azt a megjegyzést illeti, hogy a védett birtokok felügyelője természetszerűen nem lehet olyan személy, aki jogviszonyban áll azzal a hitelezővel, amelynél a védett birtokos adós, ez egészen más. A bizottság tudniillik egyes védett birtokosok felügyeletére rendflb et ki a saját tagjai vagy póttagjai közül felügyelőt. Dr. Virágh Zsigmondra nézve ilyen értelemben sem érkezett semmiféle panasz. ennélfogva mindaddig, amíg a pénzügyiminiszter úr, mint ennek a bizottságnak legfelsőbb felügyeleti batósága, hozzám nem juttat el panasz, nincs is módomban vizsgálatot tartani, mert felügyeleti jogom nincs felette. Ha netalán dr. Virágh Zsigmond ii*rvvéd, vagy az interpelláló igen t. képviselőtársam által említett másik ügyvéd úr ügyvédi minőségben nem járt volna el korrektül. — ennek pedig megvan a törvényes útja. Méltóztassék a kamarához, mint fegyelmi bírósághoz fordulni. (Gruber Lajos: Faktum az, hogy a birtok el van árverezve.) Elnök: Méltóztassék nyugodtan meghallgatni a miniszteri választ! Radocsay László igazságügyminiszter: Amennyiben az ügyvédi Kamara fegyelmi bírósági határozatával az érdekelt fél nincsen megelégedve, alkkor megvan a jogorvoslati lehetősége és méltóztassék meggyőződve lenni, hogy a m. kir. Kúriának ez az ügyvédi fegyelmi bírósága nagyon tárgyilagosan fogja azt kivizsgálni. (Gruber Lajos: Méltóztassék nekem megmondani, hogy az árverés után mit tehet?) Még egy válasszal tartozom az én hatáskörömben. Az interpelláló képviselő úrnak nevezetesen azt méltóztatott mondani, hogy ennek a védett birtokosokat felügyelő hatóságnak az eljárása következtében [két asszony ingatlanát 71. ülése 19 U0 január 17-én, szerdám, elárverezték. Ez súlyos jogi tévedésen alapszik.^. Addig ugyanis árverést nem tarthatott és nem is rendelhetett el a bíróság, amíg a védettséget meg nem szüntette. A védettség^ megszünteté : sének kérdésében pedig nem a védett birtokok felügyelő bizottsága határoz, hanem maga a bíróság, amelynek határozata ellen természetesen törvényes jogorvoslat van. (Gruber Lajos: Tessék, itt van az írás!) Egyéb vonatkozásban engem nem érint az interpelláció, mert hogy ez a felügyelő bizottság helyesen, törvényesen jár-e el, vagy nem, azt az ő felügyeletére hivatott pénzügyminiszter úr lesz hivatva megvizsgálni és ő fog akkor válaszolni az interpellációnak erre árrészére. ; Tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés és éljenzés jobbfelöl és a középen.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az igazságügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomásul vette. (Gruber Lajos helyet foglal az igazságügyminiszter melletti bársonyszékben és a miniszterrel szót vált, — Elénk derültség.) Kérem Gruber képviselő urat, méltóztassék helyére visszamenni. (Rapcsányi László: Nem árt az, ha gyakorolják. — Derültség.) Tekintettel artra, hogy az interpelláló képviselő úr interpellációját a földmívelésügyi és a pénzügyminisizter urakhoz is intézte, ebben a. vonatkozásban az interpelláció kiadatik az érdekelt miniszter uraknak. A következő interpellációt ifjú Zimmer Fe^ renc képviselő úr jegyezte be a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. A képviselő úr azonban interpellációjának elmondására halasztást kért. Kérdem, méltóztatnak-e a kért halasztást megadni ? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárult. Következik az utolsó interpelláció, amelyet Papp József képviselő úr jegyzett be a miniszterelnök úirhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni.. Szeder János jegyző (olvassa): »Interí3élláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a. hústalan napok elrendelése tárgyában. v r: : Hajlandó-e a miniszterelnök úr nyilat* kőzni arra nézve, miért volt szükséges a hústalan napok bevezetése és elrendelése akkor, amikor éppen a hízottsertés- és marhaállomány igen jelentősnek' mutatkozik és a gazdatársadalmat az alacsony árak és az értékesítés nehézségei sújtják?« -..;• ; Elnök: Az interpelláló képviselő Urat illeti a szó. Papp József: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! — Taps a szélsőbaloldalon.) Most, amikor első interpellációmat elmondom, egy nagyon fontos agrárkérdésre, az állatértékesítés kérdésére térek ki. Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar gazda az állatait nem bírja kellő áron. értékesíteni, sokszor pedig egyáltalán nem bírja értékesíteni. Most. amikor a magyar mezőgazda, a magyar kisgazda is rátért az állatnizlalásra, amikor már a magyar kisgazdák is magukévá tették azt az elvet, hogy. állataikat — mind a sertéseket, mind a marhaállományt — saját maguk hizlalják meg, sajnálattal kell látnunk, hogy hústalan napokat, rendeltek el. Nem tudjuk megérteni, mi oka lehet annak, hogy a miniszterelnök úr hústalan napokat rendelt el. (Zaj.) A hústalan napok elrendelése még sokkal veszélyesebb helyzetbe fogja sodorni a magyar kisgazdatársadalmát, amikor azt kell látnunk, hogy egy-egy .„ -,-.-,,• ••••!.,, ,-•-<-i'HW •.,•