Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-71
182 Az országgyűlés képviselőházának energia, akkor sokalnunk kell azt az időt, amely alatt a kormányok tizenegy esztendő óta adósok maradtak ígéretük beváltásával. T. Ház! Teljesen tisztában vagyok .kormányzatunk szociálpolitikai intencióival.' Tudom, hogy kormányzatunk mindent meg óhajt tenni és mindent meg fog tenni, hogy ezen a téren is javulást idézzen elő. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Két igen nagy szénbánya van az én kerületemben, amelyek munkásságának nevében, de más képviselőtársaim kerületében is vannak bányák és így ezeknek a képviselőtársaimnak nevében is szólok, amikor a belügyminiszter úr figyelmét felhívom erre a kérdésre. Meg vagyok győződve arról, hogy ő erélyes és gyors intézkedéssel j hamarosan olyan helyzetet fog teremteni, hogy a bányamunkásság heorikus és nehéz küzdelmét, amelyet értünk a föld alatt vív, megjutalmazzák azzal, hogy ugyanolyan mértékkel mérnek nékik is, mint'az egyéb ipari munkásoknak. (Taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván válaszolni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! Az interpelláló képviselő úrnak teljesen igaza van abban, hogy a társadalombiztosítás rendezéséről szóló törvény intenciója szerint a bányamunkásság öregségi biztosításának ugyanazt a színvonalat kell elérnie, amely színvonalon a többi ipari munkásság öregségi biztosítása rendeztetett. (Vgy van! a jobboldalon.) Hogy ebben a tekintetben a vonatkozó törvény nem tartalmazott azonnali imperativ rendelkezéseket, ennek az volt az oka, hogy a bányanyugbérpénztárak régi keletű intézmények és azoknak matematika, pénzügyi megalapozottsága abban az időben nem tette lehetővé ugyanazt a rendezést, amely az újonnan felállított társadalom biztosító intézeten keresztül a többi ipari munkásságra nézve elrendeltetett. Röviden és magyarul mondva: bányanvue-bérpénztáraink nem rendelkeznek és nem rendelkeztek akkor távolról sem azokkal a fedezetekkel, amelyek szükségesek lettek volna ahhoz, hogy a bányamunkásoknak ugyanolyan méretű biztosítás lett volna öregségükre adható. Ez a hiány, amely ebben a tekintetben fennállt, igen nagy összeget képvisel. A helyzet az, hogy bár a bányamunkásság valamivel magasabb járulékot fizet az öregségi biztosításhoz, mint a többi ipari munkásság, mégsem részesül azokban a járadékokban, amelyek a szociális igazság szempontjából megilletnék. Ez a kérdés hosszú évek óta állandó gondoskodás és tárgyalás anyaga, azonban soha sem tudott a kormányzat odáig jutni, hogy megtalálja azokat a pénzügyi fedezeteket, amelyek ezeknek a hiányoknak pótlására szükségesek lettek volna. A járulékok felemelése lehetétlen. A bányavállalatoknak olyan mértékben való további megterhelése, amely ezt a hiányt eliminálni tudta volna, szintén lehetetlennek mutatkozott a múlt gazdasági viszonyok között azért, mert bányavállalataink nem voltak olyan helyzetben, hogy ezt a terhet elbírták volna. Természetes dolog, hogy itt megint nemcsak a gazdasági, hanem a szociális szempont is előtérbe tolul és a kormányzat nem térhetett arra az útra, hogy olyan mértékben terhelje meg a bányavállalatokat, aminek . következtében azok azután üzemüket restringáiják és munkásaikat tegyék kenyértelenné. A harmadik tényező, amely figyelembe 71. ülése 19UO január 17-én, szerdán. jöhetett volna, az állam segítsége lett volna, méltóztatnak azonban ismerni az állampénztárhelyzetét hosszú évekre visszamenőleg; ez megint nem bizonyult lehetőnek. En most körülbelül egy év óta foglalkozom, behatóan ezzel a helyzettel és áthatva attól a meggyőződéstől, hogy szociális szempontból a mai helyzet tényleg igazságtalan, minden törekvésem oda irányul, hogy a bányamunká«ság öregségi biztosítását ugyanarra a nívóra hozzam, amelyen a többi munkásság öregségi biztosítása van. Remélem, hogy tárgyalásaim és az ez irányban folytatott tanulmányaim arra az eredményre fognak vezetni, hogy ezt a célt belátható időn belül el is fogjuk érni Kérem válaszom tudomásulvételét (Helyeslés és taus a jobboldalon és a középen.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-o a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik ifj. Tatár^ Imre képviselő úr interpellációja a földmivelésügyi miniszter tírhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): » Interpol láció a m. kir. földmivelésügyi miniszter úr hoz a futóhomokon és más, csak szőlő termesz tésére' alkalmas talajokon a szőlőtelepítési tilalom feloldása tárgyában, Tekintettel az 1938:XXX1. tc.-kel kapcsolatban lefektetett egyes fejezetek tartalmára is: módjában van-e a miniszter úrnak a futóhomokon és más, csak szőlő termesztésére alkalmas talajokon a szőlőtelepítési tilalmat ^ feloldani és a. szőlőkartevők elleni védekezéssel kapcsolatos kérdéseket úgy megoldani, hogy az közmegelégedést keltsen? Elnök: Az interpelláló képviselő urat ït-~ leti a szó. Ifj. Tatár Imre: T. Képviselőház! A kisbérletek alakításáról szóló törvényjavaslat; tárgyalása alkalmával általános megállapítást nyert az, hogy ebben az országban nincs anynyi szántóföld, hogy minden rászoruló érdemes kisembernek tudjunk szántóföldet juttatni. Szerintem azonban adva van egy mód. amelynek alkalmazása mellett azoknak az érdemes, munkálkodni akaró kisembereknek tudunk életbázist alapítani, akik a szántófölddel kapcsolatban foglalkozáshoz nem juthatnak: ez pedig a futóhomok és a hegyoldal, amely csak szőlőtermelésre alkalmas. Az 1938: XXXI. hegyközségi törvény 23. §-a kimondja, hogy a törvény életbeléptetésétől számított 3 éven belül tilos a szőlőtelepítés s ezt a tilalmi időt a földmivelésügyi miniszter még további 3 évvel meghosszabbíthatja. Ha Magyarországon a nagykiterjedésű futóhomokterületeket és hegyoldalakat arra rászoruló r érdemes kisembereknek juttatnánk szőlőtelepítés céljaira, akkor sok nincstelennek lehetne önálló exisztenciát alapítania. Ennek azonban akadálya a szőlőtelepítést tilalmazó törvény. A földmivelésügyi miniszter úr több esetben mutatta jószándékát a magyar kisemberrel szemben, ennek alapján tisztelettel kérem, hogy az 1938 : XXXI. te. 23. §-át méltóztassék hatályon kívül helyezni, vagyis oldja fel a szőlő telepítési tilalmat. Viszont a legerélyesebben meg kell tiltani a szőlőtelepítést azokon a területeken, amelyek más termények termelésére alkalmasak. Szintén kívánom a
