Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-70
A$. országgyűlés, képviselőházának 7i). ványát, amely a .racionális termelés költségei után. fennmarad, tehát ide kell számítani mindazt,, 'amit osztalék, kamat, valamint a különböző üzleti és nyereségrészesedés stb. címen a tagoknak, a tisztviselőknek és alkalmazottaknak, valamint az igazgatóságnak javára írnak. Ugyanígy oda kell számítani a tőkeszolgáltatások költségeit is. továbbá a vállalati szerzővágyon tőkéinek szaporításába szánt Összegeket, és a tartalékalapok dotációjára való kifizetéseket is. E-észvényjogunk a mások pénzén való uraskodásnak — el kell ismerni — szellemes formája. (Rajniss Ferenc: Igaz! Ügy van! Ellopták a magyar társadalom pénzét! Egypár nagyzsidónak, meg nyugalmazott államtitkárnak jayára!) .Elnök: Kérem, méltóztassék türelemmel meghallgatni a szónokot, akivel, úgy látom, egy véleményen van a közbeszóló. (Derültség.) .Krúdy Ferenc előadó: Ez tette lehetővé azt, hogy a legújabb idők szokásai szerint a vállalati vezetők úgy bánnak a részvényesek vagyonával, mintha az az övék volna (Ügy van! ijobbfelől.) és a vállalatok jövedelmét legnagyobb részben a maguk javára fölözik le. És ha el is fogadjuk a késői kapitalizmusnak a részvényjogra vonatkozó azt a felfogását, hogy a modern nagyvállalat a közgazdaság autonóm szervé és külön életet, él a részvényestől, ez a iszokás. és felfogás még akkor is szöges ellenetétben áll az individuális liberális kornak azzal az eredeti felfogásával, amelyet a részvényjogról táplált, hogy tudniillik a vállalat fennmaradása és virágzása egyedül a részvényesek érdeke. .- A: nemzeti . vagyonosodás, tehát az állam szempontjából sem közömbös, hogy a vállalatoknak a termelési költség után fennmaradó, vagyis valóságos reziduális jövedelme milyen jövedelemeloszlási • processzuson keresztülmenve s milyen népességi kategóriáknak, mire fordított jövedelmévé válik: tőkeképződésre vagy fogyasztásra, termelésre vagy spekulatív célokra foerják-e azt fordítani és ehhez képest kell'az adóterhelés politikájával is bánni.: -.; ' jA.társas vállalatok hozadékából előálló jövedelmek három hárulási irányban lesznek jövedelmi adótárgyak. Az első magának a vállalatnak jövedelme, a második az osztalékban a részvényesek jövedelme és a harmadik az alkalmazottaknak, illetve a vezetőknek a határilletményen felül eső jövedelme. Ha pedig az állam, mégvédi az alkalmazott és a munkás szociálisnak mondott exisztenciális érdekeit magával a vállalattal szemben is, akkor egészén jogos és méltányos, hogy az állam tnegvédje a maga adózás béli jövedelmi érdekeit is magával a vállalattal szemben. Tehát mindenképpen helyes és indokolt olyan jogszabályok konstruálása, amelyek most már a valóságos nyereségnek kinyomozását hatósági ellenőrzés táigyává teszik és nem engedik át egyoldalúan az adózásban résztvevő vállalatnak. (Budinszky László:-A titkos tartalékkal mi lesz?) - - •'Lássuk már most, vájjon a javaslat az előbb felsorolt adópolitikai élveket miként valósítja meg? Mindenekelőtt a tényleges nyereségnek és az adóköteles nyereségnek eddig nagy differenciákat mutató fogalmát közelebbről: meghatározva, ezeket egészen közel hozzá egymáshoz;' ^ •i ! »; -Másodsorban korlátozza azt az egyoldalú eljárási .módot, amelyen belül a társulati adó alá* : tártozŐ vállalatoknak i az adóalapul; Szolülése 19M)> ja/már Í.6V4./V kedden. 137 gáló nyereség alakítására és [kimutatására jóformán egyoldalú befolyásuk van. Harmadszor: az adóköteles nyereség alaposabb kidolgozásának módjait pénzügyi hatósági ellenőrzés mellett konstruálja, éspedig nagyjában ,a következő rendelkezésekkel: a) Tágítva, az üzleti nyereségnek jelenleg formailag szűkreszabott határát, adóköteles nyereségnek minősíti mindazt, amit a vállalatban résztvevő^ tőkeérdekeltség különféle címeken a nyereség nyilvános kimutatása előtt a vállalattól a maga javára nyíltan vagy burkoltan elvont. Ilyenek elsősorban a kamat- és jutalékszámlákra, továbbá az érdekeltségi vállalatokra — az ő nyelvükön beszélve: horizontális és vertikális irányban — áthárított különféle költségek. A legtöbb esetben ugyanis ez volt az az út, amelyen át az adóztatás tervszerűen e^lkerültetctt. b) Módosítja az értékpapírok, valamint az áru- és anyagkészlet értékelésének eddigi módját, amely mód a még nem realizált veszteségek elszámolását megengedte, de ugyanakkor ä még^ nem realizált nyereségek elszámolását nem kívánta. Módosítja akként, hogy a szóban v lévő vagyontárgyak értékét adózás szempontjából azok forgalmi árában javasolja megállapítani. c) Minthogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a közkereseti és betéti társaság egy része egyenesen azért alakult át korlátolt felelősségű társasággá, hogy a cégtagok t innentűl mint társasági alkalmazottak véve részt a vállalat üzleti működésében, az előbbenivel szemben kedvezőbb adózási helyzetbe jussanak, e kérdést a.javaslat most úgy kívánja rendezni, hogy a korlátolt felelősségű társaságok tagjai munkateljesítményének ellenértéke adózási szempontból az egyéni vállalatig cégtagokkal teljesen azonos elbánásban részesítik. d) Azokat a reprezentációs költségeket, amelyek a vállalat természetével és terjedelmével' nem állanak arányban, az adóalaphoz ugyancsak hozzászámítani rendeli. e) Ugyancsak hozzáadni rendeli azokat a tételeket is, amelyeket bár nyugdíjalapoknak juttattak, de a nyugdíjfizetési kötelezettséggel arányban nem állanak. f) Minden további vizsgálat nélkül. niegadóztatja a külföldi vállalatok által a belföldi vállalatokra áthárított üzleti költségeket. Ugyancsak korlátozza az igazgatási és ellenőrzési költségeknek azt a részét, amely bizonyos irracionális tekintetekből kifogásolható. g) Gátat vet a külföldre kifizetett szabadalmi és hasonló természetű díjak korlátlan összegben Való elszámolásának is, mért tapasztalat szerint ez volt az az út amelyen át a szabadalmat átengedő érdekeltség résziére nyereségrészesedést juttattak. h) Tilalmat állít fel arra nézve, hogy az adómentesen létesített tartalékot a vállalat rendeltetésétől eltérő módon adóméintesen felhasználhassa. . i) A tényleges üzleteredmény kinyomozasa érdekében a társulati adózás alá tartozó vállalatok valamennyiére nézve elrendeli a számlázás módjának és helyességének ellenőrzését, amire az adóköteles jövedelem burkolt módon való elosztogatásának és áttologatásának megakadályozására van szükség. , j) A társulati adó kulcsát a salját tokéhez és jövedelmezőséghez arányosított emelkedő skálában tarvezi megállapítani, s egyúttal az öddigi minimális adóztatás kétezrelékes adókulcsát» Miután -igen számos eset volt a, ma-
