Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-71

Az országgyűlés képviselőházának 71. ülése 1Ù40 január 17-én, szerdán. 197 alá és nyertek katonai kiképzésre beosztást — már kórházak és klinikák vezető orvosai, akik­nek kiterjedt, mások által nehezen pótolható orvosi feladatuk, praxisuk van, amelyet ka­tonai behívásuk rendkívüli mértékben megza­varna? 2. Hajlandó-e a miniszter úr a nevezett el­maradt korosztályok orvosai számára -a nyál­folyamán, június—augusztus hónapokban kü­lön, egy csoportban történő kiképzést lehetővé tenni I A nyári hónapokban az általános sza­badság idején a kórházak és klinikák látoga­tottsága és a magánpraxis is a legkisebb. Baky László s. k.« Elnök: Baky László képviselő urat illeti a szó. Baky László: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! balfelől.) A világháború befejezése után ránk­kényszerített békeszerződések következtében az 1901-es és azt követő évfolyamok egész sora nem került katonai sorozás alá. Ezeknek az évfolyamoknak fiatalsága büszkén és boldo­gan tett volna eleget katonai kötelezettségé­nek, a békeszerződés azonban ezt megakadá­lyozta. Jól ismerjük a honvédség legfelsőbb vezetőségének nehéz helyzetét, mert hiszen igen rövid idő alatt nagyon sok újonc sorványt kell kiképezni, bizonyos méltánylandó körül­mények álltak azonban elő éppen abból kifo­lyólag, hogy az 1901—1904-es évfolyamok már elérték a háború előtti népfelkelési korhatárt. Amint jól emlékszünk rá, a háború előtt a 36 éven felüliek már a népfelkeléshez számítot­tak. Ezeknek a 36—39 éves férfiaknak nagy­része ma már vezető^ állásban van, úgyhogy katonai, ujonckiképzésre való behívásuk sok­szor súlyos gazdasági, sőt állami érdekeket is érintene. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Ennek ellenére nekünk, a destrukcióval vádolt nem­zeti szocialistáknak az az álláspontunk, hogy mindenki köteles katonai idejét leszolgálni (Úgy van! Úgy van! Taps a szélsőbaloldalon.) és hazájával szemben katonai kötelezettségéi vállalni. (Felkiáltások jobbfelől: Mindenkinek ez a véleménye!) A mai napon egy egész speciális csoport kivételes helyzetével foglalkozom, a társada­lomnak egy oly csoportjával, akik mesterségü­ket újonckiképzés nélkül is maradéktalanul tudják értékesíteni a honvédség javára és ezek az orvosok. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Az 1901—1904-es korosztályokhoz tartozó orvosok nagy része ma már klinikai és kórházi vezető orvos. (Paczolay György: Meg egyetemi tanár!) Nagyon sokan hosszú ,küzdelmes és fáradságos évek munkájával tudták maguknak a megélhe­téshez szükséges praxist biztosítani s ha ezek az orvosok ma két, esetleg három hónapra kénytelenek lesznek praxisukat abbahagyni, — nagyon jól tudjuk a gyakorlati életből — itt exisztenciak, családok mehetnek tönkre, mert az orvos betegei kénytelenek más orvoshoz for­dulni. (Egy hang a jobbközépen: Es a cipész? — Paczolay György: A karpaszományos egye­temi tanár mégis csak más ! — vitéz Hertelendy Miklós: Tisztes ipar!) En nagyon tiszteleim a cipésziparos társadalmat, de az orvosi társa­dalmat a cipészeekhez az én véleményem szerint talán még sem lehet hasonlítani ! (Zaj jobbfelől. — Ellenmondások. — Matolcsy Mátyás: Micsoda nívó! — Paczolay György: Mi vagyunk a destruktívak! — Matolcsy Mátyás: Na, ki a destruktív?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Baky László: Nagyon jól tudjuk, ha az or­vos kénytelen praxisát felfüggeszteni, betegei más orvosokhoz mennek: és (Egy hang a közé­pen: Visszamegy, ha jó az orvos!) egy részéi nem kapja vissza, úgyhogy tényleg előállthat olyan helyzet, bogy ezek az orvosok exiszten­ciájukban veszélyeztetve vannak. Hogy reflek­táljak egyik képviselőtársam közbeszólására, megjegyzem, hogy az ügyvéd katonai kiképzés nélkül a honvédségnél nem tud szolgálatot tel­jesíteni, az orvos azonban tud. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Arira kérem a honvédelmi miniszter urat, — nagyon .sajnálom, hogy nincs jelen, mert ez sürgős kérdés — hogy ezt a négy évfolyamhoz tartozó idős orvosi ujonc-sor/ványt a nyári hó­napok alatt, tehát június, július és augusztus hónapban vonultassa be ujonckiképzésre, eset­leg két turnusban, mert jól tudjuk, hogy ;a nyári hónapokban a szabadságok alatt a kórházi, kli­nikai látogatottság is kevés, a nyaralások miatt a magánpraxisok is csökkennek, a ki­váló magyar orvosi bar, amely mindig tanúsá­got tett szakértelméről és emberbarátságáról, megérdemli, hogy ilyen méltányos elbánásban részesüljön. (Altalános helyeslés. — B. Szabó István: A mezőgazdasági népességet pedig té­len hívják be!) Ez is helyes. Ha netán közben olyan dolog történne, amely miatt ezeknek az orvosoknak katonai szolgálatot kell teljesíte­niök, akkotr sein lesz hátránya ennek a méltá­nyos elbánásnak. A világháborúból hozok fel példát. Itt velem együtt, azt hiszem, nagyon sok képvi­selőtársam a gyors orvosi segélynek köszön­heti, hogy életben maradt sérülése után és nagyon jól emlékezhetünk reá, hogy zászlóalj­és ezredorvosfőnökök voltak katonai és újonc­kiképzés nélkül a harctéren, kiválóan ellátták az orvosi szolgálatot és nehéz csatanapokon felváltás, pihenő nélkül száz és száz magyar katona életét mentették meg. (Ügy van! ügy van!) Ha tehát a nyárig netán olyan esemé­nyek történnének, hogy ezeknek az orvosok­nak a honvédség kötelékében kellene teljesí­teniök kötelességüket a haza iránt, akkor is maradéktalan képességgekkel állnának rendel­kezésre és a honvédség érdeke semmiféle csor­bát nem szenvedne, (ügy van! Ügy van!) Szerettem volna felhívni a honvédelmi miniszter úr figyelmét a katonaorvosi karnak egy sérelmére is, amely jogosan bántja önér­zetét. Soron- és rendenkívüli díszben a katona­orvosi kar fekete sapkában kénytelen kivo­nulni akkor, amikor a csapat rohamsisakban vonul ki, ha viszont ütközetbe kerül, akkor az a tűzvonalban szolgálatot teljesítő orvos ro­hamsisakot tesz a fejére. Kérdem, hogy ha a háborúban, a harctéren rohamsisak van a fején annak az orvosnak, akkor miért ne le­hetne az a fején itthon a kivonulások alkal­mával is. (Általános helyeslés.) Megérdemli ez a katonaorvosi kar, hogy a régi háború előtti időkből visszamaradt elavult elveket áttörjék. (Általános helyeslés. — Horváth Géza: Más kategóriákra is áll ez!) Kérem a honvédelmi miniszter urat, ismerve az ő belátó és szociális álláspontját, hogy ezt az interpellációmat érdemileg bí­rálja el és adja meg a módot, hogy a minden méltánylásra és elismerésre méltó orvosi kar azáltal, hogy ezt a kart a nyári hónapok alatt hívja be lehetőleg két turnusban katonai szol­gálatra-, olyan helyzetbe kerüljön, hogy ez által exisztenciájuk, megélhetésük veszélyez­tetve ne legyen. (Általános taps és helyeslés.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a honvé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom